16 éves voltam mikor az életem felfordúlt. Minden az egyik percről a másikra történt. Apukámmal mentem éppen haza Busanból haza Szöulba a nagymamáméktól, mikor egy kamionos nekünk hajtott. Apukám nem élte túl, én viszont igen. Még a mai napig látom magam előtt az utolsó pillanatot, ahogy nevetgélve beszéltük meg, hogy elmegyünk másnap valahova szórakozni, majd hirtelen hangos dudálás aztán minden elsötétült. Minden miattam történt. Ha akkor nem rángatom el, hogy hozzon haza a nagymamáméktól akkor ez nem történt volna meg. Abba kellett hagynom az iskolát, mi nekem nem tetszett de jobb is így. Anyukám már két éven keresztül keresett nekem egy olyan tanárt akit nem kergetek az őrületbe. Így jött a képbe Jeong Guk, becenevén, Jungkook az ében fekete hajával, a sötét igéző szemeivel, a tökéletes testével, engem az őrületbe kergető mosolyával és a pimasz modorával.