2. Kelli és az empuszák
- Ez micsoda? - kérdeztem. A lény, amire Thália mutatott egy vámpírra hasonlított. Hegyes fogai voltak, csak abban különbözött azoktól a vámpíroktól, akiket én ismerek, hogy ennek a vámpírnak a felső teste egy gyönyörű pompomlányé volt, lába pedig egy hüllőéhez hasonlított. Pontosabban farka.
- Egy empusza - válaszolta Thália. - Percy és Annabeth már kétszer megölte ezt a példányt. Először Annabeth volt a Daidalosz féle Labirintusban, másodjára pedig amikor Percyék a Tartaroszban bolyongtak. Mondjuk akkor egy titán volt a gyilkos, ő söpörte el.
- Empusza... - visszhangoztam. Sosem láttam még ilyen teremtményt. - És őt kell elrabolnunk?
- Igen - válaszolta Reyna. - Tudomásunk szarint olyan adatok birtokában van, ami segíthet legyőzni Grindelwaldot és a seregét.
- Mi az elképzelés? - kérdeztem Reynától. - Hogy raboljuk el?
- Miért tőlem kérdezed? - nézett rám a lány.
- Mert te vagy a stratégia istennőjének a lánya, neked kell tudnod!
- Jólvan... - sóhajtotta. - Nem hiszem, hogy ezt az egészet meg lehet oldani anélkül, hogy észrevennének...
- Nem mondod!
- Megragadjuk és elhopponálsz minket! - nézett rám a lány.
- Akkor gyorsan kell csinálnunk - jelentettem ki, majd mikor Reyna szólt, hogy 'Most!', akkor kiugrottunk a tujából és mind a hárman rohanni kezdtünk az empusza felé.
- Félvérek! - ordították a szörnyek és mind, ahányan voltak, gyorsan felfegyverkeztek és megtámadtak minket.
- Zeusz és Athéné leányai! - kiáltott fel két gigász. Az egyik sokkal nagyobb volt, mint a többi gigász, ezért azt gondoltam, hogy ő lehet az óriások királya, Porphürión. A másik pedig egy nőstény gigász volt. Eddig azt sem tudtam, hogy egyáltalán van köztük nőstény.
- Obstrugto! - kiáltottam pálcámat a szörnyek felé tartva, vigyázva, hogy az átok ne taszítsa el az empuszát, aki kell nekünk. A szörnyek közül voltak, akik elporladtak, de voltak, akik csak simán hátrarepültek, és pár pillanat szédülés után újra támadtak.
- POTTER! - ordította Grindelwald és a társai, Hailey, Uther és Parvatit átkokat kezdtek felénk lövöldözni.
Pár átkot hárítottam, hogy a lányokat ne kapja el egyik se, aztán futottunk tovább az empusza felé.
Mikor a szörny közelébe értünk, Thália gyorsan leütötte a vámpír-pompomlányt, s elkapta.
- Harry! - szólt, hogy hopponáljam el őket.
- Expulso! - robbantottam egyet az óriások felé, majd gyorsan elkaptam az empusza egyik karját, s elhopponáltam őket.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro