Gaia Harry nyakát szorongatva állt fölöttem, és azt örömmel láttam, hogy Harry még él. De az egész helyzetben ennyi volt az öröm. Amúgy annyira megrémültem az istennőtől, hogy még a pálcámat is elejtettem.
- Tudom, hogy mit akartok, drágaságom - mondta az istennő. - Ha sikerülne is megszereznetek a kardot, akkor sem tudnátok elpusztítani. És ha el is pusztítanátok, akkor sem aludnék el. Szóval nem érnétek el vele semmit.
- Engedje el! - mondta Frank, és íját az istennő felé tartotta.
- Ó, Frank, tudod, hogy nem tudsz egy íjjal és egy nyíllal eltűntetni. Ahogy te sem azzal a karddal, Piper - mondta Gaia. Honnan tudta a nevüket? Nem értettem. - Kár, hogy a többiek nincsenek itt. Jobb szeretném együtt látni a csapatot, ezt már Percynek is elmondtam.
- Mit tett velük?! - követelte a válaszát Piper, Frank és Thália.
- Én ugyan semmit. Csak beszélgettem velük, erre az a kis Poszeidon fattyú belerobbantott az arcomba! De majd meg fogja kapni, csak érjenek a partra!

Percy belerobbantott Gaia arcába?! Azt Poszeidon fiaként hogy? - gondoltam, de most ebben a helyzetben nem volt sok időm ezen agyalni.
- Mit akar tőlünk? - kérdezte Reyna, s Gaia egy kardot vett ki a hüvelyéből. Megismertem. Ez a Föld Kardja, vagy ahogy a varázslók ismerik, Mardekár kardja volt. De hogy kerüt hozzá?

Az istennő megfordította a kardot, hogy a pengéjét fogta, s felém nyújtotta.
- Vigyétek a kardot! - mondta. Azt hittem, hogy Harryt akarja vele leszúrni, erre a kezembe nyomja.

Elvettem ugyan a kardot, de valami furfangot éreztem a dolog körül. Gaia először azt mondta, hogy úgysem tudjuk megszerezni a kardot, erre tessék, ő maga adja ide. Aztán még azzal fenyegetőzött, hogy ha Percyék szárazföldre érnek, akkor megöli őket, és még látszólag Pipert, Franket és Reynát is szívből (márha a földnek van) utálja. Ezek miatt tudtam, hogy az istennő valamit tervezget.

Miután elvettem a kardot, mellém lökte Harryt, aki egy párat köhögött, aztán jobban lett.
- Miért adta ide? - kérdeztem. - Mi a terve? Az, hogy ez miatt nem fogjuk megpróbálni megölni magát?
- Tartarosz, Uránosz, Khaosz, Erósz, Aithér és én vagyunk azok az istenek, akik halhatatlanok. Akik tényleg halhatatlanok - mondta Gaia. - Mi még úgy sem tudunk meghalni, hogy majd újraéledünk. Mi csak elalszunk.
- De miért adta oda? - kérdezte Harry is, de erre már az istennő nem adott választ, hanem helyette megfordult, és esküdni mertem volna, hogy gonoszul kezdett mosolyogni. Aztán eltűnt.
- Ez most tényleg megtörtént? - kérdezte Piper. - Gaia tényleg magától adta oda a Föld Kardját, hogy elpusztítsuk?
- Igen - válaszoltam. - De nagyon kell vele vigyáznunk. Valami cselt érzek ebben az egészben.