Thália mindig is tériszonyos volt. Ez a számára elég ciki volt, hiszen Zeusz leánya volna, vagy mi. A tériszony az oka annak, hogy Thália nem tud repülni, mint Jászon tudott, amíg még meg volt a fiúnak az ereje.

Tériszony és hát ugye Apolló szekere, a kisbusz, amit egyszer már vezetni próbált jó pár évvel ezelőtt. Akkor is Percy vette észre, hogy tériszonyos. De most sem volt Tháliának választása, hiszen Percy, az egyik legjobb barátja élete forgott kockán. Mondjuk már akkor ellenezte ezt az ötletet, amikor még csak a fejében készülődött. De Percyért bármit.
- Nyugi van, Thália - nyugtatta Jászon a lányt. Azt tudni illik, hogy Jászon Thália öccse. De nem csak apai ágból, hanem teljesen is. Thália Grace Zeusz lány volt, s Jászon Grace pedig Jupiter fia. Egy anyától származtak és egy istentől is, de két külömböző személyiségtől is.
- Én nyugott vagyok! - valaszolta Thália feszülten. Lopva Annabethre pillantott, aki egész végig Percy mellett ült és a kezét fogta.

Már öt órája elhagyták Floridát, s éppen most érkeztek meg San Fransisco határához.
- Emberek! - kiáltott fel Apolló. - Frisco határán vagyunk! - ez után egy hídra mutatott. - Az ott az Ég Temploma.
- Az a Golden Gate híd - mondta Annabeth.
- Igen. Onnan tudtok feljutni az Ég Templomába.
- De hogyan?
- Az ég urának egyik gyermeke jelenléte nyitja meg az átjárót.
- Azzal nem lesz gondunk, mert itt van Jászon és Thá... - kezdte Piper, de Apolló közbevágott.
- Nem Zeusz vagy Jupiter fiára gondolok - mondta az isten. - Az Ég Temploma egy nagyon ősi építmény, még az istenek nem is éltek, amikor az megépült. Titánok építették.
- Ezzel azt akarja mondani, hogy Uránosz gyermekével tudunk csak feljutni?! - nézett rá Annabeth. - De honnan szerzünk mi egy Uránosz fattyat?!
- Unoka nem játszik? - vetette fel Piper. Thália emlékezett, hogy Piper Aphrodité lánya. Aztán derengett fel neki valami az istennő születéséről. Aphrodité Uránosz tengerbe vetett darabjaiból született, tehát Aphrodité a legősibb olimposzi isten, Piper pedig Uránosz unokája.
- Sajnos nem - rázta a fejét Apolló. - De csak hogy tudjátok: van köztetek egy Uránosz fatty.
- Ki az? - kérdezte Elisabeth.
- Azt nem mondhatom meg, kicsi lány. Majd ha eljön az idő, rá fogtok jönni.

Apolló buszával leszállt a Golden Gate híd előtt, s mindenki kimászott az ajtaján. Apolló Annabethhez és Tháliához fordult.
- Emlékezz, hogy mire esküdtél, Annabeth - figyelmeztette az isten.
- De elmondaná, hogy minek kell magának annyira egy szarv? - kérdezte Thália.
- Mint mondtam, ez nem csak egy szarv. Ez egy olyan szarv, ami nem fémből vagy csontból van. Ez fény.
- Fény?!
- Igen. Fény.
- Nem hallottam még olyan lényről, aminek fényből lett volna a szarva - mondta Annabeth.
- Mert nincs is - válaszolta az isten. - Legalábbis még az istenek sem igazán tudnak róla. Ez a lény maga Khaosz teremtménye, de majd ne tévesszétek össze a bikával, mert ez ugyan úgy fog kinézni, nem az lesz.
- Egy fénybika lesz az örző?
- Nem. Egy Káoszbika - fordult meg az isten, s a szekere felé kezdett sétálni. - Többet már nem mondhatok - kiáltotta a válla fölül. - Ja és Annabeth, majd mikor kiszabadítjátok Percyt, és kijuttok a Templomból, tudni fogod hol találsz.