Jászont egész este gyötörte a bűntudat, hogy már az első napon elrontottak valamit. Úgy gondolta, hogy a küldetés már azzal bulásra lett itélve, hogy mind a négyen, Percy, Hazel, Leo és ő nem a megfelelő házakba kerültek.

De Jászon arra is gondolt, hogy lehet, hogy pont így lesz jó, hogy így tudják majd tökéletesen teljesíteni a feladatukat, hiszen így a süveg a saját személyiségük alapján osztotta be őket.

Másnap reggel Jászon a nagy teremben találkozott újra Percyékkel, viszont mind a négyüknek külön asztalhoz kellett ülniük. Mint a táborban. Percy a Griffendél asztalnál, Leo a Hugrabug asztalnál, Hazel a Hollóhátnál, Jászon pedig a Mardekár asztalnál foglalt helyet.

A reggeli majdnem olyan volt, mint a Félvér Táborban, vagy a Jupiter Táborban, mert a Jászon előtti tányér konkrétan azzal telt meg, amivel a fiú akarta.

Jászon csak pár szendvicset kívánt magának. Amikor Percyre sandított, látta, hogy a fiú is csak pár szendvicset eszik, de kéket. Jászon értette, hogy mi ez a szokás, hogy kék ételeket eszik a fiú, de úgy tűnt, hogy a Griffendélesek elég furán néztek rá.

Jászonnal szemben a Mardekár asztalnál egy szőke hajú vézna gyerek ült, mellette pedig a nagydarab haverja, akinek barna haja volt. Ők voltak az előző napon a csónakban, ők lökték bele Percyt a vízbe. De Jászon nem foglalkozott velük, csak ette a szendvicseit.

A Jászon mellett ülő lány megszólította:
- Szia!
- Szia! - válaszolta kicsit zavartan Jászon. A lány barna hajú volt, arca Jászon szerint szép volt, de a fiúnak emlékeztetnie kellett magát, hogy nem szórakozásból vagy tanulásból van itt, és hogy nem tízéves. Na meg persze, hogy volt barátnője.
- Elisabeth Smith vagyok - nyújtott kezet a lány.
- Jászon Grace - fogadta el Jászon, majd álcázva, a szemével megkereste barátait és látta, hogy ők is ismerkednek. Aztán feltett a lánynak egy teljesen felesleges és hülye kérdést: - Te is elsős vagy?
- Igen - válaszolta kedvesen. Jászon eszébe jutott, hogy Piper most milyen arcot vágna. De inkább bele sem mert gondolni.

Aztán az összes elsős felállt a teremben és elindult kifelé.
- Bájitaltan lesz az első óránk - mondta Elisabeth.
- Azt az igazgató tartja, nem? - kérdezte Jászon, s a lány bólintott.
- Menjünk, el ne késsünk! - ajánlotta a lány, majd Jászonnal a nyomában elindult a Roxfort folyosóján.