- Hogy találtál meg minket? - kérdezte Harry Ginnytől. - Egyáltalán hogy tudtál Hermione és Hannah mellől elszökni?
- Ő segített - mutatott Jamildára. - Harlam hol van?
Harry lesütötte a szemét, s halkan azt motyogta:
- Meghalt...
- A kardátok - suttogta Jamilda is.
- Mi? Milyen kardátok? - kérdezte Ginny.
- Amit a Névtelen is előszeretettel használt - válaszolta a jósnő helyett Harry. - Azzal ölte meg Harlamot.
- De hogyan történt? - kérdezte Ginny újra.
- Harry mindenkit maga mögé húzott és egy tűzörvényt idézett meg - magyarázta Neville. - Aztán egyszercsak megjelent a kard. Harlam mellkasát átszúrta és meghalt.

Ekkor a nő, akiről mindenki megfeletkezett, elfolytott egy halk sikkantást.
- És ő ki? - kérdezte ismét Ginny Harrytől, de a fiú csak Jamildát bámulta. - Harry?
- Ja... Ő... Nem tudjuk, hogy ki - válaszolta, majd hozzátette: - Jamilda mondta, hogy megbízhatunk benne.
- Tudod, hogy ki vagyok, Harry - szólalt meg hirtelen a nő, majd megfordult, s a Durmstrang felé nézett. - És ő is tudja.
- Ki? - kérdezte mindenki kivéve Harryt és Jamildát, akik tudták, hogy kiröl beszél a nő.
- Te... - kezdte Harry - látod őt? Hogyan?
- Úgy, ahogyan amikor először jártál ebben a börtönben.
- Miről beszél, Harry - kérdezte Ron egy kicsit megijedve, de Harry nem törődött vele.
- Te láttál minket?
- Nem csak én, Harry. Az Árnyékmester is.
- De hogyan? - értetlenkedett Harry. - Az még oké, hogy engem láttatok, de Albust hogy?
A nő nem válaszolt, csak nézett Harryre.
- Ki vagy te? - tette fel a fő kérdést Harry.
- Tudod, hogy ki vagyok - ismételte a nő.
- De te nem lehetsz... Kicsit sem hasonlítassz...
- Pedig az vagyok, Harry: a nővéred.
- Ezt már egyszer majdnem eljátszotta velünk az Árnyékmester! - csattant fel Ginny.
- Akkor nézz a fejembe!
- Szíves örömest! - mondta Ginny, s már vette volna elő pálcáját, mire Harry megállította.
- Az emlékeit nézzük meg a Merengőben!
- Rendben... - mondta neki a lány kelletlenül.
- Inkább most csak próbáljunk visszajutni Londonba! - szólt közbe Ron.
- Már meg is van a terv - válaszolta neki Ginny, majd elkiáltotta magát: - KINKAKU!

A főnix tüzes pukkanással megjelent a vállán, s mondta a többieknek:
- Fogjátok meg egymást! - azok engedelmeskedtek. A főnix felemelt mindenkit a földről, s hatalmas tűz kíséretével eltűntek.

Egy pillanattal késöbb mind a hatan a Roxfort udvarán jelentek meg, ahol már Hermione és Hannah várták őket.
- Ginny! - kiabált Hermione haragosan a lányra, de mikor meglátta a megviselt Harryt és Ront, rögtön megenyhült.
- Mi történt? - kérdezte Hannah. - Idehoztátok az Árnyékmestert?!
- Ő nem az Árnyékmester - nyugtatta feleségét Neville.
- És Harlam? - kérdezte Hermione, de kérdésére maga is tudta a választ.
- Megölte... - válaszolta neki Harry. - De nekünk is sikerült az, amiért mentünk: megöltük az egyik titánt.
- De vajon a jó pusztult-e el? - tette fel a költői kérdést Hermione, majd pálcáját Ginnyre szegezte. - Legilimens!

Mikor Hermione kimondta a varázsigét, Ginny teste elernyedt, s Harry karjába hullott, majd Hermione kilépett a lány fejéből, s Ginny rögvest fel is ébredt.
- Ginny jól van - jelentette ki megkönnyebbülten Hermione.
- Menjünk, nézzük meg az emlékeit! - javasolta Harry a nőre mutatva.
- Ez jó ötlet - értett egyet Ginny. - De nem kéne inkább legilimentálni? Hisz egy emléket meg lehet hamisítani. Lumpslucknál is ez volt.
- Igaz... - egyezett bele Harry. - De nem akarod te is megnézni?
- A TE testvérednek adja ki magát.
- Rendben... - sóhajtott egyet Harry, s a nőre szegezte pálcáját. - Legilimens!