Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Az egyetemi kaland

– Nemes Előd Álmos! Mit pofáztam neked? Ha hazahozod a kanod, ne ádámkosztümben mutogassa a répát! – lépett be a szobámba Peti. – A héten már negyedszerre lóbálja előttem azt a méretes kolbászát a pasid!
Álmos fejjel húztam le magamról a takarót, hogy az öcsémre tudjak nézni. A lencsém nélkül semmit nem láttam. A hajamba túrva felálltam, mire elkiáltotta magát. Ekkor tudatosult bennem, hogy én sem viseltem semmit. Magamra tekertem a lepedőt, és felvettem a szemüvegem, hogy láthassam fivérem elborzadt arcát. Nem tehettem róla, de felröhögtem. Millió alkalommal látott már ruha nélkül, hiszen rendszeresen látogattuk a nudista strandokat, de a lakásban mindig ügyeltünk arra, hogy legalább egy alsónadrág legyen rajtunk.
– Mi a faszt kiabálsz, nem vagyok süket! – vontam vállat, és léptem a szekrényemhez, hogy kihalásszak belőle egy bokszert. – Tegnap én a barátnődet láttam tök meztelen, mégsem csaptam ekkora patáliát.
– Mert téged nem érdekel a női test, de Tomi esetében más. Kisebbségi komplexus alakul ki bennem, ha látom azt a bivalybaszó farkát!
– Mert neked olyan kicsi, ugye? – vettem fel végre az alsóm, és mosolyogva léptem Peti elé. – Elfelejtetted, hogy ikrek vagyunk, és annak idején lemértük? Megnyugtatlak, pár centivel nagyobb a farkunk, mint Tominak.
Láttam Petin, hogy megnyugodott. Rendszeresen ezzel jött, mikor Tomi vagy az elődje nálunk volt. Tökéletesen tudta, hogy mekkora van neki, mert a szakközepes ballagásunk napján megmértük. Én részeg voltam, ő meg tipikus pasi, és hajtotta a kíváncsiság, hogy ikrekként ebben is egyformák vagyunk, vagy esetleg neki nagyobb-e, mint nekem. Csalódottan tudta meg, hogy nem nagyobb, de kisebb sem.
Botond elvesztését nehezen hevertem ki, de Peti végig mellettem volt. Eredetileg nem ugyanarra az egyetemre mentünk volna, de mikor megtudta, hogy Boti lelép, úgy gondolta, hogy meg kell védenie, amit addig nem tudtam, míg el nem kezdtük. Nem egy szakon tanultunk, de minden szünetben a terem előtt állt, ahol óránk volt. Ő hozott egy kis színt a szürke mindennapokba. Megtett mindent, hogy ne legyek magam alatt. Akkor sem hagyta abba, mikor megismertem az első év végén Kevint, akivel az elején a fellegekben éreztem magam, és végre túlestem életem első szexuális aktusán, ami megváltoztatott bennem mindent. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a passzív szerep nem fájt, mert Kev egy szadista fasz volt, aki – mint később megtudtam – rendesen elő sem készített: nem használt síkosítót, és gumi ide vagy oda, csak betette. Naivan azt hittem, hogy ez így a normális, míg nem találkoztam Tomival. Kevinnel szakítani szerettem volna, mert nem bírta a fenekem a napi több alkalmat, amit ő igényelt. Aktívként könnyebb helyzetben volt, mert nem őt tömték meg. Méretileg nem volt nagy szám, mégis minden aktusnál képes volt olyan fájdalmat okozni, hogy sírva fakadtam.
– Miért nem hagyod ott?
Jött be Peti az egyik alkalommal, mikor sikítva vártam, hogy véget érjen a menet. Tudtam, hogy mindent hall a vékony falak miatt, mégis megvárta, míg Kevin felöltözött, és szokását nem hazudtolva meg, a szex után lelépett. Utáltam ezt a szokását, de nem volt kedvem veszekedni azért, mert vágytam az összebújásra, a becézgető szavakra, arra, hogy éreztessék velem, hogy szeretnek.
Peti leült mellém, és szorosan megölelt, hogy ki tudjam magam sírni.
– Csak tönkretesz testileg és lelkileg egyaránt! Ennél te jobbat érdemelsz, na, meg ne már, hogy te legyél a lány!
Felnéztem az öcsémre, és suttogva mondtam el neki, hogy találkoztam valakivel, aki figyel rám, törődik velem, de féltem elhagyni Kevint, mert attól tartottam, hogy megver. Erőszakos ember volt, a rémhírek szerint nem egy pasiját verte már meg. Nem akartam a következő lenni. Rettegtem a sráctól, attól, amit hallottam, de bátornak kellett lennem. Megkértem Petit, hogy legyen a közelben, mikor kihajítom Kevint.
Nem tévedtem. Mikor közöltem vele, hogy vége, nem bírom tovább, nekem akart jönni, de az öcsémnek hála nem esett bajom. Ügyesen leszerelte, és elintézte Kevint, aki véres orral, felrepedt szájjal kullogott el a közelemből. Sajnálnom kellett volna, de nem tudtam. Rettegtem tőle.
Remegő testtel néztem végig, ahogy alakját elnyeli a tömeg. Peti rám emelte zöld szemeit, amikor realizálta, hogy a lábaim alig akarnak megtartani, átkarolt, és szorosan ölelve elvezetett a közeli padra, ahol zokogni kezdtem. Minden bent tartott félelmem felszaladt, nem érdekeltek a megbámuló emberek, a lenéző tekintetek, egyedül az számított, hogy megszabadultam a toxikus kapcsolattal járó állandó gyomorgörcstől, a rettegéstől.
– Minden rendben lesz! – suttogta Peti.
Tudtam, hogy közel sem lesz így, de hinni akartam neki. Könnyáztatta szemekkel néztem rá és bólintottam. Eleresztett egy lágyabb mosolyt, mitől úgy éreztem, hogy nem veszett oda minden.
– Itt vagyok, bármi legyen.
– Féltem Tomit! Az az állat még képes lesz, és nekimegy!
Az öcsém elnevette magát. Találkozott már Tomival, tudta, hogy nem egy elveszett lélek, képes megvédeni magát. Nálunk is magasabb volt, ami meglepte az elején, hiszen a közel két méteres magasságunkkal, nem sokan vetekedhettek, de ő nálam és Petinél is fél fejjel volt nagyobb. Mosolya bennem ezer pillangót hívott életre, kék szemei az óceánra emlékeztettek, amit még apával láttunk, mielőtt elhagyott volna minket. Szőke hajáról a búzakalásszal tarkított rétek villantak be. Arca kissé kerekebb volt, szőr nem borította, így letagadhatott pár évet. Kedvessége, segítőkészsége egyedülálló volt. Ezért is sikerült elrabolnia a szívem. Izmos mellkasán a Teen Wolf egyik motívuma díszelgett, alkarján egy farkasfej.
– Nem kell őt félteni! Kemény legény, és nem csak ágyéktájt! – csípte meg az arcom. – Lecsapja, mint a legyet!
A beszélgetést követő napok izgalmasan teltek. Közel a vizsgaidőszakhoz előtte úgy döntöttünk, hogy szórakozunk kicsit. Addig nem is tudtam, hogy a szexnek mennyi formája is van. Két hét alatt annyi mindenbe kóstoltam bele, hogy elvesztettem az eszem. Egyre mohóbb lettem, és többet, és többet akartam. Az is tetszett, hogy végre nem használják a fenekem minden áldott nap. Sőt, Tomi egyáltalán nem akarta, hogy csak ő legyen az, aki elmerül bennem. Örültem, hogy végre én lehetek az, aki megteszi! Ő meg annak, hogy a sok rettenetes tapasztalatnak hála, figyelmesebb voltam. Az együttlétek csodálatosak voltak! Sok mindent mutatott nekem. Mire jó a farok gyűrű, a szexhinta, röviden: betekintést nyertem a BDSM világába is. Egészen furán éreztem magam, mikor arra kért, hogy fenekeljem el. Addig nem is tudtam, hogy van bennem szadista hajlam.
Teltek a napok, a hetek, mi pedig elvoltunk. Tomi és Peti sokkal jobban kijöttek egymással, mint azt reméltem volna. A kezdeti megjegyzések elmaradtak, sőt az öcsém várta, hogy mikor jön át. Velem nem tudott focimeccseket nézi, mert az összes létező sport közül azt utáltam a legjobban. Előbb néztem meg a jégkorcsolya versenyeket, mint a futballt. Kőkemény véleményt alkottam magáról a játékról, ami ugyan nem tetszett az öcsémnek, de magasról tettem rá. Annak azonban örültem, hogy nem voltam egyedül mindig, mikor a két hatalmas Ferencváros drukker összeült. Peti barátnője, Klári szívesen töltötte velem az időt, animét néztünk, meg koreai sorozatokat, de a legjobban a Szégyenteleneket szerettük. Ian és Mickey párosa a maga módján vicces volt, de a drámaiság is alaposan megfűszerezte a kapcsolatukat.
Egy hét telt el úgy, hogy a fiúk meccseket néztek, míg én Klára kegyeit élveztem. Nem lett volna ezzel semmi baj, ha szexhez jutottam volna, de minden alkalommal, ahogy annak az átkozott focinak vége lett, a fiúk kettesben elmentek szórakozni. Nem csak én untam a szexmentes életet, az öcsém párja sem repesett az örömtől, hogy elmentek legurítani egy sört, amiből lerészegedés lett, és Tomi nyargalt haza, hogy aludjon, Peti meg lefeküdt, és traktort megszégyenítő hangot kiadva horkolt a nappaliban elhelyezett undorító libafoszöld kanapén.
– Mi lenne, ha lecuppannál a pasimról, és a csajoddal foglalkoznál?
Kérdeztem meg az öcsém a nyolcadik napon, mikor inni készültek. Halálosan untam már, hogy állandóan elrángatja Tomit. Szexelni akartam, és tudtam, hogy a barátnője sem gondolja másképp, de meleg létemre, nem adhattam meg neki azt, amire vágyott. Peti rám emelte másnaposan csillogó zöld szemeit, és hunyorítva nézett rám és a mellette álló Klárira.
– Egy hete nem basztam, és a csajod sem, mert te Tomika farkát szopogatod, mint a PEZ cukorkát! Nem akarod kiköpni, és visszaadni nekem?
– Azt hittem, örülni fogsz, hogy jóban vagyok vele! – ült fel Peti, és húzta össze magát, ahogy fájdalom nyilallt a fejébe. Felé nyújtottam egy aszpirint. – Most akkor mi a bajod? Amúgy kösz.
– Az a bajom, hogy lassan pókhálós leszek alul. – szólalt meg Klári, amire én csak felnevettem. – Tudom, hogy Tomi szexi, meg minden, de azt hittem, a lányokat szereted; ne már mellettem derüljön ki, hogy bírod a kolbászt is, mert máglyán égetlek el!
Nyílt az ajtó, és belépett rajta Tomi. Rögtön feltűnt neki a feszült légkör, mert kicsit félve közeledett a nappali felé. Rám nézett, majd az öcsémre, és legutoljára Klárira emelte gyönyörű tekintetét. A lány felém pillantott, és vállat vonva elindult a szoba felé.
– Jöhet egy újabb évad, míg ezek végeznek az előjátékkal!
Felröhögtem, és otthagyva a sűrűn pislogó fiúkat követtem őt a szobába. Elhelyezkedtünk az ágyon, és már kapcsoltuk volna be a laptopot, amikor kapcsoltak, és utánunk jöttek. Bűnbánó arccal meredtek ránk, de mi csak azzal voltunk elfoglalva, hogy elindítsuk a Szégyentelenek egy újabb epizódját. Mérgesek voltunk, és jogosan. Élveztük a sorozatozást, de hiányzott a szex. Nekem mindenképp.
Peti volt a bátrabb, és merészkedett közelebb előbb. Leült a barátnője mögé, és a vállán pihentetve a fejét belenézett a sorozatba. Őt követte Tomi, aki mögém telepedett. Négyesben néztük, aminek örültem, annak ellenére, hogy minden olyan jelenetnél, ahol Ian és Mickey szerepeltek, Peti húzta a száját, és megjegyzéseket tett. Egy rész után kénytelen voltam otthagyni őket. Vártam, hogy Tomi jöjjön, de harmadik kereket játszott, aminek az öcsém nem örült. Egy óra várakozás után kissé idegesen sétáltam vissza a szobába, hogy azt lássam: az öcsémék édesen alszanak az ágyban, míg drága kedvesem a földön ülve, ölében a laptopommal nézi a kedvenc sorozatom.
– Te most megvárod, míg felkel az öcsém, és elmentek homokozni, vagy jössz, és végre meztelen seggel pucsítasz nekem is?
Kerekre tágult szemekkel nézett rám. Szinte hallottam, hogy forognak a kerekek az agyában, még a rozsdás fogaskerekek nyikorgását is hallani véltem, mikor lecsukta a laptopom, és a hóna alatt cipelve elinduld felém. Áthessegetett a szobámba, a gépem az asztalomra tette, és közel lépve hozzám az ajkaimra tapadt. Meglepetten nyögtem fel. Az egy hét kimaradás után kellemes érzés volt, hogy végre velem is foglalkozott, és nem is akárhogyan. Az egész kapcsolatunk alatt nem volt olyan alázatos, mint akkor. Olyan szexben részesített, hogy a végén nem győztem kapkodni a fejem! A szájával kényeztetett, de mire észbe kaptam, már rajtam lovagolt eszméletlen tempóban. Azt se tudtam, hogy merre vagyok, vagy mi történik! Az első menet után még feleszmélni sem volt elég időm, már kezdett mindent elölről.
Négyszer sikerült eljuttatnia a mennyországba, mire elfáradt. Addig nem is tudtam, hogy képes vagyok egynél többször is elmenni, de kellemes meglepetésként ért a dolog. Szex után képesek voltunk még órákon át beszélgetni, de akkor csak leheveredett mellém, magához húzott, és percekkel később már mind a ketten aludtunk. Testünket csak a takaró fedte.
Órákkal később arra keltem, hogy valaki lágyan rázza a vállam. Lassan nyitogattam a szemem, hogy megnézhessem, ki volt az, aki felkeltett legszebb álmomból. Egy pillanatra azt hittem, hogy tükörbe nézek, de hamar realizáltam, hogy Peti vállalta a nemes, és egyben veszélyes feladatot, hogy felrázzon a valóságba.
– Bocsánat, hogy felébresztettelek! – alig láttam az álmosságtól, de azt tisztán hallottam, hogy a sírás kerülgette. – Anya most hívott, hogy meghalt a papa.
– Az fasza! – dörmögtem rekedten, és hunytam volna le a szemem, mikor felfogtam, hogy mit mondott. – Ne! Kérlek, mondd, hogy nem igaz!
Peti könnyes szemekkel nézett rám. Nagyot nyelt, mikor meglátta, hogy nekem is könnyes lett a szemem. Nyitotta a száját, hogy szóljon, de nem jött ki hang a torkán, így csak bólintott. Sebesen pattantam ki az ágyból, nem érdekelt, hogy nincs rajtam ruha, már látott meztelenül. Észre sem vettem, hogy az ajtóm nyitva, és Klára ott áll az ajtófélfának dőlve. Nem voltam sokáig fedetlen, mert hamar felkaptam egy rövidnadrágot, mit sem törődve azzal, hogy alsónadrágot nem húztam.
– Hogyan, mikor? Tegnap beszéltem vele, és jól volt! – fordultam Peti felé.
Az ő arcán is lefolyt egy könnycsepp. Ő is imádta a papát, ahogy én.
– Még viccelt is velem, hogy két hét múlva, a szülinapunkon ő hozza a vodkát a vodkatonikhoz!
– Álmában érte a halál. Anya mondta, hogy délután lefektette aludni, de nem kelt fel.
Bennem egy világ omlott össze! Hallottam, ahogy az üveg ripityára törik, és a szilánkok a földre zuhannak. A lábam azzal fenyegetett, hogy nem tart meg, de Peti közelebb lépett, és átölelt, hogy együtt ereszkedjünk le a földre. A szoba közepén összeborulva zokogtunk, amit percekkel később kopogás zavart meg. Nehezen álltunk fel, és míg Peti ajtót nyitott, én magamra húztam egy pólót, és kimentem a nappaliba, ahol anya és Rebeka álltak. Szomorú arcuk, kisírt szemük újra sírásra késztetett. Anya lépett oda hozzám, szorosan átölelt, amin meglepődtem.
– Annyira sajnálom, kicsim!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro