Lina szemszöge

A reggeli után Dani és én el mentünk sétálni a kertbe mivel már újjá építették Xerxios legelső fel bukkanása után, le ültünk egy padra és mélyen be szívtam a virágok illatát nagyon kellemes volt és meg nyugtató.

-Vajon még mit hoz még ez a nap a reggel történtek után?

Kérdeztem magamban és Dani vállára hajtódtam a fejem miközben a hasamat simogattam, ekkor szeretet férjem a kezemre tette a kezét, nagyon jó meleg volt majd az ő illatát is be lélegeztem azt a nyugtató citrom és menta illatot amivel nem tudok betelni.

-Annyira jó így itt ülni. -Jegyeztem meg.

-Igen pedig nem rég ezen a helyen jó nagy kupi volt. -Mondta Dani.

-Őszintén szólva eléggé meg lepődtem a reggel történtek miatt.

-Nekem mondod, mikor meg láttam a szemeidet azt hittem dobok egy hátast. -Erre el nevettem magam.

-Szerinted mi fog még történni ma?

-Nem tudom, de remélem semmi örült dolog.

Ekkor jelen meg Bernadett és Luna, kíváncsi vagyok hogy mi járatban vannak.

-Sziasztok a reggel történtekről szeretnénk beszélni veletek. -Mondta anyósom.

-Valami baj van? -Kérdeztem.

-Nem, de hogy van baj hugicám csak egy kicsit sok volt ami akkor történt. -Válaszolt a nővérem.

-Dani, Luna és én egy kicsit aggódunk értetek és csak annyit szeretnénk mondani hogy ránk mindig számíthattok. -Mondta Bernadett.

-Így van hiszen egy család vagyunk. -Helyeselt Luna.

-Igen akkor miért kellet évekig attól tartanom hogy megölsz? -Kérdeztem mire anyósom meglepetten nézet.

-Lina mit is mondtál az előbb? -Kérdezte Bernadett.

-Azt hogy a nővérem évekig terrorban tartott és mindig féltem hogy egyszer meg fog engem ölni. -Válaszoltam mire Bernadett egy furcsa pillantást vetett Lunára.

-Em... Luna szerintem jobb ha most menekülsz ugyan is anyám be dühödött és híd el nekem ne akard tudni hogy akkor milyen is. -Mondta Dani mire nővérem rémült arcot vágott és el menekült de anyósom egyből utána eredt.

-Meg van annak az esélye hogy Luna élve meg ússza? -Kérdeztem.

-Ha sikerül le ráznia anyát akkor igen, de ha nem sikerül neki akkor Sylphiel jó darabig gyógyíthatja őt. -Felelte Dani mire el nevettük magunkat és az égre néztünk.

-Dani, emlékszel még az első találkozásunkra?

-Hogy ne emlékeznék, megmentetted az életem ha te nem lettél volna ott akkor talán már halott lennék.

-És ha te nem lennél akkor most nem lenne ilyen boldog életem veled. -Fordultam felé mire ő is felém és egy csókot nyomtam ajkaira. Majd hirtelen egy hangos kiáltást hallottunk és el váltunk egy mástól.

-Úgy hallom Sylphiel-nek lesz egy kis dolga. -Nevette el magát Dani.

-Szerintem ez egy nevetésekkel teli nap lesz. -Jegyeztem meg.

-Nagyon úgy tűnik.

És ez így is lett egész nap viccesebbnél viccesebb dolgok történtek, például hogy mikor Zel nem figyelt oda meg botlott Pokotában és a kert tavába eset és mivel részben kő gólem így el tartott egy darabig mire sikerült kiszedni a tóból. Vagy amikor Gourry nem figyelt és a fejére eset egy tégla és el ájult, szegény Sylphiel azt hitte meghalt és meg akarta ölni magát azzal hogy így örökre együtt lesznek de sikerült meg állítani őt. Szóval igen ez a nap tele volt mindenféle eseménnyel amiken jókat nevettünk mind, ebédnél is amikor Amelia fel hozta Zelgadiss-nak a gyerek vállalást Zel majd meg fulladt mert hogy félre nyelt. Este még beszélgettünk a vacsoránál főleg arról hogy Luna hogy járt Bernadettel, Dani pedig el mesélte hogy volt már ennél sokkal dühösebb is és hogy azt az oldalát ne akarjuk látni, azt is mondta hogy olyankor képes megölni valakit.

-Wáo hát az biztos hogy soha nem fogom fel idegesíteni Bernadettet, ki tudja hogy akkor mi lesz.

Vacsora után mind el vonultunk a szobáinkba, félre tettük a fegyvereket le vetkőztünk és ágyba bujtunk.

-Meg kell hogy mondjam esemény dús volt ez a mai nap. -Jegyeztem meg miközben Danihoz bújtam.

-Igen tényleg sok minden történt, hé szerinted Amelia még most is nyaggatja Zelt hogy legyen gyerekük? -Kérdezte.

-Nem lennék meglepve ha igen. -Kuncogtam.

-Ez igaz, jó éjt szívem. -Puszilta meg a homlokom.

-Jó éjt drágám. -Majd mind kettőnket el nyomot az álom.