A nagy leleplezés
Négy lány ült Budapest egyik tömött kávézója négyszemélyes asztalánál.
Ott volt Fahéjas Alma. Hosszú barna haja izzadtan tapadt tarkójára, barna szemei csillogtak a nyári melegben. Kissé gyerekes rajongása sok-sok zenekarra kiterjedt már. De persze, legnagyobb kedvencét semmilyen zenekar nem tudta pótolni. Sokan nem nézték volna ki belőle, de igazi rocker volt. Na jó, nem teljesen, csupán egy elvetemült AWS rajongó... Huszonhárom évesen pedagógusképző egyetemre járt, imádta a gyerekeket. Bátyja, Alex miatt nem volt még sok barátja, nagyon óvta a lányt, nem akarta, hogy megbántsák.
Alma mellett ült Váradi Hanka Sarolta. Igen az énekesnő. Tizenkilenc évesen egy random, youtube-ra feltöltött feldolgozással figyeltek fel rá. A hangja gyönyörű volt mindig is. Huszonnégy évesen már Magyarország egyik legsikeresebb előadója volt. Pirosra festett vállig érő haját felcsatolta, kék szemeivel figyelte barátnői történeteit. Grunge stílusa nagyon jól állt neki. Éneklés mellett tökéletesen sikerült elsajátítania a gitározás csínját-bínját. Kicsit bunkóbb, szarkasztikus személyiségét imádták barátnői, de emellett megbízható, jó barátnő volt.
Veress Lenke a baráti társaság leghiperaktívabb tagja volt. A közelében nem lehetett senki szomorú, csak úgy áradt belőle a jókedv. Mellig érő szőkés-vörös haját két kontyba fogta a feje tetején. Szeplői felett gyönyörű smaragdzöld szemeivel csodálkozott rá a világra. Huszonhárom évesen a helyi képzőművészeti egyetem hallgatóit erősítette. Gyönyörű festményeket készített, látszott hogy igazi művész lesz. Túlságosan kedves, segítőkész természete miatt sokszor kihasználták, de a barátnői mindig próbálták megvédeni. Bátyával, Áronnal, a tipikus testvérpár voltak. Sokszor vitatkoztak, szivatták egymást, de ha kellett mindig ott voltak egymásnak ha kellett. A fiú lekoptatott túlságosan is nyomuló pasikat, a lány segített rajz házikban és még sorolhatnám.
Végül, de nem utolsó sorban Sarkadi Nikolett, becenevén Nina. Nagyon kedves, aranyos lány. Rövid, kicsivel váll alá érő haját most csak félre csatolta, barnás szemeivel kémlelte a kávézó vendégeit. Mindent megosztott barátaival amit csak tudott. Az ő szendvicsei voltak mindig is a legfinomabbak. Húgával, Dorkával nagyon jó kapcsolatot ápoltak. Barátjával már pár éve együtt voltak, házasságról is beszéltek már de az még odébb van kicsit. Szerette hallgatni a fiú éneklését, főleg ha mellé gitározott is.
Legjobb barátnők, mindannyian más-más személyiséggel, de egy valami összekötötte őket... Valami, amiről még nem tudtak...
~~~~~~~~~~~~~~~~
- Na és, mit szerettél volna mondani? - fordult Hanka a mellette ülő Lenkéhez, aki épp vidáman nézegette az égen táncoló felhőket.
- Hát, azt csak akkor mondom el, ha tuti felkészültetek... - nevetett zavartan.
- Nyugi, fel vagyunk készülve. - nevette ki Alma, majd hozzátette - Kivéve ha tudod mi lesz az új lemez címe. Akkor várj, kérek még egy pohár vizet. - csapott az asztalra, és már intett volna a pincérnek is.
- Nem, nem új lemez. - nyugtatta meg a barátnőjét Lenke.
- Ha már a nagy híreknél tartunk... - kezdett bele Nina is, aki egészen idáig csendesen ücsörgött a székén, kávét kortyolgatva.
- Jajj, kezdek félni... - nézett az égre Alma.
- Jó, akkor ha már mindenki, akkor én is. - jelentette ki Hanka.
- Alma, valami? - nevettek rá a többiek.
- Köszi, de nekem elég lesz három sokkhatás egy napra... - túrt bele a hajába félve. - Ki kezdi?
- Kezdjen Lenke, ha már miatta vagyunk itt. - ajánlotta Nina.
- Na. - kezdett bele, és próbálta összeszedni a gondolatait. - Ugye tudjátok, hogy az AWS dobosának is Veress a vezetékneve. - folytatta a sztorizást.
- Na ne már, hogy az aws-ről lesz szó! - akadt ki teljesen Hanka, de a többiek lepisszegték.
- Szóval, Veress Áron. És... A tesómat pedig, ti még sosem láttátok...
- NA NE! - kerekedett el Alma szeme, de a két lány szúrós szemmel nézett rá, üzenve, Lenke még nem fejezte be.
- De de, igazából ennyi... Szóval Roni... Roni a bátyám. - tett pontot az i-re, mire Alma egy fokkal sápadtabb lett.
- Jézusom Lenke... Ezt... Ez... Áhhh! - próbált mondani valamit Hanka, de Nina megelőzte.
- Jó, ez így érdekes lesz, de jobb a két sokk egymás után, mint szünettel... - jelentette ki, majd folytatta. - Ugye emlékeztek ARRA a bizonyos koncertre?
Persze, hogy emlékeztek. Az a bizonyos koncert, ahol megismerkedett azzal a bizonyos fiúval, akivel azóta is egy párt alkotnak, és akit Nina nem mert (?) bemutatni nekik, elmondása szerint főleg Alma, de a többi hormonbajos csaj miatt sem.
- Igen, persze, hogy emlékszünk.
- Na. Most mutatok egy képet róla oké? - kérdezte, majd választ sem várva elővette a telefonját.
Pár képernyő bökés után, már vissza is nézett rá álmai fiúja. Nagy levegőt vett, és megfordította a telefont. Így a három lány, szembe találta magát, a kamerába belenevető Ninával, akit egy szőke, kék szemű lovag karolt át. Na jó, annyira nem is lovag, inkább énekes. Egyikőjüknek sem kellett sokat agyalni, hogy ki is van a képen, Lenke jól ismerte Örsöt, Alma talán álmában is őt látta, Hanka pedig... Na azt majd ő elmondja.
- Ezt nem mondhatod komolyan... - tért magához először Hanka, akit egyre jobban idegesített, hogy lelövik előle a poént.
- Hát, pedig komoly... - sütötte le, csillogó szemét Nina, ami bizony nagy hiba volt. Alma teljesen sokkos állapotban ült a székén, de barátnői nem figyeltek rá.
- Jó, akkor mielőtt Alma is mondana valamit, hogy mit tudom én, ő Soma anyja, elmondom én is oké? - kérdezte Hanka, és bár választ nem kapott, belekezdett.
- Ugye beszéltem nektek egy közös projektről. - kezdett bele, mire Alma is ránézett, bár az agyában tovább kavarogtak a gondolatok, és félő volt, még egy ilyen hír után, egyszerűen sikítórohamot kap.
- Egy közös projektről, az... Az AWS-sel... - fejezte be vigyorogva, és a lányoknak több sem kellett.
Nina és Lenke őrült sikítozába kezdtek, Hanka vigyorogva élvezte, hogy az ő híre is mit váltott ki barátnőiből, Alma pedig... Alma elmosolyodott, majd nemes egyszerűséggel, lefordult a székről, és a kemény betonon kötött ki.
- Úristen... - kapcsolt először Lenke, és az ájult lány fölé hajolt. - Na látjátok, pont ezért nem mondtam el korábban... - bosszankodott, miközben egy kulacs vízzel locsolta a lányt.
A ,,megmentjük Almát" akció még javában tartott, amikor is, valaki a távolból, Lenkét szólította.
- Lenke! - kiáltotta a szőke szörfgatyás elmosódott folt, mire a lányok elmosolyodtak.
- Mi az, kit öltetek meg? - kérdezte ilyedten, az ájult Almát látva.
- A legnagyobb rajongótokat... - mondta a lány, majd leesett neki, mit is kérdezett a bátyja - De nem öltük meg! Csak elájult.
- Akarjam tudni, hogy miért? - érdeklődött félve.
- Már mondtam. - nevette el magát Lenke - A legnagyobb rajongótok, és most tudta meg, hogy a bátyám vagy.
A fiú, ezt inkább megjegyzés nélkül hagyta, bár őszintén szólva, meglepődött, hogy ilyeneket is ki tudnak váltani egy emberből, a zenéjükkel. Ha tudta volna, hány lány reagálna így...
Roni letérdelt a betonra, és kivette húga kezéből az üveget. Óvatosan rálocsolta Alma fejére, mire az kinyitotta a szemét, és felült.
Ahogy meglátta a mellette térdelő fiút, elker kerekedett szemmel nézett végig rajta. Amikor tudatosult benne, hogy minden bizonnyal napszúrást kapott, egy fokkal nyugodtabban, barátnőihez fordult.
- Mondjátok, hogy álmodom, és ő itt nem az a Roni, akire én gondolok... - kérte a lányokat, akik viszont csak ingatták a fejüket.
Alma pedig, amint megemésztette a látottakat, egyszerűen újból elájult. Valószínűleg, megdöntötte az egy nap hányszor ájultam el rekordot...
- Bakker. - jelentette ki Roni, majd ismét lecsavarta az üveg kupakját.
- Hát ez kész... - jelentette ki Hanka - Basszus, én heti szinten találkozom zenészekkel, és mégsem szoktam elájulni! - mondta dühösen - Áruljátok már el, mi van Roniban ami miatt ez lett! - mutatott a földön fekvő lányra.
- Ez nem is kérdés... - kezdte Roni - A csodás külsőm... - villantott a lány felé egy mosolyt, mire az csak megforgatta a szemét.
- Ja bocsi, nem tudtam hogy Alma a ronda emberekre bukik. - vigyorgott vissza.
Amint lezárták a mini vitájukat, Alma ismét magához tért. Talán jobb is, hogy nem hallotta az előbb elhangzott párbeszédet...
- Na jó, figyelj... - kezdte Roni, ilyedten nézve a lányra. - Ne ájulj el oké? - nevezte el magát, mire a lány is elmosolyodott.
- Igyekszem... - válaszolta zavartan.
~~~~~~~~~~~~~~~
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro