A bejelentés
Ahogy teltek a napok, hetek, hónapok, úgy lett a két társaságból egy nagy, amihez csatlakozott Alma bátyja Alex is.
A Hanka X AWS project egyre jobban alakult, már csak a klip hiányzott.
Ahogy elkezdődött a szeptember Lenke a képzőművészeti egyetemen töltötte napjai nagy részét, míg Alma a közeli pedagógusképzőbe járt be nap, mint nap, Roni meg a villamosmérnöki tanulmányait fejlesztette, miközben szépeket hegesztett.
Nináéknál sem állt meg az élet. Örssel rengeteg időt töltött, dolgozott, a családját is rendszeresen látogatta.
A srácok a közös dal mellett új számokat is írtak, és persze koncerteztek.
Egy biztos volt minden héten. Szombat délutánonként mind az AWS stúdióban voltak. Beszélgettek, hülyültek, az egyetemisták esetleg tanultak.
Most is, az AWS x Hanka projekten dolgoztak, az utolsó próbák egyike zajlott...
- Bakker már! - csattant fel Hanka, amikor véletlenül hamis dallamot ütött meg igazi ,,rocksztáros" hangjával.
- Nyugi, megcsináljuk mégegyszer. - lépett mellé Örs, de a lány csak legyintett...
- Áhh, hagyjuk, inkább tartsunk 10 perc szünetet, hátha utána jobb lesz... - dobta le magát a szakadt kanapéra.
- Rendben. - egyezett bele - Srácok, pihi! - kiáltotta el magát, mire mindenki lazulni kezdett. Roni, dobverővel a zsebében indult meg a konyhának csúfolt helyiség felé, Bence kiment telefonálni, Dani a gitárját majmolta, Örs pedig Ninához és Lenkéhez lépve kezdett velük beszélgetni. Soma, a hangszerét továbbra is magán tartva lépett az előbb dührohamot kapó Hankához, aki kivételesen barátságosan fogadta a fiú érdeklődő szavait.
- Minden oké? - kérdezte keserűen mosolyogva a Bajuszkirály, mire csak egy fejingatást kapott válaszul.
- Nem igazán... - dőlt neki a falnak Hanka, megállva Soma mellett. - Tudod, nekem mindig is ti voltatok a példaképeim, és olyan furcsa volt, hogy most minden jól sikerül. Aztán jött ez. A gitározás sem megy mostanában, erről a szar hangról meg nem is beszélve... - fejezte be a saját stílusában, de Soma így sem nagyon tudott erre mit mondani.
- Gyere, megtanítom neked a basszus részt oké? - mutatott a vállán lógó gitárra, mire a lány elnevette magát.
- Látom megfogtad a lényeget. - forgatta a szemét, de végül beleegyezett.
A fiú óvatosan levette a hangszert, és átadta Hankának, aki igazi mániákus lévén tudta hogy kell bánni egy ilyen darabbal.
- Na, elég rocksztárosan festek? - kérdezte Somától, ahogy feltette magára a gitár pántját.
- Pont eléggé - nevette ki a fiú, majd szépen sorban mutatta meg az akkordok lefogását.
Pár perc elteltével, a lány azonban elakadt. A következő lépés meghaladta a saját elmondása alapján ,,csekély" gitár tudását, így megkérte Somát, ismételje meg.
A fiú azonban, ahelyett hogy átvette volna a gitár formájú újraértelmezett láthatósági mellényt, Hanka mögé lépett, és a lányt átkarolva mutatta meg a lefogandó hangokat.
- Te meg mi a véres francot csinálsz? - esett le Hankának a fiú akciója, de az odébb lépéshez már nem volt lélekjelenléte.
- Megmutatom amit kértél. - villantotta meg a fiú az ezer wattos mosolyát, mire Hanka csak elnevette magát.
- Hát én biztos nem azt kértem, hogy öleléss... - fordult meg a tengelye körül, mire az arca pár centire kerül az őt bámuló fiúétól. Mielőtt azonban bárki bármit mondhatott volna, két lépést hátrált, majd hibátlanul eljátszotta az eddig tanult akkordokat.
Megállapította magában, hogy van akire jól hat egy kis adrenalin...
Már pont folytatták volna a próbát, csak Bencére vártak, amikor a fiú teljesen felspanolva lépett be az ajtón.
-Srácok kapaszkodjatok!-rontott be utolsóként Brucki a stúdióba.-Soma te is!
-Mondjad már mi van!-szólt izgatottan Lenke.
-Jó. Szóval, jelentkeztünk a Dal műsorba-mosolygott büszkén.
Ekkor Alma és Lenke egyszerre ugrott fel a kanapéról egymás mellől, aminek az lett a vége, hogy mindketten a földre estek. Roni egyből pattant, hogy felsegítse a gyümölcs nevű lányt, a húgát viszont hagyta még a földön fetrengeni kicsit.
-Nem esett bajod?-kérdezte a dobos aggódva.
-Minden rendben, köszi-szólt a lány vörösen, miközben a bátyja, Alex megtudta volna gyilkolni a fiút csupán a nézésével.
-Roma, ne most romantikázzatok, nem hallottátok mit mondott Bence?-vonta kérdőre a két személyt Hanka, mire mindketten visszaültek zavartan a helyükre.
Mire a többiek is felfogták a nagy bejelentést és megtudtak szólalni egyszerre hangzottak el a reakciók.
„Mégis mivel jelentkezünk?" „Ezt te se gondoltad komolyan." „Tuti megnyeritek!" „Száz, hogy be se jutunk." és ehhez hasonlók.
-Mindenki nyugodjon meg-kezdte a gitáros.- A Viszlát nyárral megyünk és nincs mit vesztenünk. Max nem jutunk be a top 30-ba.
-Tuti nem jutunk be-nevette ki a zenekar többi tagja.
-Szerintem nyerhettek is-biztatta őket Nina.
-Szerintem is, simán-csatlakozott a többi lány, mire a fiúkból még jobban kitört a nevetés.
Miután a társaság lelkesedése alábbhagyott, mindenki visszaült a szokásos helyére. Alex éppen Lenkével szemben ült, a lány pedig végigmérte a nála talán kétszer is nagyobb férfit.
Alex magas és izmos volt, látszott hogy figyel az egészségére és külsejére. Határozott arcvonásai és katonásan rövidre nyírt barna haja erős, szigorú jellemre utaltak, akivel nem érdemes kekeckedni.
Szűk szavú volt ezalatt a röpke 3-4 óra alatt míg a stúdióban tartózkodott. Mogorva tekintete ellenére azonban nagyon kedves volt, és jól eltudott beszélgetni bizonyos emberekkel. Lenke nehéz esetnek látta, ám tudta, hogy nagyon értékes személy lehet belül.
A pihenő azonban véget ért, a banda és Hanka pedig elkezdtek feltápászkodni. Roni, miközben elindult a dobok felé, finoman hozzáért Alma vállához. A legtöbb ember egy ártalmatlan, véletlen mozdulatnak titulálta volna, azonban Alex koránt sem ezt gondolta. Izmai megfeszültek, szavak bár nem hagyták el a száját, szemei viszont mindent elárultak. Kis idő múlva mégis halkan maga elé suttogott néhány szót, amit alig lehetett érteni, ám Lenke akarva-akaratlanul kihallotta a „perverz pöcs" szavakat. Igen, a bátyja tudott néha idegesítően és pofoznivalóan viselkedni, de egyáltalán nem érdemelte ki a „perverz pöcs" titulust. A lány ugyanolyan dühös pillantással nézett Alexre, ahogy a férfi Ronira, Lenke pedig elég hamar elvesztette kezdetleges szimpátiáját...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro