93. rész : Utolsó éjszaka...❗🔞
🔞!!STOP!!🔞
Nos elérkeztünk EHHEZ a BIZONYOS részhez...😥Szeretném leszögezni, hogy személy szerint semmilyen ilyesfajta tapasztalattal nem rendelkezem, ez csupán az olvasásoknak az eredménye itt wattyn😂...Mellesleg aki nem kedveli az ilyesmit, azt megkérem, hogy ne hagyjon kommentet arról, hogy hány éves vagyok, csupán csillagozza meg a részt (XD😂😂) és várja türelmesen, amíg érkezem a folytatással!
A lélegzetem elakad a fiú látványától. A lángok sárgás fényében leírhatatlan rálátásom nyílik az izmos felsőtestre, miközben annak a gazdája vészesen közelít hozzám. A légzésem egyre szaporábbá válik és a testemet újra elönti az a bizonyos forróság. Hogy lehet ilyen hatással rám?
Natsu közben szorosan elém lép, majd elégedetten nyugtázza vörös fejemet és kábultságomat. Óvatosan döntöm hátra buksimat, hogy felnézhessek rá, mire ő azonnal az ajkaimra kap. Kezeivel végigsimít az oldalamon, sunyin felgyűrve a pólóm alját helyenként. Közben nyelvével végigszánt az alsó ajkamon, mire én ösztönösen lazítom el a számat, szabad utat engedve a türelmetlen fiúnak.
Azonnal birtokba veszi a felkínált helyet, olyan tisztán dominálva, hogy abba beleremegnek a lábaim. Talán még sosem csókolt meg ilyen vehemenciával...
A kiváncsi kezek egyre merészebben kutakodnak a felsőm alatt, mígnem Natsu játékosan kezdi el lehúzni rólam a ruhát. Először ijedten kapnék a póló után, de ő abban a pillanatban óvatosan ráharap a nyelvemre, majd még mélyebb csókba invitál.
Az eszem hevesen tiltakozik a mozdulat ellen, de valami más, erősebb érzés viszont épphogy támogatja azt.
A hideg levegőt azonnal megérzem a meztelen bőrömön, amiről Natsu már eltávolította a ruhát. A kínzó lassúság, amivel kibújtatja a karjaimat a felsőből szinte megőrít.
Az ösztöneim végül egy pillanatig felülkerekednek rajtam, elválok a fiú ajkaitól és segítek neki végleg leszedni rólam a ruhát. Natsu egy pillanatig meglepetten pislog rám, majd ajkait perverz mosolyra húzza.
- Milyen vadmacska lett itt valaki... - mér végig szemérmetlenül.
Megszólalásától szinte azonnal inamba száll a bátorságom és ijedten kapom magam elé a kezeimet. A légzésem szabálytalan és vérvörös fejjel próbálom elkerülni Natsu tekintetét.
A fiú csak egy jóízű kacagással veszi tudomásul, hogy sikerült ismételten zavarba hoznia. Egy fejcsóválás kíséretében húz vissza a karjaiba és emeli meg hüvelykujjával az államat.
Nagyra nyílt íriszekkel nézek a csillogó zöld szemekbe, amik elvették az eszemet pár pillanattal ezelőtt.
Minden olyan gyorsan történik megint...a tűzforró ujjak megirintik a szintén perzselő bőrömet és a következő pillanatban már csak a melltartóm kapcsának kattanására leszek figyelmes.
Ijedten rezdülök föl, ahogy Natsu óvatlanul megszabadít az utolsó védvonalamtól is. Automatikusan kapom a vállaimhoz a kezeimet, hogy megállítsam a lehúzó mozdulatot, azonban nem vagyok elég gyors.
A puha anyag halk puffanással ér földet a lábaim előtt, mire egy pillanatig leblokkolva meredek Natsura, aki kihasználva ideiglenes gyengeségemet lassú mozdulatokkal kezdi lehámozni karjaimat a melleim elől.
Hirtelen kapok észbe és tehetetlenségemben Natsu mellkasába bújok. Érzem, ahogy elakad a lélegzete, mikor a bőrünk egymásnak simul.
- Luce... - nyel egy nagyot, mire én igyekszem eltűnni a karjai között.
Ez azonban azt eredményezi, hogy fészkelődni kezdek, amitől most először hallom Natsut felnyögni. Megdermedek és nem merek még levegőt venni sem...
Hallom, ahogy a szíve szaporán ver és felhevült mellkasa ütemesen emelkedik és süllyed a fejem alatt.
Nem bírom tovább levegő nélkül, úgyhogy én is mély szusszanásokkal próbálok oxigénhez jutni. Érzem, ahogy a leheletem mentén felállnak az apró szőrszálak Natsu bőrén, de még mindig nem mozdul.
Valakinek lépnie kellene...
Óvatosan emelem meg a fejemet és csillogó szemekkel, kipirultan nézek fel a sárkányölőre. Ajkait beharapja és csak szabálytalan légzése árulkodik arról, milyen hatással is van rá a helyzet.
A kezeimmel, amik eddig tétlenül hevertek a testem mellett, bátortalanul simítok végig Natsu hasfalán. Érzem, ahogy az izmai összehúzódnak az érintésemre, majd hirtelen a csípőjét az enyémnek löki.
Meglepetten nyögök fel és hallom, hogy Natsu is hasonlóképpen tesz. A vér teljesen az arcomba szökik, ahogy megérzem a fiú vágyát ott lent. Az alhasam bizseregni kezd és a lábaim is kezdenek elgyengülni. Egyetlen apró mozdulat részemről és a sárkányölő egy hangos morgással hajtja a fejét a vállamra.
- Lucy, annyira... - sóhajtja mély hangon, miközben karjai ismét életre kelnek utat találva meztelen felsőtestemen -...annyira kívánlak!
A pulzusom az egekbe szökik, ahogy Natsu ujjai elérik a melleimet. Kiráz a hideg a forró érintésektől, miközben karjaim visszahullanak magam mellé. Úgy állok itt, mint valami fadarab...
- Nem is állsz úgy... - csókol a fiú hirtelen a nyakamba és ezzel párhuzamosan megmarkolja a mellemet.
- N-Natsu... - nyögöm kábán és a lábaim kezdik végleg felmondani a szolgálatot.
A szólított veszi az adást és elengedi a melleimet egy pillanatra, csakhogy lábaimat a saját csípője köré kulcsolja. Látom, ahogy a hasizmai megfeszülnek a plussz súlytól és a tekintetem lecsúszik valami egészen másra is. A nem is olyan kicsi dudorra, ami Natsu nadrágja alól szemérmetlenül türemkedik ki...
Hallom, ahogy a sárkányölő a nyakamba kuncog, majd hirtelen végig is nyal az érzékeny bőrömön.
- Igen, az csakis a te hibád... - suttogja a fülembe perverz mosoly kíséretében -, baba...
Azt hittem ennél vörösebb már nem lehetek, de úgy látszik mégis... A fejemet erősen Natsu mellkasába fúrom és karjaimmal átölelem a nyakát, hogy minél közelebb érezzem magam, nem mellesleg elbújjak egy kicsit előle.
- Nem kell megijedned ennyire, Lucy! Nem foglak megenni... - húzza végig szemfogait Natsu a bőrömön.
- D-de...annyira za-zavarbaejtő... - suttogom szinte nem is hallhatóan.
Látom magam előtt, ahogy a sárkányölő elmosolyodik kislányos pirulásomon és a következő pillanatban azt veszem észre, hogy izmai megint megfeszülnek. Sietős mozdulattal fektet a földre és felemelkedne rólam, de nem hagyom neki. Vigyorogva kezdi el kibogozni karjaimat a nyakából, miközben csípőjét az enyémnek dörzsöli. Hangosan nyögök fel és azonnal elengedem a fiú nyakát, ösztönösen még jobban összekulcsolva lábaimat a dereka körül.
- Hahh...nem bírom! - hördül fel Natsu és türelmetlenül kezdi el kigombolni a nadrágomat.
A félelem egy pillanatra eluralkodik rajtam, de végül nem ellenkezem. Hallom, ahogy a ruha megadja magát és Natsu diadalittasan kezdi el lehúzni rólam. Csípőmet engedelmesen emelem meg, megkönnyítve a sárkányölő munkáját. Natsu csillogó tekintettel dobja el a ruhadarabot a háta mögé. Nem habozik, tekintetét rögtön az utolsó, vékony textiliára vezeti, majd kaján vigyorral pillant fel rám.
Hirtelen a testemre hajol és a melleimtől lefelé haladva apró csókokat hagy a testemen. Ajkai nyomán szinte lángra lobban a bőröm. A hasam környékén jár, mikor hirtelen megszívja a köldököm környékén lévő érzékeny felületet. Lábaimat azonnal nagyobb terpeszbe húzom és ösztönösen lökök fel a csípőmmel.
- Jó érzés, nem? - kérdezi Natsu lihegve és látom rajta, hogy alig bírja visszafogni magát.
- I-igen... - sóhajtok fel, miközben a fiú egyik ujját beakasztja a bugyim szélébe.
- Lesz ennél még jobb is! - húzza le rólam az utolsó ruhadarabot is.
A hideg levegő hatására felszisszenve próbálnám összezárni a lábaimat, de Natsu nem engedi. Kezeivel elkapja a térdeimet és gyengéden szétfeszíti azokat, majd engedélykérően rám pillant.
A mellkasom sűrű emelkedésén kívül nem tudok semmilyen reakcióval szolgálni, de ő ezt is vigyorogva veszi tudomásul.
- Most pedig térjünk a lényegre! - nyúl a saját övéhez, hogy kicsatolhassa azt.
Hevesen dübörgő szívvel kapom a kezeimet az arcom elé, mire csak egy nevetés a válasz. Hallom a ruha susogását és ahogy a fémöv halkan csattan a földön. Nincs is időm felfogni a dolgokat, máris megérzem Natsu kezeit a csípőmnél, ahogy kertelés nélkül simít végig legféltettebb kincsemen.
- Milyen nedves vagy... - állapítja meg elégedetten a sárkányölő.
Megremegek az érzésre, amit kivált belőlem...Még több érintést akar a testem, ez ellen nem lehet mit tenni.
Ahogy Natsu ujjai alul munkálkodnak, egyre inkább kezdem elveszíteni a fejemet. Olyan érzés, mintha lerészegednék. A testem minden egyes érintésre egyre vadabbul reagál, mígnem egyszer annyira beleremegek a jóleső mozdulatba, hogy fészkelődés közben összeér az ölünk.
Egyszerre nyögünk fel a vágytól és Natsu lihegve hagyja abba vágyaim felkorbácsolását. Óvatosan kinyitom a szemeimet és azonnal megpillantom a kipirult arcú sárkányölőt, akinek mellkasán már gyöngyözik a víz az elfojtott cselekedhetnéktől.
- N-nem bírom, Luce... - sóhajtja, miközben karjait megtámasztja a fejem mellett és érzem, ahogy lüktető vágya nekem lökődik.
Vágytól elködösült tekintettel simítok az arcára, mire azonnal rám kapja a tekintetét. Türelmetlenül mosolyodom el és bólintok egyet.
- A tied az egész testem... - csókolom meg, felkészülve lélekben a folytatásra.
Hallom, ahogy a sárkányölőnek elakad a lélegzete és a következő pillanatban egy mozdulattal a testembe löki magát.
A hátam ívbe hajlik az új eufórikus érzéstől és magas hangon nyögök Natsu szájába. Érzem, ahogy neki is minden izma megfeszűl és az ajkaim közé liheg.
- Luce... - suttogja remegő hanggal, mire tőlem csak egy újabb nyögés a válasz.
Érzem, ahogy lüktet bennem. Ahogy a testem kezdi megszokni a helyzetet, egyre többre vágyom. Óvatosan mozdítom meg a csípőmet, mire Natsu hangosan felmordul és fogait összeszorítva válik el tőlem. Karjaitól felnyomja magát addig, hogy kényelmesen fölöttem legyen, majd megmozdul bennem. Ahogy kijjebb húzódik, elégedetlenül lököm fel a csípőmet, visszakövetelve őt. Nem kell sokat várnom, egy pillanat alatt nyomul még az előbbinél is mélyebbre a testemben.
A helyet nyögéseink és bőrünk csattanásának hangja kezdi betölteni. Natsu egyre jobban felgyorsul, ezzel együtt a nyögései is szaporodni kezdenek. Minden mozdulatával egyre erősebben próbálok megkapaszkodni a földben, olyannyira, hogy az ujjbegyeim fájdalmasan fehéredni kezdenek.
Hirtelen a sárkányölő elkapja a két lábamat, amik eddig esetlenül lógtak a levegőben és azoktól fogva löki magát minden eddiginél mélyebbre.
Felakadó szemekkel sikítok fel kissé, ahogy az eddigieknél is erősebb remegés költözik az alhasamba egy pillanatra. Lihegve nyitom ki a szemeimet és nagyot nyelve nézek fel Natsura.
- M-mégh... - nyögöm ködös tekintettel.
Natsu ajkai diadalittas mosolyra húzódnak, miközben ismét úgy mozdítja a csípőjét, mint az imént. Ugyanaz az elsöprő bizsergés árad szét rajtam újra és újra, ahogy a sárkányölő folytatja a mozgást. A lökések mellett érzem, hogy valami hatalmas közeleg...Fogalmam sincs mi az, de a testem eszeveszettül könyörög érte. A nyögéseim sikításokká válnak át és egyre hangosabban hallom Natsu morgásait is.
Minden egyes mozdulattal egyre közelebb kerülök a véghez....és ezzel nem vagyok egyedül...Natsu felsőtestéről a verejték a melleimre csöpög még jobban fokozva a forróságot a bőrömön.
- É-én mindjárt... - veti hátra a fejét Natsu nyöszörögve, miközben az eddiginél is eszeveszettebb tempót kezd diktálni.
A következő lökésétől az egész testem összerándul és a hátam fájdalmas ívben hajlik meg, miközben a sárkányölő nevét sikoltva lábaimmal szorosan húzom magamba a fiút. Natsu hangosat nyögve borul rám egy utolsót mozdulva bennem. Karjaimmal görcsösen szorítom magamhoz az izzadt és felhevült testet, miközben lábaimmal remegve tartom magamban a sárkányölőt. A remegés csak pillanatokkal később hagy alább, mire nagyot sóhajtva lazítom el sajgó izmaimat.
- N-Natsu... - suttogom lihegve a fiúnak.
Az említett rám emeli fáradt tekintetét és egy halk nyögéssel végleg kihúzódik belőlem. Elégedett morgással borul vissza a felsőtestemre, miközben kezével végigsimít nedves arcomon.
- Imádlak, Lucy Heartfilia...
Yo minna! OMG...*háromszázadszorra is agyvérzést kap*
A fene gondolta volna, hogy én a büdös életben meg fogok írni egy ilyet, DE CSAK MIATTATOK (XD) rávettem magam... Remélem sikerült valami élvezhetpóőt billentyűzetre vetnem🤣 Hogyha IGEN, akkor kérlek mindenképpen csillagozzatok és komment szekcióban fejtsétek ki a véleményeteket róla! (nem kell spórolni a papírral, úgyis mindenkinek visszaírok XD)
Hamarosan találkozunk egy számomra kevésbé cikis részben,
Shiro~chan😳
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro