Prológus
Mindig is csodálatos lényeknek tartottam a sárkányokat. Szabadnak és elérhetetlennek. Akik a felhők felett szállnak és csak akkor gyilkolnak ha magukat vagy a hozzátartozójukat védik. De ezen a véleményen csak is én voltam. Mások vérengző vadállatoknak vagy éppen rettenthetetlen gyilkosoknak tartották ezeket a tiszteletre méltó lényeket.
De én valahogy mindig csak azt hallottam, hogy nem az első benyomás számít. Én ezen az elven nőttem fel és e szerint cselekedtem. Lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet egy olyan világban ahol minden mitológiai lény vagy mesékben,legendákban szereplő lények lakhatnak és szabadon mozoghatnak. Esténként minden sarkon ott áll egy vámpír a véredre szomjazva, vagy éppen teliholdkor nem mehetsz ki az utcákra mert egy vérfarkas biztos, hogy arra jár pont akkor és ott ahol te vagy.
Régebben a sárkányok miatt rengeteg repülő baleset fordult elő. De ma már a legritkább esetben sem találkozhatsz sárkányokkal. Megelégelték a sok halált és balesetet az emberek és az összes sárkány után behajtó vadászokat rendeltek el, hogy meg előzzék azokat. Erre a munkára sokan bosszúból jelentkeztek a szeretteik elvesztése miatt, és komoly kiképzés után ők is szabadon gyilkolhattak sárkányokat.
Néhány veszélyesebb fajokat befogásra ítéltek mert kísérletekhez tökéletesek voltak minden szempontból. Lassan mindenkit köteleztek arra, hogy valamilyen vadász kiképzésben vegyen részt ha már elmúlt 14. Persze ez csak alapkiképzés az önvédelemre amit később már az iskolai tananyagba is beiktattak. Akik akartak továbbképzésen is vehettek részt és felvehetik főállási munkaként. A leghíresebbek közé tartoznak a Sárkányvadászok, a Vámpírvadászok, a Farkas ölők, a Szellem- és a Démon űzők és a Álom-futó vadászok.
Az Álom-futókról nem hiszem, hogy hallottál hisz nem nyújtanak békés mesei alapot. De itt a mi világunkban eléggé veszélyesek és elterjedtek. Végül is az álmokban élnek és ott kínozzák meg azokat akiknek az álmukban önkényesen járkálnak. Rajtad keresztül megtalálhat más embereket is,például a barátaidat vagy a családodat. Úgy is felfoghatjuk, mint egy járvány. Igazából két fajuk léteik az álom-futók –ők a gyilkosok-és az álom-járók –ők nem ártalmasak.
De mi van ha egy vámpír akar démonokat űzni? Mint mondtam mindenkit köteleztek a kiképzésre függetlenül fajtól és nemtől egyaránt.
És ha például egy vérfarkas sárkányvadászként dolgozik akkor jönnek a farkas ölők és kiiktatják őt? Ha nem szegte meg a világunk szabályait akkor nem. Ugyanis minden fajnak megvannak a rájuk vonatkozó saját kis szabályaik és mint tudjuk a szabályokat (elvileg, ha a szükség kívánja akkor nem de) be kell tartani.
Hát igen... a ti világotok még mindig kicsit visszamaradott a miénkhez képest, (csak 1521 évvel) de a mi világunkban a szabályok megszegéséért nagyobb árat kell fizetnünk. Különben hogy élhetne egy kifejlett és békés civilizáció?
De egy kicsit elkanyarodtunk. Mivel én már 6 éve elmúltam 14 így nekem is kellett választanom egy hivatást. Persze én a legfelkapottabbakat soroltam fel szóval még ezer más –ölő, - vadász, - űző van még ami közül választhattam. Én személy szerint a Szellem- és a Démon űzőkhöz csatlakoztam. Úgy gondoltam így talán találkozhatok a sárkányok egyik alfajának egyik példányával ami nem kihalófélben van, a Démonsárkányokkal. Mondjuk nem igazán elterjedtek erre felé meg nem is olyan szép nagyok mint az igaziak, de akkor is sárkányok.
Ekkor ezen az elven voltam. Békésen tengettem a minden napjaimat remélve, hogy találkozok egy sárkánnyal. Vártam azt a napot ami megváltoztatja az életemet. De ez a nap valahogy soha nem jött el. Már-már kezdtem feladni a reménykedést amikor végre elérkezett az a nap. Ettől a naptól kezdve gyökeresen megváltozott az életem, mondhatni 180°-os fordulatot vett.
Most elmesélem az életem legnagyobb fordulópontját. Hallgassátok és figyeljetek mert ez a mese megváltoztathat és olyan belső információkat adhat át amelyek íratlan szabályokként szerepelnek az élet nagy könyvében.
Én Meave Benson voltam és ez az én történetem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro