48.rész
Kamu pasi
Amint kiléptünk a plazából elindultunk kajálni. Csak is egy helyre mehetünk...
A szokásos hamburgerezőbe.
Camy mellett sétáltam, közben pedig Mark egyik sztoriját hallgattam, amit éppen mesélt valami haverjáról, mikor barátnőm megragadta a karomat, és hátra húzott.
-Hmm?-pillantottam rá kérdőn. De ő csak megtorpant, és előre nézett azt várva hogy a fiúk előrébb haladjanak. Mikor kellően lemaradtunk tőlük (amit észre se vettek), rám szegezte tekintetét.
-Beszédem van veled.-indult el újra- Süket vagyok, vagy ténylég jól hallottam, hogy Rómeó bókolt neked. -vigyorgott rám, Adamre célozva.
-Süket vagy.-vontam vállat, majd magam elé nézve tanulmányoztam a csizmámat.
-Nem,nem! Tisztán hallottam, hogy az a srác , aki elhívott randira téged, bókolt neked.-tapadt rá a témára, mire megforgattam a szemeimet.
-Na és?
-Mi az hogy na és?!-akadt ki- Még egy érv, hogy randira hívott. A fiúk nem szoktak csak úúúgy bókolgatni.
-Csak kedves akart lenni, ezzel a kicsi bókkal.-próbáltam meggyőzni Camyit. De őt lehetetlen volt.
-Kicsi bók?! Baszki a tudtodra adta, hogy szép vagy!-világosított fel. Na ez koppant. Így nem is gondoltam bele. Tényleg szépnek tartana? Talán ez tényleg egy randi? Nem! Biztos hogy nem! Ez lehetett egy baráti bók is, nem?
-Lehet, de ezt mondhatta barátilag is.-Camy unottan nézett rám.-Mi van? Chris is mondta a bulin, hogy szép vagyok!-jutott eszembe. Ethan szülinapján mondta.
-De az más! Chrissel tényleg csak barátok vagytok. De Adamen látszik, hogy ő nem csak barátilag nézz rád. Fogadd el! El is pirultál, mikor mondta!-mosolyodott el gonoszan, mire dühösen rácsaptam a karjára. Csak hangosan felnevetett, mire a fiúk is megfordultak.
-Hát ti mit csináltok?-kiáltott oda Chris, miközben összevont a szemöldökkel nézett ránk. Végre észre vették, hogy lemaradtunk. Hát velük se mennék túrázni. Simán ott felejtenének.
-Semmit!-vágta rá Camy, majd sietősen a fiúkhoz rohant. Aztán én is követtem őt, majd szúrós pillantást vetettem rá. Mire csak angyalian elmosolyodott.
-Mit terveztek ellenünk?-kérdezte gyanúsan méregetve minket Mark.
-Semmit!-ismételte meg magát Camy.
-Akkor miről beszélgetettek a hátunk mögött?-faggattak.
-Lányos dolgokról.-válaszoltam burkoltan. Mire a fiúk értetlenül egymásra néztek.
-Ááá, értem! Megbeszéltétek a tegnap esti szerelmes sorozatot?! Ki volt benne a legcukibb pasi?-szórakozott Ethan, amin mind a 3 srác felröhögött.
-Szerinted ezt takarja a 'lányos dolog'?-húztam fel a fél szemöldököm Ethanre meredve.
-Aha. Vagy talán arról volt szó, hogy milyen színűre fessétek a körmötöket.-gúnyolódót, mire Camy felhördült.
-Hát ti biztosan ezt csináljátok, de mi nem!-szólalt meg , mire nevetve összepacsiztam vele.
-Akkor légyszi világosítsatok fel minket, mit takar?-kíváncsiskodott Chris is.
-Olyan dolgok, amiket nektek nem kell tudnotok.-adott választ barátnőm.
-Ja.-értettem egyet-Ti is szoktatok fiús beszélgetéseket tartani, nem?
-De, de a miénk jobb, mint a lányoké!-mondta Ethan, amin felnevettem.
-Mégis honnan tudnád hogy jobb? Vagy már volt részed benne?-nevettem még mindig.
-Aha.-vont vállat, mire tátva maradt a szám.
-Nemár! Kivel?-érdeklődtem döbbenten.
-Az exem barátnőivel.-mondta unottan-Több órán keresztül azt kellet hallgatnom , hogy milyen helyes az a 11.-es srác, és hogy melyik ruha összeállítás a jobb holnapra.-mondta, majd kirázta a hideg. Mindenki felröhögött.
-Haver, emlékszem! Tiszta sokban voltál.-csapott Ethan vállára David röhögve.
-Nem vicces!-mondta felháborodottan.
-De minek mentél velük?-kérdeztem, mert egy pasi sose szokott a csaja barátnőivel tölteni egy délutánt.
-Mert Elisa mindenféleképpen azt akarta, hogy menjek velük suli után, hogy együtt legyünk.-forgatta meg a szemét. Tehát Elisanak hívják ezt az észlényt. Nagyon jól ismerhette Ethant.
-Utáltam azt a csajt.-szólalt meg Camy.
-Én se bírtam.-értett egyet Mark is.
Éppen az úttesten egy zebrán sétáltunk át, mikor egy taxi elment előttünk. Hirtelen Ethan felkiáltott.
-Sárga kocsi!-üvöltötte, majd a mellette lévő Mark vállába bokszolt. Aki döbbenten meredt rá, majd leesett neki, hogy ez egy játék, így körbe pillantott. Épp egy újabb sárga taxi kanyarodott ki az egyik utcából, így Mark és Ethan egyszerre ordítottak fel.
-Sárga kocsi!-hangzott el újra, majd belevonták a mellettük lévő 2 fiút is a játékba. Majd így folytatták tovább. Árgus szemekkel figyelték az autók színét. Végül pedig már abból is versenyt csináltak, hogy ki látja meg elsőnek.
-Gyerekek.-nevetett rajtuk Camy, mikor egy újabb sárga autónál Chris akkorát beleütött Markba, hogy nekem fájt. De természetesen ő lazán lereagálta, és mint aki meg se érezte tovább játszott.
-Sárga kocsi!-kiáltotta Dave, és mindegyiknek beleütött valamilyen testrészébe.
-Hé! Ez nem ér!-hördült fel Ethan. -Az már volt!-akadt ki, mire Chris és Mark is mellé állt. Majd itt leragadtak egy darabig. Ugyanis Davidet csalással gyanúsították , aki pedig kiállt maga mellet. Míg vitatkoztak én is kiszúrtam egy sárga autót, majd közelebb léptem hozzájuk.
-Sárga kocsi!-üvöltöttem, mire mind abba hagyta a vitát, és megfordultak. Én pedig vigyorogva mindegyikbe belebokszoltam.
-Te nem is játszol!-szólalt meg Dave felháborodva.
-Most már igen!-nyújtottam ki rájuk a nyelvem, és tovább folytattuk ezt az értelmes , és egyben vicces játékot.
A gyorsétterembe belépve megcsapott a hamburger, és sült krumpli illata. A fiúk nyál csorgatva foglaltak helyett.
-Éhen halok.-nyöszörgött Chris, és türelmetlenül nézett körbe egy pincért keresve.
-Tudjátok már mit esztek?-pillantott tanácstalanul ránk Camy.
-Én tuti rántott húsosat.-dőlt hátra kényelmesen Mark.
-Én a szokásosat.-mondtam. Általában a sajtburger mellett maradtam.
Miközben ezen tanakodtunk egy pincér is felénk talált. Persze, ki más jöhetett volna, mint Alex.
-Sziasztok, srácok!-köszönt mosolyogva.
-Csá, én a szokásosat kérem csak hozzad gyorsan, mert kilyukad a gyomrom!-sürgette Chris haldokolva.
-Rendben.-írta fel a kis jegyzet füzetébe- Ti?-nézett ránk. Mire mindenki sorolni kezdte. Míg a többiek mondták igyekeztem Alex tekintetét kerülni. Mikor rám került a sor magabiztosan a szemébe néztem, és leadtam a rendelésem. Nem fogok megijedni!
Alex elment, de pár perc múlva visszatért a kért üdítőkkel, majd a hamburgerekkel is.
-Kaja!-kiáltotta boldogan Ethan, mire Chris is fellélegzett.
-Na végre!-sóhajtotta, majd amint elé került a hambi neki is látott. Én is megkaptam az enyémet, majd mosolyogva kezdtem neki az "egészséges" ételnek. Beleharaptam, és egy halk hümmögéssel vettem tudomásul, hogy milyen finom.
-Ez jó volt.-dőlt hátra David, miután megette a kajáját. Lassacskán pedig mindenki így tett. Teli hassal üldögéltünk a helyünkön, és beszélgettünk. Közben megittam 1 literes kólát, így mikor szürcsölve kiittam belőle az utolsó cseppet is, felálltam a helyemről.
-Mindjárt jövők csak elugrok a mosdóba.-intettem a helyiség felé, majd megindultam. Gyorsan elvégeztem a dolgomat, megmostam a kezem, és megbámultam magamat a tükörbe. Kissé már összekócolódott hajamat megigazítottam, és kiléptem a wc-ből. Az étterembe hirtelen nagy felfordulás lett, pár perc alatt. Az összes pincér ide-oda szaladgált, és leírta a rendelést a hirtelen jött nagy csoport vendégektől. Lassan indultam meg a bokszhoz, ahol a barátaim ültek, mikor hirtelen valaki nekem jött.
-Jaj, elnézést!-kért rögtön bocsánatot, majd rápillantottam, és akkor láttam meg, hogy Alex az. Amikor észre vett zavartan túrt a hajába, és kínosan felnevetett.
-Bocsi, Vicy!-kért elnézést egyből.
-Semmi baj!-mosolyogtam rá kedvesen. Mire kissé fellélegzett.
-Nagy a forgalom, és ilyenkor azt se tudom mit csináljak, úgy kell kapkodnom.-fogta a fejét.
-Elhiszem. Sok szerencsét!-paskoltam meg a vállát, majd tovább indultam.
-Vicy?!-szólt utánam hirtelen, mire megtorpantam.
-Igen?-fordultam felé.
-Kérdezhetek valamit?-kérdezte, mire összeráncoltam a szemöldököm.
-Persze.-néztem rá értetlenül.
-Hát...-simította kezét a tarkójára- ez lehet bunkósság, de amikor azt mondtad van barátod Ethanre gondoltál?-bökte ki félénken. Amikor meghallottam azt hittem mentem felröhögök. Ajkamba harapva próbáltam visszafojtani a nevetésemet.
-Talán.-válaszoltam titokzatosan, majd az asztalunkhoz sétáltam. Vigyorogva helyett foglaltam, és kiszakadt belőlem a nevetés. A srácok értetlenül néztek rám.
-Hát neked meg mi bajod van?-kérdezte engem fürkészve Dave.
-Alexel beszélt.-szólalt meg Camy-Mit csinált már megint?-mosolygott rám nézve. Mikor sikerült abbahagynom megszólaltam.
-Alex azt hiszi, hogy azért utasítottam vissza a múltkor, mert Ethannel járok.-nevettem újra el magamat-Szóval...-fordultam a mellettem ülő döbbent fiú felé- Ethan, fel kell tennem egy fontos kérdést. Leszel a kamu pasim ebben a pár percben, amit itt töltünk?-néztem mélyen a szemébe. Ethan elérzékenyülve pillantott rám, és kamu könnyeket ejtve megölelt.
-Igen!-kiáltott fel boldogan, így én is elvigyorodtam. A többiek füttyülésbe, és hangos tapsolásba kezdtek, ezzel ránk irányítva a többi ember figyelmét. De ez cseppet sem érdekelt minket. Ethan közelebb ült hozzám, és átkarolta a vállam.
-Hadd készítsek egy fotót az ifjú párról.-vette elő a telefonját Camy, így én még közelebb bújtam Ethanhöz, és szabad kezét összekulcsolva az enyémmel csinált rólunk egy képet Camy. Épp elengedtem Ethan kezét, mikor Dave odasúgta nekünk sietve.
-Jön Alex!-mondta, így gyorsan összekulcsoltuk kezeinket , és úgy csináltunk mintha mi sem történt volna , és beszélgetni kezdtünk.
-Kértek még valamit?-lépett oda hozzánk.
-Én kérek még egy Fantát.-szólalt meg Ethan egyből, így mikor Alex rá nézett meglátta a kezeinket, majd gyorsan el is rántotta a fejét. -Kicsim, te mit kérsz?-nézett le rám Ethan, direkt kiemelve a 'kicsim' szót. -Kólát?
-Olyan jól ismersz!-mosolyogtam rá, mire Alex eltorzult tekintettel vizslatott minket. Látva ezt Ethan elvigyorodott, és tetézve a dolgot belepuszilt a hajamba. Engem is meglepett, de természetesen baráti gesztusnak vettem.
-Öhm...-szakította el rólunk a tekintetét Alex és a többiekre nézett-Ti mit kértek?
-Köszi, ennyi elég volt.-mondták, majd Alex arrébb is állt. Camy vigyorogva pacsizott le velem.
-Láttátok az arcát?-nevetett Chris. Így mindenkiből kitört a röhögés felidézve a fiú tekintetét. Egyedül Mark volt az aki nem nevetett. Csak elmosolyodott az egészen, és tovább figyelt minket. Furcsa volt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro