A nagyszerű műsort Michael szerint mindig meg kell ünnepelni. Persze nem azért mentünk el, mert szerinte jók voltak, hanem mert bulizni volt kedve.

Az egyik dolog, amivel nem értettem egyet.

Mivel a ruha megfelelt a szórakozóhelyeknél elvárt öltözködésnek (persze finom kereteken belül), a srácok úgy döntöttek, hogy erre inni kell.

Csakhogy még Ashton sincs annyi idős, hogy alkohollal szolgálják ki.

Nagy szerencséjük volt, ugyanis a pultos nem kért igazolványt, elhitte, hogy elmúltak 21 évesek.
Béna egy pultos.

Mindenki ivott és jól érezte magát. Beszélgettek és táncoltak. Én viszont a pohár vizemmel ültem a pult előtt.

- Miért nem jössz táncolni? - kérdezte a pohár sörrel a kezében Luke

Alig hallottam őt a hangos zene miatt.

- Nincs kedvem.

- Ne csináld már Vivian! - megfogta a kezem és megpróbált elvonszolni a táncparkettre, de nem sikerült neki

- Luke, kérlek engedj el! Menj és érezd jól magad, én megleszek itt.

- Ne kéresd már magad! - nézett a szemembe

Az alkohol már úrrá lett rajta, én pedig szívem szerint elvettem volna tőle a sört, és hazavittem volna. Ilyenkor miért nincs itt Dorothy?

- Nem kéretem magam. - ültem vissza a székre

- Akkor én is itt maradok. - ült le mellém, s megtámasztotta egyik kezével a fejét, a másikkal pedig a pohárral játszott

- Ki fogod borítani.

- Nem fogom.

- Luke, menj vissza a többiekhez és bulizzatok.

- De nélküled nem akarok. - adott egy puszit az arcomra

- Hé, Luke! Gyere már! - vergődte át magát Calum a sok táncoló tini között

Megragadta a kezét és el akarta vonszolni Luke-ot, de ő nem ment.

- De nem hagyom itt Viviant.

- Látod, hogy nincs kedve jönni. Te attól még jól érezheted magad.

Bár jobban tetszett volna, ha kimegyünk sétálni és beszélgetni, minthogy seggrészegre leigya magát, de ha ő így érzi jól magát, nem fogom ezt tőle elvenni.
Végül bólintottam, és mindketten eltűntek a többiek között.

Unottan ültem a bárszékben és a szememmel kerestem Dorothyt. Egész végig nem láttam, ahogyan Michaelt sem. Nem akarok rosszra gondolni, de biztos az  van a dologban.

Végül úgy fél kettő magasságában a fiúk teljesen kiütötték magukat, kivéve Ashtont. Ő is sokat ivott, de rajta nem jött úgy ki mint a többieken. Összeszedtük őket, majd nagy nehezen beültünk a kocsiba. Nekem kellett vezetnem, ugyanis én egy csepp alkoholt sem ittam. Az már egy másik dolog, hogy hogyan fértünk be a kocsiba, de megoldottuk. Egy olyan úton mentünk, ahol Ash szerint ilyenkor nincsenek már zsaruk.

Szerencsére igaza lett. Miután mindenkit hazafuvaroztam - mellesleg Ashton autójával, amit közben náluk leparkoltam -, csak én és Luke maradtunk. Dorothy azt kérte, hogy had maradjon Michaelnél.

Luke-ot már támasztani kellett, annyira nem bírt menni. Leültünk egy kicsit a padra, hogy összeszedje magát.

Csak nézett körbe, mint aki azt sem tudja, hogy hol van, majd elkezdett nevetni.

- Mi az? - nevettem én is

- Kicsit berúgtam. - hajtotta le a fejét, mintha elszégyellte volna magát

- Csak egy kicsit.

- Ne haragudj Vivian, én nem akartam.

Újra elnevettem magam.

- Anya is haragszik rám.

- Honnan tudod?

- Nem tudom.

Annyira cuki ittasan.

- Hazamegyünk és akkor kiderül. - álltam fel - Gyere!

Nagy nehezen felállt, és eldöcögtünk a házukig. Kinyitottam az ajtót s ekkor megpillantottam Liz aggódó arcát. Rögtön odarohant hozzánk, Luke pedig anyja nyakába ugrott.

- Anya, én nem akartam! Ne haragudj!

Liz elnevette magát.

- Köszönöm, hogy hazahoztad. - nézett rám

- Nincs mit.

- Mennyit ivott?

- Eléggé sokat. Reggel biztos fog fájni a feje.

- Hát azt elhiszem!

- Akkor én megyek is.

- Várj! - szólt Luke

- Hmm?

- Feljönnél egy kicsit?

Furán néztem a szobája irányába meginduló fiúra. Biccentett és követtem. Beértünk az szobájába, Luke pedig vetkőzni kezdett. Levette - ügyetlenkedve - a nadrágját, majd a pólóját és zokniját s bebújt az ágyba.

- Csak jó éjt puszit akartam. - nézett kiskutya szemekkel

Elmosolyodtam és odahajoltam hozzá. Megcsókoltam és felegyenesedtem, de Luke visszarántott. Tenyerét gyengéden az arcomra helyezte és megcsókolt. Magára húzott, majd egy mozdulattal alákerültem. Nyakamat kezdte el szívni.

- Luke...mennem...kell.

De mintha meg sem hallotta volna. Próbáltam leszedni magamról, de nem hagyta. Én pedig most biztos nem fekszem le vele.

- Luke! - szóltam rá erélyesebben

Megállt és rám nézett.

- Mennem kell.

- Miért nem maradsz még egy kicsit? - vigyorgott majd folytatta nyakam szívását

Összeszedtem magam és lelöktem magamról majd elhagytam a házat.

Szép egy rész az ünnepekre, nemde? :DD

Boldog Karácsonyt mindenkinek xx.