Chapter three
Reggel alig bírtam felkelni. Még vagy tíz percet ráhúztam, ezért 6.10-kor csámborogtam át a fürdőszobába. Megnyitottam a csapot. Míg vártam, hogy a hideg helyett meleg víz folyjon, addig előkészítettem a ruhámat és leöltöztem. Beálltam a kabinba és megfürödtem. Nagyon jól esett egy kis zuhany. Miután végeztem, elzártam a csapot és megtörölköztem. Felvettem az előkészített ruhát. Megfésülködtem, s aztán befontam a hajam lazán oldalra. Egy nagyon minimális sminket kentem fel magamra, ami egy szempillaspirálból és egy kis pirosítóból állt, ugyanis nem szeretem a sok sminket. Mások jól érzik magukat ha sok smink van rajtuk, de én nem.
Bepakoltam a tatyómba és lementem a konyhába. Összedobtam egy szendvicset és kivettem a hűtőből egy ásványvizet. Beletettem a táskámba. Írtam egy üzenetet mamiéknak és letettem a konyhaasztalra.
" Bocsi, hogy tegnap későn jöttem haza!
Elmentem suliba! Majd jövök!
U.I.: Calum köszöni a sütit! :)
Szép napot! Vivian "
Magamhoz vettem a tegnap a kis asztalon hagyott gitáromat és a kottákat, s elindultam. Mivel hamar végeztem, és a busz csak később jött volna, ezért becsengettem Dorothyhoz és együtt indultunk gyalog a suliba.
- Calum eltörte tegnap a kezét! - szaladt ki belőlem
- Mi?! - megtorpant. Kis idő múlva újra el tudott indulni. - Ezt én miért csak most tudom?
- Sajnálom, hogy nem mondtam e, csak...
De nem hagyta, hogy befejezzem.
- Semmi gond! Értem én! De mi mond el, mi történt!
- Épp azt tenném, ha nem szóltál volna közbe! - vigyorogtam
Elmeséltem neki mindent töviről-hegyire. Még azt is, amit Luke-kal műveltem. Mármint, hogy ráhajtottam a fejemet a vállára, és úgy aludtam. Meglepődött. Mindenképp velünk akart jönni a kórházba és ez teljesen érthető is volt.
Megérkeztünk a suliba. Mikey és Luke a megszokott helyükön ültek.
- Sziasztok! Ashton hol van? - támadta le őket Othy a kottát bújó fiatalembereket.
Luke Ashton irányába bökött egy sokatmondó mosoly kíséretében. Mikor megpillantottam őket, azt hittem tátva marad a szám. Ashton Ellie-vel csókolózott. A csókolózás része még nem is lett volna furcsa, ha nem Ellie-vel csinálja: Pár napja még azt mondta, hogy egy lánnyal se járna ebből az iskolából, meg hogy nem tetszik neki El. Most meg csókolózik vele!
- De nem azt mondta, hogy nem tetszik neki Ellie? -kérdeztem
- Ugyan! Mindig is tetszett neki! Nektek nem esett le? - vigyorgott Mikey
- Hát nem! - mondtam totál vörös fejjel
Még beszélgetett egy kicsit Ellie és Ash, aztán elköszöntek egymástól, majd Ashton csatlakozott hozzánk. Mi pedig úgy tettünk, mint ha nem láttunk volna semmit.
- Ne csináljatok úgy, mintha nem láttatok volna semmit! - mosolygott Ashton
- Neked is szia! - tett ugyanígy Dorothy
- Na, mi a helyzet a csajjal? - érdeklődött Mikey
- Semmi különös.
- Akkor nem firtatom, mert látom nem akarod elmondani a lányok előtt, nehogy féltékenyek legyenek! - kacagott magán Mikey
Mi is elröhögtük magunkat Dorothyval.
- Ki visz majd be minket Calumhöz? kérdezte Ash
- Majd én! - mondta Luke
- És mikor? - szólalt meg Dorothy
- Suli után.
- Ja, oké!
Egy pár percig szótlanul ültünk, mikor eszembe jutott, hogy én még mindig megakadok a gitározásnál.
- Ömm...Luke! Segítenél eljátszani azt a dalt?
- Jajj, tényleg! Persze!
Átültünk egy másik padra, hogy nyugodtan tudjunk gitározni.
- Ti Ashtonnal már tudjátok?
- Mikor Calumtől leléptem akkor átjött és megtanultuk.
- Ja, értem!
Luke újra megmutatta nekem az ujjrend cserét, és már kivételesen meg is jegyeztem. Először együtt játszottuk el, majd én egyedül kétszer, a biztonság kedvéért.
- Köszi szépen!
- Semmiség!
- Neked lehet, de ha nem mutatod meg ezt, akkor egy jó nagyot bőgnék ott mindenki előtt.
- De most már nem fogsz!
- Remélem is! - sóhajtottam
Sajnos becsengettek. Az első óra gitár volt. Bíztam abban, hogy Calum nélkül is el tudom játszani. Az óra kezdete előtt szóltam a tanárnak - aki mellesleg kicsit szigorú - hogy Calumnek balesete volt. A tanár megértő volt, és próbálta szépen közölni, hogy a dalt azonban Cal nélkül is el kell játszanom. Mit ne mondja, számítottam rá. Calum megkért, hogy vegyük fel videóra, ahogyan gitározok és énekelek, de ezen az órán a tanár kiszúrja, ha telefon vagy más egyéb videófelvételre alkalmas tárgy van nálunk. Egyszer az egyik gyerek megnézte a időt - de tényleg csak azt - és majdnem kirúgták. Persze, ha zenéről van szó, ez a tanár nagyon kedves tud lenni. Na de elkezdődött az óra. Névsor szerint mentünk, és mivel az osztály népsűrűsége nem haladja meg a 20 főt, ezért hamar sorra kerültem. Dorothy és Michael nagyon aranyosak voltak együtt. Mint egy cuki szerelmespár. Olyan érzéssel adták elő a dalt, hogy öröm volt nézni és hallgatni. Aztán jött Luke és Ashton. Én Ashtont nem sokat hallottam énekelni, és itt is Luke énekelt többet, de nem értem miért bújik el a dobok mögött, mikor nagyon jó hangja van. Így ketten nagyon jók voltak!
- Rendben, köszönöm! Vivian Brunwin, maga következik! - szólalt meg a tanár
Csendben felálltam a helyemről, megfogtam a gitáromat és odaültem a tábla előtti székre, ahol sajnos mindenki lát. Egyik rossz tulajdonságom közé tartozik a lámpaláz. Eddig bele sem gondoltam, csak mikor leültem a székre. Luke-a pillantottam, ő pedig egy amolyan "Ne parázz, menni fog!" fejet küldött felém. Hát, őszintén, nem nagyon nyugtatott meg. Vettem egy mély levegőt, és elkezdtem. Csak gitároztam és énekeltem. Elérkeztem ahhoz a bizonyos részhez. Kicsit beparáztam, de megcsináltam. Befejeztem. Nagyon megkönnyebbültem.
- Remek! Ügyes volt Vivian!
- Köszönöm tanár úr!
- Leülhet.
Mire leültem volna a helyemre megszólalt a csengő. Mindenki egy emberként indult meg a kijárat felé, mikor szólt a tanár.
- Házi feladatot most kivételes nem adok! Mehetnek! - és már ott sem voltunk
Mikor kiléptem az ajtón, szem elől vesztettem Luke-ot. Egész szünetben őt kerestem. Összefutottam Dorothyval.
- Nagyon jó voltál! - mondtuk szinte egyszerre, és megöleltük egymást
- Köszi!
- Köszi! Nem láttad Luke-ot?
- Nem bocsi!
- Akkor megyek és csengetés előtt megpróbálom előkeríteni!
- Oké! Órán talizunk!
Elindultam az udvar felé, mert ott még nem kerestem. Ott ült a padon egyedül.
- Hát te? Mit csinálsz itt egyedül? - kérdeztem
- Nem tudom! - mondta résre nyitott szájjal mosolyogva
- Csak azért jöttem - ültem le mellé - hogy megköszönjem!
- Már megint? - lökött meg egy kicsit a vállával
- Még mindig. - böktem vissza
- Ne nekem köszönd, hanem magadnak! Nem én gitároztam, hanem te!
- Csak szeretném, ha tudnád, hogy hálás vagyok! Nagyon szeretem azAmnesiát, de a gitár része nekem egy kicsit bonyolult.
- Hát akkor nagyon szívesen!
Volt még egy informatikám, egy törim, angolom, énekem és franciám. Nem tudom, hogy mi van most a tanárokkal, de egyik sem ad házit. Az órák után megbeszéltük Dorothyval, hogy együtt ebédelünk. Épp indultam volna az ebédlőbe, mikor megpillantottam Luke-ot véres orral és pár lilás folttal. Úgy tett, mintha nem vett volna észre, és elrohant mellettem.
- Luke! Állj már meg! - szaladtam utána
- Mi az? - kérdezte idegesen
- Mi történt?
- Semmi!
~ Luke szemszöge~
Éppen mentem volna ebédelni, mikor Josh utánam szólt.
- Hé Luke!
- Mi van? - fordultam meg
- Hogy van a csajod? - kérdezte egy cinikus mosoly kíséretében
- Vivian nem a csajom!
- Mondok én neked valamit! Nem azért fáj annak a csajnak a hasa, mert eltalálta a labda! Hanem azért, mert túl erősen dugtad fel neki!
- Mit mondtál? - léptem közelebb
- Jól hallottad!
Hirtelen nagyon ideges lettem. Akaratom ellenére behúztam neki egyet. Sajnos ő is eltalálta az orromat, ami az ütés hatására elkezdett vérezni.
- Maguk meg mit csinálnak itt? - kérdezte az igazgató
- Semmit! - mondta Josh
- Hát nekem nem úgy tűnik! Mondják csak el, hogy miért ütögetik egymást!
- Csak volt egy kis vitánk! - válaszoltam
- Egy kicsi, mi?Na induljanak el nagyon gyorsan és kerüljék el egymást mert nem állok jót magamért!
Az igazgató utasítására elmentünk. Én a mosdó felé vettem az irányt, hogy lemossam a vért az orrom alól. Mikor fordultam a mosdó felé, szembe jött velem Vivian, és el kezdett kérdezősködni.
~ Vivian szemszöge~
- Hát szerintem ez több, mint semmi!
- Egy kicsi összekaptunk Joshsal. - mondta, miközben próbálta lemosni a vért.
- És min? - kérdeztem aggodalmasan
- Kérdezte, hogy hogy van a csajom - mármint hogy te - meg hogy... - itt egy kis szünetet tartott - hogy biztos azért fáj a hasad, mert én... én túl erősen nyomtam fel...neked! - elpirult
- Ekkora parasztot! - tettem csípőre a kezem.
- Hát ja!
- És erre te?
- Megütöttem. De most ha nem gond inkább lemosnám magamról normálisan a vért, és leülnék kicsit.
- Oké, menj csak! És köszi, hogy megint megvédtél!
Válaszul elvigyorodott. Otthagytam. Dorothy már az ebédlőben várt. Felvettük a kaját, leültünk és elmeséltem neki mindent. Evés után hazamentem, átöltöztem, és Dorothyval elmentünk Luke-hoz. Meg sosem voltam náluk. Csengettünk. Luke kinézett az ablakon, és az ajtóhoz sietett.
- Sziasztok! Gyertek be! - áll ki az ajtóból, helyet csinálva nekünk.
- Köszi! - mondta Dorothy és beléptünk.
Ez a ház nagyon szép! Nem nagy, de nagyon otthonos!
- Hogy vagy? - kérdeztem
- Egész jól, köszi!
- A többiek mikor jönnek? - érdeklődött Othy
- Mindjárt itt lesznek!
Mire Luke ezt kimondta, újra csengettek.
- Megyek! - kiabálta
Az ajtóban Ashton és Michael állt. Luke felkapta a kulcsait s elindultunk. Szerencsére öt személyes Luke kocsija, így elfértünk. Beértünk a kórházba. Felmentünk a harmadik emeletre. Bekopogtunk.
- Tessék! - mondta Calum
Éppen az ágyon ült és evett, mikor belépett mindenki.
- Sziasztok! - csodálkozott el
- Hali! - mondta Dorothy
Mindenki körbeölelgette és kérdezgettünk egymástól.
- Tényleg, Vivian! Felvettétek? - kapott a fejéhez Cal
- Bocsi, de nem! Tudod, hogy annál a tanárnál nem lehet telefonozni! - mondtam
- Akkor azt mond el, hogy milyen voltál!
- Nagyon jó! - vágta rá Dorothy
- Köszi Dorothy! - elpiultam
Ekkor betoppant az orvos, és közölte, hogy visit lesz, ezért egy pár percre menjünk ki. Kifáradtunk a szobából. Nem sokkal később megjelent két nővér is és bementek Calumhöz. Nem sokáig voltak bent. Miután kijöttek, közölték, hogy visszamehetünk. Betotyogtunk a szobába.
- De kényelmetlen ez a köpeny vagy mi! - kiáltott fel Calum
- Pedig nagyon szexi! - mondta egyszerre Mikey és Luke
- Ha ennyire tetszik, akkor szívesen nektek adom!
- De most komolyan! Ez alatt van valami? - nevetett Ashton
- Van.
- És mi?
- Egy gatya. - mosolygott Calum - Luke! Vérzik az orrod! - kiáltott fel, ahogy Luke-ra pillantott
Luke gyorsan felpattant és a tükör elé futott. Megnyitotta a csapot és a vízzel lemosta a vért.
- Mitől vérzik az orrod, Luke? - kérdezte Mikey
- Hosszú történet! - legyintett
Még maradtunk egy kicsit aztán elköszöntünk Calumtől és hazamentünk.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro