Meghúztam magam a busz egyik sötét sarkában jobbnak, láttam, ha inkább nem megyek a közelükbe ennyi nőt egy helyen veszélyes volt. Behunytam a szemem és elmerültem az emlékeimben visszagondoltam a telt ajkára, ami hihetetlenül belém vésődött. Még nem igazán fogtam fel, hogy egy és ugyan az a személy, akire vágytam, és aki itt volt velem a buszon egy egyetemista, aki mit se tud az életről legalább is erről a fajtáról semmit sem. Fél szemmel lestem őt miközben a többiekkel beszélt szuggeráltam az ajkát, amit beszéd közben megnyalt mély levegőt vettem, hogy lenyugtassam magam, de legszívesebben oda mentem volna, és újra éreztem volna az ajka édes izét. De kellet valami, amitől lehiggadok egy kurva cigi jól jött, volna. Azonnal ki pattantam az ülésből a busz elejébe siettem, ahol a többiek is voltak, de a busz hirtelen lefékezett hosszan és ő a karjaimban zuhant erősen megtartottam. -Úristen! -mondta. -Csak én vagyok - súgtam. -még mindig az erősen fogtam őt, nem akartam el engedni a közelsége megőrjített. -Vicces. -próbált ki szabadulni. -Jól vagytok? -kérdezte Linda erre azonnal el engedtem őt, és fel egyenesedtem a sofőrhöz mentem.

A többiek fel nevettek ijedségükben -Mindenki jól van? - szólt hátra a sofőr. -Remekül -válaszolt nevetve Tom - Elém jött valami állat. -nézet fel rám a sofőr - összehúztam a szemöldököm miközben erősen, gondolkodtam a nevén. - Tíz perc szünet. -mondta -azonnal leszálltam a buszról és rágyújtottam mélyet beleszíva a cigimbe, behunytam a szemem és próbáltam kikapcsolni. -Jól vagy? -kinyitottam a szemem még mindig a busznak támaszkodva álltam. -Miért, úgy nézzek ki mint aki nincs jól? - emeltem fel a hangom, amin Liv meglepődött -Hű nyugi mi van, mostanában teljesen más lettél valami történt veled? -közelebb lépett kissé, hogy halkabban beszéljen hozzám. -Szerinted ha elmondom, az segít rajtam? - Nem tudom próbáld meg. -összefonta a karját. -te akartad -hosszan beleszívtam a cigimbe mielőtt eldobtam volna. -Az egyik nőt kefélgetem, a másikkal meg csókolóztam.-Liv a szája elé tette a kezét próbálta leplezni a nevetést, ami feltört belőle. -ettől még inkább csak idegesebb lettem. -Te aztán tudod hova kell nyúlni! -ez utal mindkettőnkből kitört a nevetés. Percekből órák lettek, végül elértük a célt a következő városba Wisconsinba.

Együtt vacsoráztunk a szálloda éttermében Linda, ha valamit a fejébe vett maximálisan, teljesítette a feladatát nagyon kedvesen bánt Daesy unokahúgával meglepett de, természetesen ezek után nem is engedtem volna hogy rosszul bánjon vele hiszen Steve az egyik legjobb barátom volt. Az elmúlt két napban Kris mindenkivel összebarátkozott olyan volt mintha kicsit a részünké vált volna mint bandatag. Fellépés után a bárban iszogattunk, eddig mindenkinek sikerült jól kontrolálni a drog függőségét Kristine előtt. -Szóval leginkább azért kezdtem bele ebbe a cikkbe, mert ti vagytok a tökéletes példa a fiatalok számára egy olyan rock banda aki nem használ drogokat. -Liv szájából kispriccelt az ital, ahogy kiköpte. -Bocsánat csak kicsit erős ez a whiskey. -szabadkozott Liv -Linda büszkén mosolygót, mint aki teljesen egyetért Krissel. Tom és Mike pukkadozott a nevetéstől. Hihetetlen ,hogy mennyire naiv volt ez a lány még soha nem találkoztam ennyire tiszta emberrel, mint ő. Ettől még rosszabbul éreztem magam és nehéz volt, hogy a valódi énemet elnyomtam miatta nem sokáig bírtam már a pirulák nélkül. -Ez nagyszerű. - mosolyogtam cinikusan. Több mint egy órája iszogattunk a bárban. -Olyan furán érzem magam -mondta gyenge hangon Kris. Mellette ültem a bárszéken -Mi a baj? -kérdeztem aggódva majd Lindára pillantottam, aki Kris másik oldalán ült és gonoszan elmosolyodott azonnal tudtam, hogy valamit tett az italába. Nagyon dühösen néztem rá ö forgatta a szemét. -Nyugi! -legyintett a kezével az állkapcsom megfeszült azt hittem pofán vágom ezt a nőt. -Biztosan meg ártott az ital. -a hangja gyenge volt és fogta a fejét. -Igen gyanítom. -rá néztem ismét Lindára ennyire, még soha nem haragudtam rá, mérhetetlenül dühös voltam. -Gyere nem lesz semmibaj elkísérlek a szobádba most jobb lesz ha lefekszel. -segítettem neki fel állni ö csak szótlanul bólogatott.

-Legalább jobbat alszik. - nevetett Linda -ne aggódj. -folytatta. Vissza se néztem csak erősen fogtam Krist aki nagyon rossz állapotban volt. A folyóshoz értünk közben át fogtam a derekánál, ö pedig a nyakamba kapaszkodott, nehezen vonszolta magát.

-Jézusom mi történt? -kérdezte Liv aki szembe jött velünk.

-Kérdezd Lindát inkább.

-Ugye nem.

-de pontosan az amire gondolsz.

-Öt igazán kihagyhatta volna a piszkos játékaiból. -rázta a fejét Liv és sajnálkozva nézte Krist aki a világát se tudta.

-Megyek beviszem a szobájába.

- Segítsek?

- Nem, menni fog te csak tartsd távol Lindát a közelemből, mert megölöm.

-Rendben -bólogatott. Pár lépés volt hátra a szobáig -Nagyon szédülök. -súgta és végleg elhagyta az ereje elájult. Sikerült megfognom így nem zuhant a földre. Szerencsémre a kezembe volt a kártya így könnyen sikerült bejutnom az ajtón miközben öt tartottam. Lefektettem az ágyra gyönyörű volt akár egy hercegnő. Olyan kiszolgáltatott volt főleg most ebben az állapotban. Óvatosan levettem róla a cipőjét, majd eligazítottam néhány hajszálat, ami az arcába lógott. -Johnny -mondta halkan a nevem. Ki kerekedett a szemem azt hittem teljesen ki ütötte magát de akkor ezek szerint tudta, hogy én velem volt. -Itt vagyok .- mondtam halkan. -de nem reagált akkor lehet ez ilyen tudatalatti dolog volt gondoltam magamban. Pár percig még gyönyörködtem benne hagytam hogy elvarázsoljon ez a pillanat még soha nem történt velem ilyen az előtt egy alvó csipkerózsika, fekszik előttem és én teljesen józan vagyok és nem bántam. Tettem egy lépést hátra majd vissza és hirtelen lehajoltam hozzá rám nehezedett ez a vágy,végig mértem az arcát, a gyönyörű száját képtelen voltam ellenállni emésztett a sóvárgás közeledtem felé de aztán motyogni kezdett megálltam álmában beszélt. -azóta is...csak arra a... csókra gondolok... mindig...- ezen elmosolyodtam több se kellet azonnal megcsókoltam hosszan váratlanul ért amikor kinyílt a szeme azt hittem itt a vége mindjárt jön a csattanás az arcomon a kezét a nyakam köré fonta és viszonozta a csókot. Ettől még inkább azt éreztem, hogy nem hagyhatom abba. Bizserget az egész testem,olyan érzés kerített a hatalmába mintha be lőttem volna magamat bár mindig is féltem a tűtől ez az egy tartott távol a herointól de ilyesminek képzeltem ez sokkal jobb volt annál, éreztem őt a csodálatos ajkát a keze érintést az illatát. Ez a gyengeség el uralkodott a rajtam. Úgy éreztem ha az örökvalóságig csókolnám az sem lenne elég. Még többet akartam belőle, a nyelve a nyelvemre fonódott ettől felnyögött ugyan úgy élvezte mint én. Abba hagytam, hogy levegőhöz jusson de továbbra se kíméltem el árasztottam csókokkal a nyakát közben megemeltem kissé hogy a dereka alá nyúljak így még szorosabban öleltem át. Felgyújtotta a szívemet mint futótűz, amely lángra lobbant. Azt akartam, hogy rögtön az enyém legyen és ennek semmi akadályát nem éreztem a karjaimban volt és ő is akarta. Feljebb igazítottam a szoknyáját végig simítottam a combját. De aztán belém hasított ez az érzés, hogy nem tehetem, ő jobbat érdemel én csak egy drogos senki vagyok, nem tehetem ezt vele ő olyan tiszta és ártatlan. Ma az enyém lesz de holnap már másra lesz szükségem, az hogy most tiszta vagyok csak átmeneti. -Sajnálom , nagyon sajnálom. -súgtam és nagyon fájt hogy végett vetettem ennek a csodálatos pillanatnak. -Ne menj el. - szolt utánam de én becsuktam magam mögött az ajtót. Azonnal be mentem a szobámban és kerestem a megoldást ami eddig jól bevált a számomra. Le öblítettem a kék pirulát a jó öreg Jack haverommal és már el is űztem a bűntudatomat vagy ezt a kínzóvágyat. Amire magamhoz tértem a kábulatból csak annyit éreztem, hogy valaki rajtam ül és lovagol, hunyorítottam, hogy tisztábban lássak persze hogy Linda volt rajtam nem hittem el ez a nő mindent elbasz utána meg mindig nálam köt ki. Vicces szituáció volt ő mozgott mintha muszáj lett volna olyan monoton volt és röhejes, már alig bírta kifáradt de én hagytam had dolgozón meg azért amit akart. Végül át vettem az irányítást és nagyon begyorsítottam először még élvezte de aztán ki kerekedet a szeme amikor már fájdalmat okoztam neki de ö pontosan tudta miért tettem ezt. Az utolsó pillanatban le löktem magamról és az ágyra esett. -Meddig fogod ezt csinálni hogy nem vagy képes bennem maradni? -kiabálta utánam miközben én becsuktam a fürdőszoba ajtót. Tudtam mennyire bántotta az hogy soha nem élvezek belé mert nem bízom meg benne ennek most még jobban örültem, hogy ezt tettem vele. Egy drogos nőnek soha nem csinálnék gyereket.

Pár órára sikerült el hitetnem magammal, hogy minden rendben volt és sikeresen folytatom az önpusztító életemet de, a hideg zuhany alatt rájöttem, hogy semmi sem lesz olyan, mint az előtt.

Amióta megláttam öt minden megváltozott olyan dolgot tett velem mint azelőtt soha senki, kinyitotta a szívemet, végett vetett az ürességnek ami bennem volt és ez megrémített nem akartam ezt hiszen nem adhattam neki semmit, csak egy senki voltam akit mindenki elhagyott.