6.《Kockázat》
A Jelenlegi dal igen keményre sikeredett, de ahogy Lív énekelt a gyönyörű hangjával meglágyította, és életre kelt. Imádtam hallgatni, én voltam az első számú rajongója.
Csak behunytam a szemem miközben pengettem a húrokat és átadtam magam a dalnak. a gitár és a hang teljesedett ki egyben.
A Mai napon csak ketten voltunk Liv-vel a stúdióban és persze a két hang technikus az üvegfalon túl. Úgy éreztem ez messze nem az én világom, hogy mindenki bámul főleg azok, akik ebben a bizniszben, dolgoznak. Nehezen viseltem a kritikát és tudtam, hogy ők bőven találnak bennem negatívumot. A bárban ahol évekig játszottunk nem volt lámpalázam semmi ehhez hasonló dolog, hiszen oda olyan emberek jártak, akik nem értettek a zenéhez csak élvezték és kész.
Amikor végeztünk a felvétellel úgy döntöttünk Lívvel, hogy elsétálunk a bárhoz, ami nem volt messze a stúdiótól.
Liv fel pillantott az égre és olyan volt mintha visszatükröződne az égbolt a szűrkés kék szemében mosolyogva rám nézett
-Most mi van, nem szoktál bámulni? - nevetett
-Semmi csak örülök. - át karoltam őt és tovább sétáltunk.
Másfél hónapja élveztem a szabad levegőt, de még mindig nem tudtam be telni a szabadságommal, így mindennapot örömmel fogadtam.
Közeledettünk a hang irányába egyre erőteljesebb volt a zene ami az épületből áradt.
A bejárathoz értünk Tom és Mike jöttek kifelé, szinte átestek rajta, szokásos alkohol mámorban voltak.
-Hello hát ti meg? -nevetnem kellet a látványuktól, ahogy egymást átkarolták.
-Jaj de jó hogy itt vagytok Linda meg hívott a házba irány oda! -mutatott Tom a kezével.
-Akkor menjünk! -sürgetett Liv. Taxival érkeztünk a házához ahol nyüzsgés fogadott minket. Livel behoztunk a le maradást, ittunk amit láttunk keverve minden alkoholt bőven miből válogatni.
A ház hatalmas volt Linda igen sikeres volt ha ilyen életet tudott magának biztosítani.
Meg találtuk egymást a tömegben.
-Végre hogy itt vagytok üdvözöllek az otthonomban, érezzétek jól magatokat.
- Gyertek velem! -meg ragadta a kezem és húzott magával én Livre pillantottam, aki mellettem maradt és követett. A fiúkat nem kellet félteni ők már valahol becsajoztak. Bárpulthoz értünk ami a nappali közepén volt.
. -Ezt meg kell kóstoljátok! - azonnal a pult mögé ment és italokat készített.
- Minden rendben volt, hogy sikerült a felvétel, hogy érzitek? - Linda lázasan érdeklődött Liv mosolygott rá
- Igen persze minden rendben! -vágtam rá.
- Nagyszerű ennek igazán örülök.- elénk rakta a két italt.
- Ti együtt vagytok? -szkeptikusan mutatott ránk Liv fel emelte a szemöldökét miközben nagyokat kortyolt.
- Ez most hogy jön ide, milyen kérdés ez?
- Johnny nyugalom csak tisztáznunk kell pár dolgot, hiszen olyan, leszünk, mint egy nagycsalád összetartozunk.
- Akkor Nyílván nem dugom meg a családtagomat! -kitört belőlem a nevetés akár csak Liv-ből ahogy egymásra néztünk, hiszen Linda akármennyire is próbálkozott beilleszkedni mi évek óta barátok voltunk nem ismert minket csak egy kedves nő volt de akkor is idegen. Gyors mozdulattal le gurítottam az italt,nehogy le maradjak, szinte azonnal ütött. Ismét egymásra néztünk Liv-vel akinek csillogott a szeme rögtön tudtunk, hogy Linda fel turbózta az italokat. Nem is volt olyan sznob mint aminek elsőre látszott.
- Még egy kör? - felé nyújtottam az üres poharat ö erre el mosolyodott elégedetten. egész este együtt voltunk jobban meg ismertük Linda vicces oldalát tele volt meglepetéssel és kellemesen csalódtam benne igen bele való nő volt.
Három hónap elteltével sikerült befejezni az albumot. Közben Linda fellépéseket szervezett nekünk, hihetetlen volt a munkabírása tele volt energiával elszánt volt és határozott. Kisebb városokban zenéltünk illetve ahogy Linda mondta koncertet adtunk, képes voltam le gyűrni a félelmet, és a lámpalázat, ami az elején igen ki akasztott.
Miközben az autóban ültünk a rádióban lejátszották az egyik dalunkat hihetetlen érzés volt top listán szerepeltünk méghozzá igen jó helyen. -Ezt meg kell ünnepelni! -kiáltott fel Linda a kormány mögött. a háza igazi bulis hely lett az elmúlt egy hónapban többet lógtunk ott, mint a bárban, Dick továbbra is az első számú ember maradt az életemben de most, őt lekötötte a sok munka engem meg a fellépések így nem tudtunk találkozni.
Egyik este nagyon gyorsan ki készítettük magunkat.
Linda szokásos italokat keverte Liv a megszokott fű adagot biztosította. Mike és Tom mindig meg alapozta az esténket valami pörgőssel.
Linda meglepetésnek szánta de engem igen kellemetlenül érintett, hogy meg hívott néhány rajongót a házba.
Próbáltam a kedvükbe járni, de zavarban voltam és persze nem voltam tiszta nagyon nem. A fiúkat nem kellet félteni egyből le csaptak a fiatal lányokra. Én kerestem egy csendes helyett, jelenleg az emeleti fürdőszoba jelentett menedéket a számomra. Leültem a kád szélére próbáltam összeszedni magam, de nem igazán jutott magamra idő miután, Linda berontott a fürdőbe felnéztem rá dühösen.
De ö csak hangosan nevetett nem bírta abba hagyni szépen kiütötte ö is magát.
-Linda magamra hagynál, most kérlek. -próbáltam szót érteni vele.
-Keress egy másik mosdót, van itt egy pár úgy tudom! -igyekeztem le rázni egyedül akartam lenni.
-Most akkor kidobsz? -lebiggyesztette a száját úgy viselkedett, mint egy kis kamaszlány fura volt így látni.
Fel sóhajtottam hangosan és kiindultam de elém állt és meg fogta a karomat rá néztem a kezére, amivel végig simított majd összefonta újait az enyémmel.
-Mit csinálsz? .nagyot nyeltem.
-Semmi rosszat- rám mosolygott és most egészen máshogy nézett a szemembe.
-Linda ne csináld, nem vagy magadnál! -hirtelen elengedtem a kezét. De nem adta fel abban a pillanatban magához húzott és megcsókolt enyhén viszonozva el szakadtam tőle.
-Kérlek csak most az egyszer érints meg. -súgta halkan a fülemhez érve. Az arc izmom megfeszült mélyen a szemébe néztem.
-Figyelmeztetlek! -mutattam rá határozottan és egy mozdulattal bezártam a mosdó ajtót.
- Ez az első és utolsó alkalommal,hogy ezt teszzük. Ö csak bólogatott szüntelenül, szavak nélkül, a vágya őszintének tűnt lassú léptekkel közeledtem felé amitől ö teljesen elgyengült furcsa volt, hogy valaki így a hatásom alá került. Komolyan néztem a sötét szemébe majd a telt ajkára. Hirtelen mozdulattal megemeltem a csípőjénél és a mosdó pultra ültettem, feltűrtem a szoknyáját és a combja közé fúrtam magam.
Végig mélyen a szemébe néztem mint akinek hatalmas bűntudata volt.
Tudtam nem helyes amit teszek, de végül is mikor érdekelt ez engem,hogy mi a helyes vagy sem. Hátra léptem egyet ,hogy hozzá férjek magabiztosan le téptem a fekete csipkét róla azonnal benne voltam amilyen mélyen csak lehetett nagyon is készen állt,hogy magába fogadjon a nedvessége mindent el árult.
- Hangjával elárasztotta a helységet, mindkét kezemmel rá tenyereltem a tükörre.
- Rohadt életbe! -nem hittem el, hogy éppen ezt teszem, de most már nincs vissza út úgy éreztem meg kell neki adjam amit akar. Meg markoltam a csípőjét és úgy irányítottam ,egyre gyorsabban és keményebben löktem a tükörhöz. Ö csak kapkodott a levegő után erősen kapaszkodott az ingembe két kézzel.
-Mindjárt -nyögte ki - rá csapta a tenyerét a hátamra amit erősen nyomott maga felé. én csak folytattattam egyre gyorsabban nem sok kellet,hogy el élvezek nehéz volt tartani magam. Erősen át fogott a lábával és reszketni kezdett a combja majd az egész teste majd nevetett mint aki megkönnyebbült.
-Hallgass! -parancsoltam rá és az utolsó pillanatban sikerült le kapnom egy törölközött a polcról ahol végül befejeztem a műveletet.
-Erre semmi szükség nyugodtan maradhattál volna, szedek gyógyszert.
-Nem bízom benned! -néztem rá határozottan
-Ez most fájt. - lecsúszott a mosdópultról.
- Sajnálom. -egy mozdulattal el hajítottam a törölközött fel húztam a nadrág cipzárt.
-Szóval akkor ez meg se történt! -mutattam rá és ott hagytam. Úgy éreztem hatalmas hibát követtem el, lehet ezzel vége az egész karrieremnek.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro