Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

26.《Mély víz》

Félhomály volt mindenhol behúzott sötétítő függöny az ablakon. Rémült tekintett az arcán, ahogy rám nézett ez az igen fiatal fiú.

- Még is mi a fenét képzelsz, hogy csak így beráncigálsz ide. -vontam kérdőre az állítólagos áldozatot, akit védeni kellet a saját palotájában, mert ez a ház pontosan ilyen volt hatalmas és félelmetes talán még én magam is védő őrizetett, kértem volna még az alváshoz is.

- Nem érted itt vannak, és figyelnek - súgta lassan el, engedte a ruhámat, amit görcsösen szorított az imént. Rossz előerezetem támadt.

- Jól van ezt értem, ezért vagyok itt, mert bajban vagy de tudod, hogy ki az, aki figyel? -mondtam határozottan

- Persze, hogy tudom már évek óta, ez megy, de még nincs elég bizonyítékom ellenük érted. -teljesen kezdtem el bizonytalanodni Jeff biztosra, mondta, hogy a srác bajban volt és védőőrizet kért. -Évek óta. -jegyeztem meg majd ismételtem hangosan.

- Leültem az egyik székbe figyeltem és vártam.

- Rohadt életbe! -üvöltötte miközben az ablakban állt és kifelé nézett.

- Mi az? -kérdeztem majd határozottan tettem pár lépést felé.

- Ki lőtt egyet az ablakon majd rám szegezte a fegyvert. -Basszus veled valami nem stimmel, - fel tettem mindkét kezem. -tudod mi az a paranoia? -bólogatott.

- Mit keress nálad egy fegyver? -rá néztem egy pillanatra, a kezére majd a hatalmas pupilláját néztem Basszus be volt lőve. -Önvédelem baszki. -válaszolta majd furán vette a levegőt, bár ismerős helyzet volt a számomra de most a másik oldalról néztem ezt végig. Izzadás csepp folyt végig a homlokán. -Szerintem jobb, ha leülsz, azért vagyok, itt hogy ne tegyenek kárt benned, de most már látom kitől is, kell pontosan megvédenem. -Leült mondhatni inkább a székbe zuhant, óvatosan elvettem a fegyvert, amit biztos helyre tettem a zsebembe.

- Tudod mi az, amikor meg van mindened haver és még is magányos vagy. -kezdte el.

- Felsóhajtottam éreztem hosszú lesz ez a nap.

- Kinéztem az ablakon sötét volt, amire végzett a világ egyik legmagányosabb embere az élet történetével persze ezt kiegészítette azzal, hogy segítettem neki ki adni magából az ebédjét, ami végül a WC csészében köszönt vissza ránk.

- Megszólalt a rádió. Remény Végeztél, itt vagyok a ház előtt vétel: - Jelentem megyek, az alany meg alszik, mint csipkerózsika. -kimentem a ház elé megláttam az autót határozott léptekkel elértem az ajtóig, majd beültem. -Te tudtad ezt ugye? -nevetett kissé -Tudtad, hogy ki volt ez pontosan tudtad. -Igen így igaz és mit tanultál belőle? -Fogalmam sincs de, te majd meg mondod. -Fegyelem, higgadtság, türelem. -Most hogy mondod. -felsóhajtottam közben elindult az autóval. -Most már nagyon fegyelmezett lettem akkor haza vinnél a feleségemhez végre. -Nevetett. Az úton röviden el mesélte,hogy ez egy fajta teszt volt a számomra a srác tényleg paranoiában szenved üldözés mániás és nem kicsit drog függő de mivel az apja igen fontos ember ezért hagyniuk kell az ügyet a levegőben nem tehetnek semmit ez az egyik olyan ügy,hogy rángathatják a zsarukat mert sok a pénzük és ez által hatalmuk van. Természetesen ennek semmi köze nem volt a korrupcióhoz.

- Szeretném, ha aludnál erre egyet de, ezt mindenképpen tudnod kell. -felé fordultam komoly arccal.

- A végső állomás számodra a DEA. *Kábítószer-ellenes Hivatal -ki kerekedett a szemem. -Ezt nem mondhatja komolyan. -Biztos vagy ebben? -Nem egyértelmű ez tökéletes a számodra ehhez értesz a legjobban, csak gondolod át. -Igazad lehet de, most erre nem tudok válaszolni ez így túl korai vagy nem is, tudom. - persze ezért is mondtam, hogy aludj rá egyet. Így is tettem haza értem és aludtam, mint akit fejbe vágtak kimerült voltam nem kicsit.

Végül is egyet kellet, hogy értsek Jeffel talán tényleg nekem való ez a szakterület, hiszen értettem a drogokhoz és ez által a drogos embereket is bármikor felismertem sok mindent képes volt ez ügyben kiszűrni. Hónapokon átjárőröztünk kisebb ügyeket oldottunk, meg mint például a családon belüli erőszak ahol meglepő módon nem mindig a nő volt az áldozat. Vagy olyan is volt ahol kábítószer birtoklásért kaptuk el a fiatal srácokat elég volt egy, száll füves cigaretta is éppen elég ok arra, hogy bevigyük őket. Teljesen más volt, mint amit a filmeken lát az ember, bár Jeff a szárnyai alá vett gyerekkoromban és akaratlanul is bele láttam a rendőrök életébe de, akkor fel sem fogtam vagy inkább egyáltalán nem érdekelt mi is, folyik ott valójában. De ez most teljesen más volt hús vér emberekről szólt civil emberekről, akik törvényt szegtek és nekünk a szabálykönyv szerint, kellet el járni erőszakot a végső esetben lehetett alkalmazni. Bár mi, ami történt kamera rögzítette pontosabban a testkamera, és minden ki ejtett szó papírra került. Rengeteg volt a papír munka estére az egész műszakkal el kellet számolni szinte szóról szóra. Teljesen másképet kaptam ezekről, az emberekről és soha nem fogom megérteni hogy, születhettek rendőrös viccek, és hogy válhattak gúny tárgyává. Ide nem is olyan könnyű bekerülni, mint fizikai és erős lelki állapotú embert követelt és nem kis próbatételt. Amikor reggel beülünk az autóba az életünket, kockáztatjuk azt, hogy az egyenruhát viseltük kitettük magunkat a veszélynek, hiszen köztudott, hogy mennyire utálják az emberek a rendőröket. Egyik este le került rólam a rendőr ruha és bele kóstolhattam a nyomozói részbe, persze ezt csak Jeff és tudtunk amolyan titkos küldetés semmi különleges annyi volt a dolgom, hogy a helyi diszkóban civilként figyeljem és kiszúrjam a dillereket.

A mellkasomban lüktet a zene egy pár percig, elvonatkoztattam. hogy miért is vagyok ott tetszett a zene rég nem foglalkoztam már vele de, most jó volt hallgatni és belemerülni.

Egy hangos nevetés zökkentett ki amikor felismertem a személyt aki nem messze állt tőlem a pultnál a szívem egész más ütemben kezdett el verni. Rohadt életbe -Gyere, menjünk ki. -mondta a srác és erősen karon ragadta. -Várj a táskám - fordult vissza egyenesen a szemembe nézett. Ki kerekedett a szeme rám nem számított arra, hogy éppen ugyan azon a helyen fogok lenni. A feleségem megcsal? -tettem fel magamnak a kérdést mi másra gondolhattam volna elsőre itt ülök az egyik szórakozóhelyen végzem a munkám és mellettem egy idegen férfi karon fogja a feleségemet. Hagytam, hogy el menjen azzal a férfival gondoltam ez meg vár ha megcsalt hát akkor tegye meg akár a szemem előtt és befejezem a munkámat és még ma este elkapok egy drog dillert ha már ezért jöttem ide. Pár percig egészen jól tudtam uralni a dolgokat, a dühömet, a csalódottságomat. Nem messze tőlem sikerült ki szúrnom az egyiket meg van amiért jöttem, vártam türelmesen amíg végzi a dolgát nyélbe is ütötte a bizniszt amiért jött bár amatőr módjára de meg tette. Határozottan el indultam felé. Most meg vagy -de az utolsó pillanatban a másik irányba indultam el, nem hagyhattam ennyiben, megölöm a feleségemet is és azt az embert is ez magánügy semmi köze a munkámhoz, és én nem vagyok egy pancser, aki ezt annyiba hagyja. Kiértem a hátsóbejárathoz ahol megengedett volt a dohányzás. Ott voltak elég félre érthető helyzetben többet se kellet, nem gondolkodtam, hanem cselekedtem. -Ez nagy hiba volt! - az egész teste elernyedt a fejére mért hirtelen ütéstől a földre zuhant és én nem sajnáltam egy másodpercig, sem amit tettem. Kris döbbenten meredt rám de én határozottan néztem vissza rá. -Szóval ez most valami vicc te képes voltál dugni valaki mással, amíg én apáddal ki dolgozom a belemet. -Johnny félre érted az egészet. -kezdte el remegő hangon. -Hallgatlak. -összefontam a kezem egy pillanatra lenéztem a lábam elé ahol feküdt ez a bájgúnár senki sem zavart engem meg pláne.

-A munkám miatt vagyok itt. -Érdekes mintha csak magamat hallanám. -válaszoltam flegmán. -Ez a szemét valamit betette az italomba. -súgta, majd azonnal összecsuklott a térde egy pillanatig elszállt minden haragom erősen meg fogtam őt. Majd helyes sorrendben mindkettőt az autóba tettem. Kris talán tényleg igazat mondott és nem képes arra, hogy megcsaljon. Az elmúlt időszakban tényleg mindketten a munkának éltünk és semmi időnk nem jutott egymásra. Kételyeim támadtak az úton magához tért az ütésem áldozata is, akit biztonság kedvéért megbilincseltem két legyet ütöttem egy csapásra rá találtam a feleségemre, aki majdnem áldozat lett és közben rá akadtam arra az emberre is, akit kerestem, egy a sok közül de legalább meg volt.

- Éppen időben! -kiszedtem az autóból meg tettem a szükséges eljárást és bezártam a fogdára a papír munkát meg gondoltam majd reggel el, intézem. Visszasiettem az autómhoz a feleségem még mindig ki volt ütve. Nem hittem el, amit láttam pont, ott találok rá ahol vadászok, és rohadt nagy bajba keveredett, ha tényleg igazat mondott. Mi lett volna, ha nem én találok rá, ha minden megy úgy, ahogy és megerőszakolják, elrabolják? -Johnny -súgta a hatósülésről a sötétben. Nem válaszoltam csendben vezettem hazáig és nagyon dühös voltam rá.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro