Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Szeptember 7.Szerda

Reggel nyúzott fejel ébredtem. Mondjuk nem kellet volna este gyilkolászni az arcom. Akarom mondani kinyomkodni a pattanásaimat. Na mindegy.  Elsétáltam a szekrényemhez majd kivettem a ruhát és bementem a fürdőszobába hogy elvégezzem a reggeli rutinomat. Miután ezzel kész voltam. Lementem a konyhába ettem két melegszendvicset. Elindultam gyalog majd egy 15 perccel később oda értem, bementem beraktam a szekrényembe a kabátom és elindultam angol órára. Egész órán fordítottunk.  Rém unalmas volt. Ahogy az egész nap is. Angol után jött egy földrajz ahol Ricsi felelt egy kettesre és Ádám meg egyesre. A szünetben tuti megölöm. nem csak vicceltem. Földrajz után volt még rajz, tesi és egy magyar ja és egy matek ha ez még nem lett volna elég átcsúsztunk a 7. órába amin amúgy haza mehettünk volna de mindegy. Ádámmal, Miával, Ricsivel, és Lilivel mentünk ki a suliból. Elindultunk haza de félúton már csak Ricsi, Ádám és én mentünk. Még egy pár perc múlva márcsak Ádám és én mentünk ketten.

- Vanda lehet egy kérdésem?- fordult felém Ádám és elég komolyan nézett ezért egy kicsit félve de bólintottam.                                                                                                                                                                        - Ezt elég nehéz elmondani de....-kezdte és már eléggé aggódtam hogy mi olyan dolgot szeretne mondani amit ilyen nehezen kezd el.                                                                                                                             - Mondjad már megőrülök, úgy kezdted el mintha valaki meghalt volna vagy szakítani akarnál velem- mondtam, de a szakítani szót sokkal halkabban.                                                                                      - Az egyik igaz- suttogta a fülembe.                                                                                                                                - Ugye nem a második?- kérdeztem már a sírás szélén állva.




      Ez a rész ennyi bocsi hogy ilyen rövid de nem vagyon van most ihletem és azon is gondolkodom hogy abba hagyom mivel nem nagyon olvassátok ha valami nem jó írjátok meg hogy mi a baj vele vagy azt hogy hagyjam abba.Viszont ha tetszik nyomj egy vote-t.                                                          

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro