Helló Mindenki!

Első novellámat olvashatjátok, amit az ötven követőmnek írtam illetve most már ötvenegynek, de ajánlom mindenkinek, aki olvasta, csillagozta és hozzászólásokkal tarkította a könyvemet. (Miraculous: Az elődök bekavarnak) Remélem, hogy ez a történet is elvarázsol majd titeket és tetszeni is fog nektek. Egyelőre csak ezzel a rövidke kis múlt ismertetéssel jöttem, de hamarosan jön a következő rész is.

Fanni

U.i.: Átnézve 2020.05.05. (Mert most úgyis van időm. És ez siralmas. Szegény kicsi tizenhárom éves Fanni.)

A régi óratorony műhelyéből vidám gyermeki kacaj szűrődött ki. A nevetés egy kislánytól eredt, aki egy kisfiú rajzán nevetett. Ugyanis mindketten egy-egy órát rajzoltak, de míg a kislányé egy igazi mestermű volt, a kisfiúé csak vonalak kuszaságának tűnt.

Az órásmester eddig fáradtan ült a székén, de most, hogy meghallotta fogadott lányának angyali hangját önkéntelenül is elmosolyodott.

Amióta a kislány velük volt, ő is és a fia is többet nevettek. A felesége bezzeg csak hisztériázott, hogy minek nekik egy újabb etetésre váró száj. De néha még az asszony ajkaira is felkúszott az a szeretetteljes mosoly.

Az órásmester rápillantott a feleségére, aki most is ölelgette a kislányt. A kislány éppen a rajzát akarta megmutatni neki. Amint a nő meglátta, a szemében egy szikra gyulladt. Egy őrült szikra. Ha a férje tudta volna, hogy milyen ötletről volt szó, azonnal leállította volna. De szegény férfi nem volt gondolatolvasó.

Másnap a kislány és a kisfiú együtt akartak elindulni az óratoronyba. Ám az asszony feltartotta őket. Azt mondta, hogy tart egy pihenőnapot a kislánnyal. A kisfiú szomorúan bár, de egyedül ment segíteni apjának. A következő nap ugyanúgy telt. Ahogy a rá következő is.

Ahogy teltek múltak a hetek, a kislány nem ment dolgozni, helyette egész nap ruhákat tervezett és varrogatott. Az asszony a párizsi karácsonyi divatbemutató-tehetség versenyre készítette őt fel. A férje viszont kezdte hiányolni a kislányt, ezért beszélt feleségével. Hosszan vitatkoztak, de az asszony meggyőzte a férfit, hogy így a legjobb.

Elérkezett a verseny napja. A férfi szabadnapot adott magának és a fiának is, csak hogy elmehessenek szurkolni fogadott lányának. A kislány műveit osztatlan siker övezte. Hamar szerződéseket dugtak az orra alá, nevelő anyja pedig, a legpénzesebb ajánlatokat fogadtatta el vele.

Hamarosan az egész világ tudott az alig hat éves gyermekről, aki szinte ki se látszott a földből, és mégis egy igazi zseni volt. A kislány az egész világot körbejárta az órásmester feleségével, és bármit megkaphatott, amit csak kért.

Azonban hosszú idő múlva kiderült, hogy amire igazán vágyott, az végig a kiindulási pontnál volt.