Amikor leestem egy hatalmasat kiálltottam mire a játék megállt és mindenki engem nézett. Annyira zavarban voltam, hogy csak hebegni habogni tudtam a térdem és a kezem reszketett. És csak akkor eszméltem fel amikor minden fiú körülvett és kérdezték, hogy jól vagyok-e.
- I-igen-nyögtem végre ki majd megláttam Boka aggódó arcát amikor ránéztem elkellett fordítanom a fejem, hogy ne lássa, hogy már megint pirulásnak indult az arcom. Észre vettem, hogy közeledik és így méginkább vörös lett az arcom
- Rendben fiúk nyugalom. Bemutatom nektek Tóth Kinga.- mondta majd a kezeit a vállamra tette és elkapott egy kellemes borzongás aztán felemeltem a fejem és sikerült szavakat kinyögnöm.
- Sz...sziasztok!- mondtam aztán a fiúk is bemutatkoztak. Igazából nagyon hammar megtaláltuk a közös hangot és sokat beszélgattünk.

**** Egy újabb Bokával való beszélgetés.****

Ameddig én a fiúk történeteit és hülyeségeit hallgattam, addig Boka most Cselével és Nemecsekkel beszélgetett.
- És ti mit akartok?- sóhajtotta miközben a fejét fogta.
- Ááá mi semmit.-mondta Csele. Majd belekezdett ugyan abba a kínos beszélgetésbe amit Boka Csónakossal kezdett el a suliban.- Hát Boka te aztán nemtudod titkolni az érzéseidet.- folytatta Csele.
- TESSÉK?!- kérdezte meglepetten.- Lehetne, hogy mellőzük az ilyesfajta beszélgetést?- kérte meg Cselééket akik bólintottak. Nem akarták  megsérteni a barátjuk érzéseit. Aztán folytatta Nemecsek.
- Boka?
- Hm?- nézettle a szőkére.
- Ő miért nem lehet Pál utcai? Szerintem simán beilleszkedett és...szóval lehet, hogy bekéne venni.- Boka elgondolkodott. Erre eddig nem gondolt.
- Lehet...de nem mert ő egy lány.
- Igen de most az egyszer tehetnél egy kivételt. Látszik, hogy te megbízolbenne.  Akkor mi másért hívtad volna ide?- fejeztebe Nemecsek. Boka döntést hozott már el is indult a többiek felé, hogy bejelentse, hogy ma nem csak elnök választás lesz.

**** Vissza hozzám****

A fiúk nagyon kedvesek. Ők nem annyirra őrültek mint az előző sulimban. Ők viccesek leginkább Csónakos. Aztán a beszélgetés félbe szakadt mert felénk jött Boka.
- Fiúk szavazás lesz most.- a fiúk kérdőnnéztek rá mint én.- Csak gyertek.- mondta nevetve. Elindultak Boka megfelém jött.
- Te is gyere.- mondta én meg nézek rá mint aki azt se tudja holvan.
- Én?
- Igen! Ez a te szavazásod! Egy két fiú úgy gondolja, hogy jó Pál utcai lennél. És most megszavazzuk lehetsz-e a csapat tagja.-mondta boldogan majd elindult én meg utána. Elkezdődött én meg csak álltam és nézte, hogy mennyien szeretnék, hogy maradjak.
- Akkor kezdjük. Az tegye fel a kezét aki szeretné, hogy a lány maradjon.- Nagy meglepetésemre majd nem mindenki feltette a kezét, hogy maradjak kivéve Geréb. Ő ellenem szavazott. Mondjuk vele nem is beszéltem annyit. Szóval így történt, hogy Pál utcai lettem. Az elnökünk pedig Boka lett. Aztán elindultak a fiúk haza de én és Boka még ott voltunk. Fél 7 körül járt az idő mire mindenki hazament. Csak én és Boka maradtunk. Élveztük a holdfényt mikor megszólalt.
- Örülök, hogy itt vagy.- mondta majd rámnézett. Ma sokat beszélgettünk ezért még akkor is, ha zavarban voltam tudtam neki értelmes választ adni.- És annak is, hogy a mi osztályunkba jársz.
- Én is. Az előző osztályom nem volt normális. Bár nem azt mondom, hogy ti normálisak vagytok de... Várj mi?... Én úristen bocsi! Csak...szóval ti normálisabbak vagytok.- hát ez a normális válsz adás még sem sikerült. Aztán fel húztam a lábam és a térdemre hajtottam a fejem, hogy megbeszéljem magammal milyen egy hülye vagyok. Majd ránéztem Bokára aki ott röhögött mellettem azon amit mondtam.- Köszi! - mondtam gyilkos pillantásokkal. Majd ránéztem az órámra már háromnegyed is elmúlt.- Szerintem én megyek.- mondtam majd felkeltem.
- Várj bocsi! Nem akartalam... Csak olyan vicces volt.- rá néztem.
- De tényleg mennem kell.
- Akkor meg!- mondta majd mellém lépett és elindult.- Haza kisérlek nem lakok messze szóval gyere.-én gyorsan mellé ugrottam és együtt indultunk neki az utcának. Aztán haza értem. Kiderült, hogy ő két házzal arébb lakik. Elköszöntünk és elment. Egész éjjel azon gondolkodtam, hogy mivan velem amikor Boka mellett vagyok. Átgondoltam elpirulok, össze vissza beszélek, pillangók repdesnek a hasamban...te jó isten...én bele zúgta Bokába. Hogy csináltam ezt? Nem, nem ez lehet. Csak egy napja ismerem nem nem biztos, hogy nem! Majd elaludtam. Reggel még mindig a tegnapi elméletemen járt az eszem. De aztán elindultam és megérkeztem a suliba és vártam, hogy Boka és a fiúk megjelenjenek.