Minji, Felix és én az asztalnál ültünk, s vacsora közben az élet nagy dolgait tárgyaltuk ki. Miután végeztünk Minji leszedte az asztalt, én pedig kikísértem Felixszet.

- ezt Jisung küldi. - adott a kezembe kettő valami izét.

- ezek mik ? - néztem a kütyüket, majd őt.

- poloska, ez pedig kamera. - mutatott az egyikre majd a másikra. - a poloskát az elnök asztala alá tedd, a kamerát pedig egy olyan helyre, ahol az egész irodát lehet majd látni. Mondjuk egy polcra, vagy egy sarokba.

- rendben. Minhoról van hír ?

- nincs. - rázta fejét szomorúan. - de ha lesz szólunk. - mosolygott. - viszont most megyek..leragad a szemem.

- kocsival jöttél ? - sétált hozzánk Minji.

- nem. Szervízben van. - húzta el a száját.

- haza vigyelek ?

- azt megköszönném. - bólintott. Ajkamat haraptam mosolyom elfojtása érdekében. Minji felvette a cipőjét, kabátját leakasztotta a fogasról, kocsi kulcsát felkapta, aztán felém fordult, s megfogta a vállam.

- jövök mindjárt......ne halj meg ! - bólogatott, majd Felixszel együtt kilépett az ajtón.

- te meg ne vidd ágyba. - nevettem mikor már csak én voltam otthon. Nyávogás ütötte meg fülemet, ami következtében fordultam meg. A kiscica igyekezett felém. - éhes vagy ? - vettem fel a kezembe, és a pocakját kezdtem simogatni. Kérdésemre nyávogott. Kuncogva indultam el a konyhába a macska kajáért. Miközben evett a széken ülve figyeltem őt. - kéne neked valamilyen név..nem ? Mit szólsz a....Nolang-hoz ? - ásítva indultam el a szobámba pizsamámért. Kivettem az ágyból, majd betipegtem a fürdőszobába. Fürdés után az ágyban feküdtem, telefonomat nyomkodtam. 

Reggel már Minji is mellettem feküdt. Óvatosan másztam ki az ágyból, ügyelve arra, hogy ne ébresszem fel. Köntösömet magamra vettem, és mentem a konyhába. Csináltam kakaót, amit az asztalnál ülve ittam meg, közben a közösségi hálókat nézegettem. A szívem kihagyott egy ütemet, mikor megláttam, hogy Woojin elérhető. Gyorsan léptem ki, a telefont az asztalra dobtam.

- jó reggelt..- jött be Minji a konyhába.

- neked is. - mosolyogtam. Leült az asztalhoz, s lehajtotta a fejét. - kérsz kávét ? - fejét felemelte. Csak most vettem észre, hogy el van kenve a rúzsa. - mi történt a rúzsoddal ? - álltam fel, és a kávéfőzőhöz mentem.

- tegnap elég későn értem haza...- temette fejét tenyerébe. - Felix megkínált egy kis borral, mondván még születésnapjára kapta, csak nem szereti.

- te pedig elfogadtad, és csók lett belőle ? - kérdeztem miközben töltöttem neki kávét.

- igen...

- ez jó ! Ő nem ivott, ugye ? - tettem elé a bögrét.

- nem, de én kezdeményeztem. - fogta meg a bögrét. - nem merek bemenni dolgozni. - rázta fejét.

- ha nem lökött el, mitől félsz ?

- kínos...- ivott bele a kávéba. Reggeli után Minji összeszedte magát, és elment dolgozni. Elvégeztem a házimunkát, aztán készülődtem a találkozóra. Feltettem a parókát, és a sebet is, ahogy Felix mutatta. Bezártam a lakást, és indultam az irodába. Mikor odaértem egy nő vezetett fel az irodához. Bekopogtam, majd az igen után beléptem.

- jó napot. - hajoltam meg.

- jó napot, Ms Kim, ugye ? - hosszú, világos barna hajú, hófehér bőrű nő ült az asztal mögött. A napfényben szinte ragyogott bőre.

- igen.

- foglaljon helyet. - mutatott az egyik fotelra. - gyors leszek, olyan munkaerőt keresek, aki a nap huszonnégy órájában itt tud lenni. Mennyire ápol jó viszonyt a gyerekekkel ?

- szeretem a gyerekeket...kérdezhetek valamit ?

- persze. - bólintott mosolyogva.

- nos...az a helyzet, hogy állapotos vagyok..és így is felvesznek ? - tettem kezem a hasamra.

- attól függ hanyadik hónapban van. - mosolygott.

- tizennyolcadik hét...- húztam el a számat.

- még belefér. - legyintett. - itt tud lenni mindennap ?

- igen.

- rendben, az adatait elkérhetném ? - táskámba nyúltam, és átadtam neki. - köszönöm. - tette le az asztalra. - és...megkérdezhetem, hogy fiú vagy lány ?

- fiú és lány. - meglepődött ugyan, de tovább mosolygott.

- gratulálok. Nekem is van kettő kicsi gyermekem, ezért is kérdeztem, hogy milyen viszonyban van a gyerekekkel.

- hány évesek ?

- Hyeri öt, Hyejoon hét. Itt van, hogy mikor mit csinálnak, miket szeretnek, melyik oviba, illetve iskolába járnak. - nyújtott át egy dossziét.

- akkor...megkaptam az állást ?

- persze. - mosolygott. - ameddig úgy érzi, hogy tudja csinálni, csinálhatja nyugodtan. Mellesleg, ön az egyetlen, aki szimpatikus is. Fiatal is, szóval szerintem nem lesz baj. Ha a gyerekek rosszak, csak emelje fel az egyik fakanalat. - utolsó mondata kuncogást csalt ki belőlem.

- akkor kezdhetek is ?

- igen, itt van a ház kulcsa. A gyerekek óvodában és iskolában, szóval nyugodtan tud takarítani. A második emeleten van a szobája, ki is van írva rá, hogy személyzet. Itt van a ruha is. - nyújtotta át a munkaruhát.

- köszönöm. - vettem át. A táskámba beletettem a papírokat, majd felálltam.

- igazán nincs mit. - nyújtotta kezét. - és még valami, ha lehetne tegeződjünk.

- rendben.

- este találkozunk. - elköszöntem, aztán kiléptem az irodából. Fogtam egy taxit, elmondtam az elnökasszony címét, és már vitt is. A ház előtt kifizettem a fuvart, majd elindultam a nagy házba. A kapott kulccsal kinyitottam a nagy faajtókat és beléptem. Számat eltátva néztem körbe a nagy, gyönyörű házban. Lábam a második emeletre vitt. Megkerestem a kijelölt szobát, majd oda benyitottam, s lepakoltam. Egyszerű szoba volt ággyal, és szekrénnyel. Volt még egy tükör is bent. A ruháimat átvettem a munkaruhára, már nyúltam volna összefogni a hajam, de észbe kaptam, hogy rövid parókám van, így hagytam is. Kiléptem a szobából, s lementem a földszintre. Elsőnek a konyhába mentem megcsinálni a vacsorát, csakhogy ne legyen feltűnő, hogy egyből az elnök dolgozó szobájába megyek. Miközben a vacsora főtt magától a nappalit takarítottam ki. Aztán az étkezőt, és úgy jutottam el a dolgozó szobába. Szememet végig futtattam a szobában, hogy van-e itt is kamera, de nem láttam. A könyvekhez léptem, és azokat kezdtem porolni. Zsebemből elővettem a kis kamerát, és az egyik könyvhöz tettem. Az asztalhoz mentem, s azt töröltem le, közben a poloskát az asztal aljára tettem. Telefonomat elővettem, és hívtam Jisungot. Két perc telt el, mire felvette.

- sikerült felrakni a kamerát és a poloskát. Működik ?

- máris megnézem. - kis ideig nem mondott semmit. Mikor megszólalt aprót ugrottam. - a kamerát kicsit fordítsd balra.

- oké. - odalépkedtem, s tettem, amire kért. - így jó ?

- igen. Máris felvett ?

- én voltam az egyetlen, aki szimpatikus neki.

- értem, mennem kell. Szólok Channek, hogy figyelje a kamerát.

- oké. - a telefont eltettem, s vissza mentem a konyhába. A currys rizs pont elkészült, így azt hagytam hűlni. A gyerekek szobáját takarítottam, mikor a telefonom jelzett, hogy van egy új üzenetem. Kivettem a zsebemből, s feloldottam. Szívem százszorosára kapcsolt, mikor megláttam ki írt. Remegve nyitottam meg az üzenetet.

Jaeho
Csak nehogy téged is kamerával figyeljenek :)