Megérkezve Jisung leparkolt, leállította a motort, s kimásztunk a kocsiból. Megvártam míg lezárja a járművet, majd őt követve mentem be. Szorosan lépkedtem a nyomában, borsódzik a hátam ettől a helytől. Beléptünk az ajtón, és oda mentünk az egyik alkalmazotthoz. Azt mondta várjunk egy kicsit. Leültünk a műanyag székekre, s vártunk.

- a kétezer négyes rab várja önöket ! - kiáltott ránk az ajtóból. Jisung előre engedett. Belépve megláttam őt az ablak másik oldalán narancssárga ruhában.

- jól áll a narancssárga, hordhatnád többet is. - mosolyogtam rá.

- minden rendben ? - nem értékelte poénomat. Aggódás ült ki arcára.

- minden a legnagyobb rendben. - bólintottam mosolyogva. - mi történt, Minho ? Tudom, hogy nem te voltál, de mi történt ? Te hogy vagy ? Nem vertek meg ? Mikor lesz a tárgyalás ? Tényleg pocsék a kaja ?

- lassíts ! - hajtotta le a fejét mosolyogva. - a kaja az elmegy, de amit te csinálsz az finomabb.

- még jó hogy ! - bólintottam. - nem bántottak ?

- nem, néhányan félnek tőlem. Vannak itt olyan arcok is, akiket én dugtam ide. A tárgyalás majd pénteken lesz. Ne felejts majd elmenni az orvoshoz.

- ugh..tényleg...én egyedül nem megyek ! - néztem rá komolyan.

- nem lesz semmi, csak megvizsgál. - mosolygott bíztatóan.

- majd Sih...megkérek valakit, hogy jöjjön el velem. - vontam vállat.

- rendben, vigyázz magadra. Iskolában minden rendben ?

- minden. - mosolyogtam. - még mindig nem mondtad mi történt. - húztam el a számat.

- Jisung nem mondta ? - pillantott a mögöttem álló fiúra.

- de, csak szeretném a te szádból is hallani.

- a házvezetőnő beengedett, mondta, hogy várjak az ebédlőben, én vártam, csörömpölést hallottam az egyik szobában, körbe néztem, de nem volt ott senki. Mikor benyitottam akkor már ott feküdt a földön vértócsában. Mondani akartam a házvezetőnőnek, hogy hívja a mentőket, de sikítva elrohant, és hívta a rendőröket.

- hol szúrták meg ? - ráncoltam a homlokomat.

- az oldalán.

- azt mondtad, mire bementél, már nagy vértócsában feküdt. Meddig vártál, míg bementél ?

- egy két percig nézelődtem, hogy van-e ott valaki, de nem jött senki így benyitottam.

- mi volt a csörömpölés ?

- valamilyen porcelán edény, vagy váza. - vont vállat.

-...hol helyezkedett el a váza ?

- az asztalról eshetett le.

- hol feküdt az elnök ? Melyik irányból esett le a váza ?

- az asztal mellett. Az asztal másik végén volt összetörve a porcelán. Miért kérdezel ennyit ?

- a szobában volt ablak, vagy terasz, ahol el lehet bújni, vagy menekülni ?

- az udvarra vezető ajtó van.

- nyitva volt ? - elgondolkodott egy ideig.

- azt nem figyeltem. De miért kérdezel ennyit ?

- diákmunkára kéne mennem. - dőltem hátra a székben.

- mi van ? - vágott értetlen arcot. - hogy jön ez ide ?

- lejárt az idő ! - jött be az egyik őr.

- várjon még ! Jia, hogy értetted ? Ne menj dolgozni ! - két őr a karjánál fogva vezette ki.

- valaki rá akarja kenni a gyilkosságot. - fordultam hátra Jisunghoz.

- de ki ?

- nekem lenne egy tippem. - szemeztem a padlóval.

- még pedig ki ? - támaszkodott neki a falnak.

- suli után elmondom. - álltam fel. - megtennél nekem valamit ? - álltam meg előtte, karba tett kezekkel.

- mit ? - biccentett.

- nézz utána a házvezetőnőnek. - néztem szemeibe.