Minho pov

Lassan húzódtam el tőle. Arca kipirosodott, nagy szemeivel engem vizslatott. Ő törte meg a csendet.

- akkor...mi most együtt vagyunk ? - mosolyogva fürkésztem arcát.

- ez csak természetes. - szálltam ki a kocsiból. Az ő oldalára mentem, kinyitottam a kocsi ajtaját és leguggoltam Jia mellé. - menjünk be, és keresgéljünk neki neveket. - mosolyogtam a hasára, majd rá.

- de még a nemét sem tudjuk. - rázta fejét.

- nem baj. Kiválasztunk egy lány és fiú nevet. - fogtam meg a kezét. Bólintott. Felálltam, kiszállt a kocsiból, utána elindultunk be. - csináljak kakaót ? - kérdeztem, miközben kézen fogva sétáltunk be.

- csinálj, én addig keresek neveket. - kinyitottam a bejárati ajtót, Jiát előre engedtem, aztán becsuktam magam után az ajtót. Levettük a cipőt, Jia a nappaliba ment, én pedig a konyhába. Elkészítettem a kakaót, s két bögrével a kezemben batyogtam a nappaliba.

- találtál valamit ? - tettem le elsőnek a bögréket, utána ültem le.

- um...mit szólsz a Yoonah-hoz ? Nekem az tetszik, meg a...Haneul, de a Yeona is jól hangzik ! Nem tudom ! - vette ölébe a laptopot és lázas keresésbe kezdett. - ez a..mennyi is ez ? Egy..kettő, három..ez a három a nyerő nálam, neked melyik tetszik ? - nézett rám.

- hmm...szerintem Yoonah...- néztem a laptopot, majd őt. - fiúba mik vannak ? - vettem át tőle a gépet.

- nekem legjobban a Daehyun tetszik. - ült török ülésbe.

- Daehyun...- kóstolgattam a nevet. - Daehyun, vagy Jonghyun. - csuktam le a laptopot.

- felírom őket egy lapra ! - rohant el. Kis idő múlva egy papírral, és ceruzával tért vissza. Nem a kanapéra ült le, hanem a földre, a dohányzóasztal elé. - Yoonah, Yeona, mi volt még ? - pillantott rám. - áhh meg van ! Haneul, Daehyun, Jonghyun...Jonghyun...úgy hívták a bátyámat. - mosolygott a távolba. - de hogyan döntsük el, hogy melyik legyen ?

- válasszanak a fiúk ! Írj mindegyik névből hármat egy kis cetlire, és amelyikből kihúzzák a többet, azt a nevet kapja.

- bízzuk a sorsra ?

- igen. - bólintottam. Amíg Jia a neveket írta, én felhívtam a fiúkat. Chan rögtön letámadott a kérdéseivel.

- minden rendben ? Jól vagytok ? Otthon vagytok ? Hol vagytok ?

- hagyd már szóhoz jutni ! - szólt rá Changbin.

- itthon vagyunk. Kellene a segítségetek. - mondtam mosolyogva, habár ők nem látták.

- mi történt ? - kérdezte Jeongin.

- gyertek ide, és megtudjátok. - nyomtam ki a hívást. Zsebre tettem a telefont, és leültem Jia mellé. - kész vagy ? - karoltam át a vállát.

- igen ! - fordult felém mosolyogva. - annyira boldog vagyok, Minho ! - ölelt át. Mosolyogva élveztem közelségét.

- én is az vagyok. - elvált tőlem, s egy gyors puszit adott.

- jönnek a fiúk ? - fordult vissza a papírhoz.

- szerintem igen. - a cetliket beletettük egy tálba, majd a többiekre vártunk. A konyhában ölelkeztünk, mikor a fiúk kiabálva rontottak be hozzánk. Ijedten ugrottunk arrébb.

- aww..de aranyosak vagytok..! De mi történt ? - váltott komoly hangra Felix.

- itt van egy tál. - tettem eléjük a tálat, amiben a nevek voltak. - mindegyik cetlire van egy név írva. Húzzatok ! - Jia háta mögé álltam. Kezemmel átkaroltam, nyakhajlatába tettem a fejem, és onnan néztem, ahogy a fiúk kivesznek egy-egy papír darabot.

- mit húztatok ? - kérdezte Jia.

- én Haneult. - nézett ránk Seungmin.

- én Yoonaht. - válaszolt Jisung.

- Jonghyun. - tette le a papírt Changbin.

- Yoonah...- nézett értetlenül Hyunjin.

- én is Yoonaht húztam. - mutatta meg a papírját Jeongin.

- akkor a lány név el van könyvelve. - fordult felém egy picit.

- pontosan. - adtam egy puszit a szájára.

- én Daehyunt húztam. - emelte fel a papírját Jeongin.

- én is. - bólintott Chan.

- akkor Lee Yoonah, és Lee Daehyun. Ha kiderül a neme, megkapja valamelyik nevet.

- ezt nem értem...- fogta fejét Hyunjin.

- mit ? - kérdeztük egyszerre Jiával.

- egyiken se szerepel a nevem ! - mutatott a cetliket, amiket kibontott. Mind a ketten csak egy légpuszit küldtünk felé. - cöhh !

- jó újra látni. - jött közelebb Jisung, és megölelte Jiát. A többiek is közelebb jöttek.

- titeket is. - mosolygott a lány.

- de akkoris nekem örül jobban ! - nyújtottam rájuk a nyelvemet.

- minden nyúl örül a répájának. - jegyezte meg Changbin. Közelebb jött hozzám, és bele súgott a fülembe - ha Jia megengedi, eljössz inni ?

- jagi~ - bújtam a nyakába.

- igen ?

- elmehetek a fiúkkal ünnepelni ?

- csak ezért bújsz ? - nevette el magát. - menjél, de csak, ha hozol chipset !

- köszönöm ! - adtam arcára egy nagy puszit. - nem iszok majd sokat. - suttogtam a fülébe.

- igyál, csak ésszel. - borzolta össze a hajamat. Egy utolsó puszit adtam neki, majd a cipőmet felkapva, a fiúkkal az oldalamon mentem ki a kocsihoz.

- Jia miért nem jött ? Attól, hogy baba lesz nála, még ihat üdítőt, nem ? - kérdezte Jisung.

- nem inni megyünk. - rázta fejét Changbin, amire én is érdeklődve néztem rá.

- akkor hova ? - húztam magasra a szemöldökömet.

- majd meglátod. - vont vállat.