Minho pov

A robbantás után összeszedtük az összes cuccunkat. A ház előtt álltunk várva a taxira. Miután a főnök megtudta, hogy robbantottak azt mondta a leghamarabb induló járattal menjünk haza, onnan folytassuk a nyomozást. A gép nyolckor indul.

Mikor visszaértünk Koreába első utam az irodámba vezetett. A kocsim az épület előtt parkolt, így betudtam rakni a csomagtartóba a bőröndömet. A fiúk már bent vártak rám.

- és most mi legyen ? - kérdezte Seungmin, amint beértem az ajtón.

- nem hinném, hogy Dél-Koreában lennének. - ráztam fejemet, s leültem a székembe.

- mit szeretnél ? Mit csináljunk ? - tette le Jisung a Rubik kockát.

- nézzétek át a repülőterek térfigyelő kameráit, és biztonsági kameráit. - vettem ujjaim közé egy tollat.

- és, ha nem egy reptéren szálltak fel, hanem mondjuk egy magán kifutópályán ? - firtatta Hyunjin.

- kutassatok az interneten, hogy hol lehetnek Szöulban olyan pályák. Mivel szereti Jiát, nem hinném, hogy veszélyben lenne. Ha szereti, nem bántja. - dőltem hátra a székben.

- ha szereti ! Nem biztos, hogy azért vitte magával. - szólt közbe Chan.

- ezt hogy érted ? - pillantott rá Changbin.

- úgy, hogy mi van akkor, ha nem azért vitte magával, mert szereti, hanem azért, mert értékesnek találta őt. Jia szép lány, lehet talált valakit, aki több pénzt adna érte. - mindannyiunk gondolkodásba esett.

- elsőnek nézzétek át a kamerákat, és járjatok utána a kifutópályáknak. Felix, te maradj itt. - kapcsoltam be a gépet. Bólintottak, Felix kivételével kimentek.

- valami rosszat csináltam ? - ült le velem szembe.

- nem. Próbáljuk meg megkeresni Woojint, vagy Jaehot a mobilján keresztül. Jia telefonjában benne van a telefonszáma. - fordítottam felé a gépet.

- igen, de az a telefon széttört. - rázta fejét.

- de én kivettem belőle a SIM és az SD kártyát. - emeltem fel a kis kártyákat. A telefonomból kivettem a két kártyámat, és beletettem Jia kártyáit.

- Sherlock. - kuncogott a fiú. - de ugye tudod, hogyha telefonra mentette a számokat semmit nem érünk most a kártyával ?

- remélem, hogy a kártyára. - préseltem össze az ajkaimat. - tessék, itt vannak a számok. - tettem elé a mobilom. - szólok Changbinnek. - álltam fel és kirohantam az ajtón, át Changbinhez. - gyere törpe, ha minden igaz, mindjárt meg lesz Jaeho tartózkodási helye. - nyitottam be hozzá.

- anyád a törpe...- csukta le laptopját. Gyilkos szemekkel nézett rám, miközben a cuccait fogta meg.

- de mogorva lett valaki. Csak nem te lennél Morgó...? - kérdeztem tőle nevetve.

- befejeznéd ? - ment el mellettem morcosan. Kacagva mentem utána.

- megpróbálom felhívni. - vettem fel az irodai telefont.

- és mit fogsz mondani neki ? - nézett rám Felix.

- ami jön. - vontam vállat.

- tuti káromkodni fogsz. - nevetett Changbin. Bepötyögtem a számot, és hívni kezdtem. Kicsengett.

- igen ? - szólt bele.

- kurva anyád ! - mondtam komolyan, de Changbin hangosan nevette el magát, Felix nevetését visszatartva feküdt el az asztalon.

- hogyan ? - kérdezett vissza.

- hol van Jia ??

- áhh, te vagy az ? - lehetett hallani a hangján, hogy mosolyog.

- kérdeztem valamit ! - egyre jobban leszek ideges.

- és ? Mit csináljak neki ? Amúgy köszönöm szépen, hogy elintéztétek a piszkos munkát. Azt hittem odavesztek, de sajnos tévedtem. Még a robbanást is túléltétek. Gratulálok nektek. - a háttérből ismerős hangot hallottam.

- Jaeho ! Banános legyen, vagy nutellás ? - Jia...

- add oda neki a telefont !!

- már miért ? Nagyon jól elvan.

- Jia !!!

- nem hallja. Sajnos...ugye ? De ne aggódj, nem lesz semmi baja.

- megtalállak !

- sok sikert - kinyomta. Mérgemben a telefont neki dobtam a falnak.

- mond azt, hogy sikerült bemérni. - néztem Changbinre.