Hat óra fele már a buli helyszínén voltam Dahyunnal és Jiwooval. A kezemben egy piros pohár van, benne sojuval. Minho azt mondta, hogy inkább megvárja a ház előtt, amíg kibulizom magam, hiába mondtam neki, hogy nyugodtan haza mehet.

- lányok! De örülök, hogy itt vagytok! - köszöntött minket a házigazda. - gyertek velem. - fogta meg Jiwoo kezét. A zene hangosan szólt a házban, voltak ismerős arcok a suliból, de voltak akiket még életemben nem láttam. Minhyuk a kertbe vezetett ki minket, ahol nagyban folyt a party. - érezzétek jól magatokat! - kiabálta túl a zenét és botladozva ugyan, elment. A testünk hamar felvette a zene ritmusát. Egy kéz simult a derekamra, amire rémülve léptem oldalra.

- jesszusom! A szívbajt hoztad rám! - kiáltottam Wonwoora.

- bocsánat! - nevetett. - lemaradtunk valamiről? - nézett körbe. Fejemet ráztam mosolyogva. A fülemhez hajolt. - nagyon csinos vagy. - mondta a fülembe. Egy vonalba préseltem az ajkamat és aprót bólintottam, közben a fülem mögé türtem egy tincset a hajamból. - táncolunk? - nyújtotta a kezét felém. A szemem az arca és a keze közt cikázott.

- i-igen! - a pohárból megittam az alkoholt, ami marta a torkomat, aztán Dahyun kezébe nyomtam a műanyag poharat és mentem Wonwooval. A többi ember közé vitt be. Kezével, hátulról karolta körbe derekamat. Testével teljesen hozzám simult. Szemem az emberek közt vándorolt amikor megláttam Sihyeont egy idegen pasival táncolni. - Wonwoo! Ki az a fiú Sihyeonnal? - fordultam hátra.

- Minhyuk unoka tesója. - válaszolt a fülembe. Tánc után az utunk a konyhába vezetett, ahol Wonwoo kért Minhyuktól két üveg alkoholt. Az egyiket a kezembe nyomta. Megfogta a kezemet és felmentünk az emeletre, ott pedig az egyik erkélyre mentünk, ami a kert felé néz, így láthattuk a többieket táncolni.

Az alkohol egyre jobban szabadult el bennem, és ez az üveg csak még jobban tett rá. Itt a zene nem szólt olyan hangosan, mint odalent. Ahogy néztem a tömeget kiszúrtam köztük egy ismerős lányt. Van bennem alkohol, de annyi biztos nincs bennem, hogy összekeverjem őt.

Valaki oda súgott neki valamit, aztán felém nézett. A tekintetem elkaptam róla és az eget nézegettem. Pár perc múlva a fejemet újra oda fordítottam, de már nem volt ott. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el ajkamat.

- valami baj van? - simított oldalamra Wonwoo.

- nem..- húzódtam arrébb tőle.

- biztos? Nagyon feszültnek nézel ki. Igyál egy kis alkoholt. Oldja a feszültséget. - ivott bele az üvegébe. Vállat vonva utánoztam őt.

- szervusz Jia! Milyen rég láttalak. - hangjára szó szerint kiköptem az alkoholt.

- Leia...- fordultam meg felé. - te mit keresel itt? - ő a volt osztálytársam, és egyben életem megkeserítője volt abban az iskolában.

- Minhyuk barátjának a barátnője vagyok. - húzta ki magát. - már nem mintha sok közöd lenne hozzá. - váltott bunkó hangnemre. - és te? Ahogy látom nagyon megváltoztál. Ki a pasi? A barátod? - biccentett Wonwoo felé.

- az osztálytársam, mint ahogy Minhyuk is. Ahogy elnézlek, te nem változtál sokat. - néztem rajta végig.

- de megnőtt a szád.

- megyek megkeresem Jiwoot. - fordultam Wonwoo felé.

- menj csak. - vezette kezét derekamra. Leiát kikerülve mentem le a táncoló tömegbe. Amikor majdnem kint voltam hangosan kiabálta a nevemet Leia. Hajamnál fogva rántott vissza. Valószínűleg ezt a dj észre vette, mivel elhallgatott a zene, ezzel mindenki figyelmét felhívva ránk.

- azt hiszed megszabadulhatsz tőlem? - sétált körbe Leia.

- most mi bajod van? Egy rossz szót nem mondtam rád !

- emlékszel Mingyura? - állt meg előttem. Az emberek körénk gyűltek.

-...kéne? - nem ugrik be ki lehetett az a srác.

- a volt pasim! És tudod miért a volt pasim? - hangsúlyozta ki a 'volt' szót.

- nem...nem emlékszem rá. - ráztam fejemet.

- azért mert otthagyott, miattad! - jött közelebb és meglökte a vállamat.

- miattam? Na ne nevettess már! Az egész osztály utált engem! Miért akarna pont engem a te pasid? - nevettem el magam.

- mert szerinte szép vagy! A te hibád, hogy otthagyott! - lökött megint egyet.

- és mit akarsz? Sírjak veled együtt, vagy mi?

- bosszút akarok! Tönkre foglak tenni, örökre! - amíg ő magyarázott én megittam az utolsó csepp alkoholt az üvegből. Szememet forgatva vágtam az üveget a földhöz. Hangos csattanással tört nagyobb, és kisebb szilánkokra.

- na ide figyelj! - léptem hozzá közelebb. - nem én tehetek arról, hogy a pasid otthagyott. Biztos nem bírta a könnyű vérű ribancokat, mint amilyen te is vagy. - fogtam meg felsőjének a gallérját. - vagy csak nem bírta elviselni az ocsmány képedet. Vedd már észre, bazdki! Rajtad még a smink se segít! - löktem bele a szilánkokba. Pár lány és egy srác lépett elő, hogy felsegítsék.

Az egyik csaj felém lépett, s lendítette az öklét, de időben elkaptam a kezét. Egy lökéssel őt is Leia mellé küldtem. Hátrébb léptem, végig néztem rajtuk, aztán, mint aki jól végezte dolgát elmentem onnan.

Igaz botladozva, néha meg kellett állnom, nehogy összeessek, vagy megbukjak valamiben, de sikeresen kijutottam a házból. Minho kocsiját kezdtem keresni, amit hamar meg is találtam. Kinyitottam az ajtót és beszálltam.

- ennyi volt a buli? - nézett felém a telefonjából.

- szerintem kórházba küldtem két embert. - vontam vállat. A biztonsági övért nyúltam. Ha Minho nem segít becsatolni, akkor szerintem még most is azzal szenvednék.

- mit csináltál? - indította be a motort.

- visszaadtam a múltat egy lánynak.

- büszkének kell lennem? - kérdezte miközben tolatott.

- ha szeretnél, legyél.