Másnap Minho szokásosan vitt az iskolába. Az eső cseppek elől futva menekültem be az iskolába. Az osztályterem felé igyekeztek, ugyanis késésben vagyok. Minhoval elaludtunk. Kopogás nélkül nyitottam be az osztályba. Mindenki a helyén ült, a táblán a tananyag, de a tanár sehol.

- hol a tanár? - néztem végig a többieken. Mindenki csurom víz volt. Majdnem elnevettem magam.

- krétáért ment. Ülj le gyorsan. - válaszolt Yiren.

- beírt hiányzónak?

- aha. - az ajtót becsuktam. Oda rohantam a tanár füzetéhez és kihúztam a nevemet a hiányzók közül.

- rossz kislány! - nevetett Wonwoo.

- shh! - mentem nevetve a helyemre. Éppen, hogy leültem az ajtó kinyílt és a tanárnő jött be rajta. Szerencsére nem vett észre. Nyugodt szívvel ültem tovább az irodalom órán.

A tanár magyarázását a csengő szakította félbe. A krétát letette a többi közé, kezébe vette a könyveit, füzeteit, meghajolt és ment ki.

- te hogy nem áztál szarrá? - ült fel a padomra Junhyuk.

- nekem van eszem, úgy. - néztem rá egy gonosz mosollyal, közben a könyveimet pakoltam.

- de megnyílt a szád! - csapott combjára hitetlenkedve.

- igen, nekem is beszólt tegnap. - jött oda hozzánk Minhyuk.

- naa, a jó kislány vadul. - kuncogott Junhyuk.

- de most komolyan, miért nem jöttetek kocsival, vagy miért nem hoztatok esernyőt? - cipzároztam be a táskámat, majd érdeklődve néztem rájuk.

- mikor elindultam nem esett. Félúton kezdett el szakadni, mint a kurva ég. - magyarázott Minhyuk.

- ne beszélj csúnyán! - kiáltott rá Dahyun.

- jól van! - kiáltott vissza a fiú. - nők...- forgatta a szemét.

- hé skacok- karolta át a vállukat Wonwoo. - Tae, meg én délután elmegyünk egy árkádba, nem jöttök? Te is jöhetsz Jia, ha szeretnél. - nézte a két fiút felváltva, és engem.

- én inkább pihennék délután. - néztem rá egy bocsánat arccal.

- ja, én is. De talán Jaehyun és Huijun elmegy veled. - mondta Junhyuk.

- okés. - bólintott és elment.

- na, menjünk tesire. - állt fel Minhyuk.

- tesi lesz? - néztem rá meglepetten. Milyen nap van egyáltalán?

- um...ja. - bólintott és kiment az osztályból.

- de jó...- morogtam az orrom alatt, utána megfogtam a cuccomat és mentem én is. Az öltözőben Jihyo evett, Hyoyeon és Sihyeon tiktok videót csináltak, amibe én is benne vagyok, mivel ajtónak háttal csinálták és pont látszik, hogy benyitottam. Jiwoo és Dahyun azon vitatkoztak, hogy kié legyen az Esernyő akadémiából Ötös, a többiek meg nézték őket. Időközben átöltöztünk, és mentünk a tesi terembe. - ma mit fogunk csinálni? - kérdeztem Jiwootól.

- szekrényt ugrunk. - vett mély levegőt.

- jaaj ne! Amikor én ugrok szekrényt, akkor repülök! - fogtam fejemet. Akárhányszor ugrottam szekrényt, vagy túl ugrottam, és gurultam pár sort, vagy vittem magammal a szekrény felső részét, vagy a bordás falba érkeztem.

- egyet értek. A szekrény az csak arra jó, hogy üljünk rajta és beszélgessünk. - csatlakozott be hozzánk Yiren.

- nektek komolyan semmi sem jó! - kiáltott ránk Seongjun.

- fogd be! - kiabáltak vissza a lányok.

Tesi óra után a terembe mentünk mindannyian. Most nem történt semmi komolyabb a szekrénnyel kapcsolatban, csak seggre érkeztem, és most sántítok, mint a sánta róka.

- bicegő...- suttogta a fülembe Wonwoo és hangosan elnevette magát.

- ahj, fogd már be. - fogtam derekamat.

- te meg ne szenvedj látványosan. - állt meg mellettem.

- nem szenvedek látványosan, csak fáj járni. - fordultam vele szembe.

- mi van, Jia? - hallottam meg egy ismerős hangot. Szememet összeszorítottam és egy nagyot nyeltem. - tán Minho barátod túl durva volt az este? - lassan fordultam meg. Jaeho és pár barátja állt előttem.

- ne- nem tudtam befejezni, mert Wonwoo hátulról ölelt át és nyakamba tette fejét.

- nem Minho volt. Én voltam. - hangja gonoszan hangzott. A hideg futott végig a hátamon s az egész testemen, ahogy a nyakmban beszélt.

- megcsalod Minhot? Ejnye Jia, hát szabad ilyet? - rázta a fejét.

- nincsen Minho, csak Wonwoo van. - engedett el Wonwoo, a pulcsiját a derekamra kötötte és karjai közé vett. Menyasszony pózban vitt az osztályterembe. - mondtam, hogy ne keveredj velük. - nézett rám csúnyán mikor beértünk a terembe.

- ő kezdeményezett. - vontam vállat. Visszaadtam neki a pulcsit és leültem a helyemre. Sihyeon kopogtatta meg a vállamat hátulról.

- te és Wonwoo...? - kérdezte halkan.

- dehogyis! Csak segített...- ráztam fejemet.

- ohh értem. - mosolygott.

Délután érkezett egy üzenetem. Minho írt, hogy ma Chan tud értem jönni, mert neki van egy kis dolga.

Az iskola előtt álltam, amint megláttam Chant kiszállni egy kocsiból oda rohantam hozzá.

Otthon nem jött be, csak kitett aztán ment is. Fáradt sóhajjal léptem be a házba. Cipőmet levettem és mentem megkeresni Minhot, hátha itthon van. A konyhában nem találtam így mentem a nappaliba.

Táskám esett ki a kezemből, amikor megláttam őt. A kanapén feküdt egy lány felett és falta az ajkait. Táskám után nyúltam és berohantam a szobámba.

Az ajtót jó hangosan vágtam be magam után. A hátizsákot az íróasztalra hajítottam, aztán az ágyamba zuhantam.

Fogalmam sincs miért, de sírni kezdtem. Nem szeretem úgy Minhot, de akkor miért sírok? Minho csak egy barát...

Talán azért sírok, mert Chant küldte azért, hogy engem haza hozzon, mert ő egy lánnyal szeretne lenni, és nem mondta meg. Igen, ezért.

A telefon jelzett, hogy jött egy üzenetem. Az ágyról felkeltem és oda sétáltam az asztalhoz. A táskából kivettem a telefont és feloldottam. Az osztály csoport az.

Wonwoo
És akkor senkinek sincs annyi szeretet a szívében, hogy eljönne velünk játszani?

Sihyeon
Körmösnél vagyunk Yirennel, de akkor sem mennénk, ha szabadok lennénk

Taemin
Hát rátok nagyon nem is számítottam...

Sihyeon
Kapd be

Jaehyun
Én megyek veletek

Wonwoo
Imádunk

Dongho
Én is megyek!!!

Seongjun
Meg én is!!!

Taemin
Lányok, valaki? Vagy csak öten megyünk?

Én
Én is megyek

Wonwoo
Gyere a sulihoz

A telefont letettem és a szekrényemhez léptem. Egy fekete farmert és egy szivecskés pulcsit vettem ki. Magamra vettem, a hajamat kifésültem és indultam is.

- te meg hova mész? - állt meg előttem Minho.

- a barátaimhoz. - nyitottam ki az ajtót és kiléptem rajta. Gyors léptekkel értem oda az iskolához. Csak Taemin volt ott.

- szia. - álltam meg előtte.

- hali, kiscsaj. - borzolta össze a hajamat. - mizu? - tette zsebre a kezét.

- úgy volt, hogy pihenek, de inkább veletek lennék most egy kicsit...- hintáztam sarokról lábujjhegyre.

- valami baj van? - méregetett rosszalló tekintettel.

- nem, dehogy. - ráztam fejemet. Hamarosan a többiek is megjöttek.

- mehetünk? - kérdezte Wonwoo. Mindenki bólintott és elindultunk.

Az árkádban kerestünk egy játék termet, ott pont voltak üres számítógépek. Mindegyikünk leült egyhez, feltettük a fejhallgatót. Nem nagyon szoktam ilyen játékokkal játszani, de csak nem olyan nehéz.

Egész játék idő alatt Minho járt a fejemben, meg az a lány. Olyan ismerősnek tűnt, már amennyit láttam belőle, de nem tudom ki az. Jisoo nem lehet, mert hát ő...meghalt.

Még mindig nem tudom, hogy miért szorul össze a torkom, amikor visszagondolok arra a csókra. A képernyőn a "you win" felirat jelent meg, de nem tudtam örülni. Csak a képernyőt bámultam, lelki szemeim előtt Minho és az a lány csókolózott.

Kezemmel pulcsim szélét piszkáltam. A gombóc egyre nagyobb és nagyobb lett a torkomban. Sírni akarok, de nem tudom miért. Akárhogy próbáltam visszatartani egy könnycsepp kiszökött. Szinte égette a bőrömet, és marta a szememet.

A fiúk körém álltak. Wonwoo a vállamra tette a kezét. Felálltam a székből és hozzá bújtam. Jobb kezét hátamra, bal kezét fejemre vezette.