A padló felmosása után a fürdőbe igyekeztem, Minhohoz. A fürdőkád szélén ült és varta a sebet a vállán. Hazudnék, ha azt mondanám nem legeltettem szememet felsőtestén.

- Minho...- szólítottam meg halkan.

- igen?

-...mindegy, hagyjuk. - legyintettem és elindultam a szobámba.

- fejezd is be, ha már elkezdted. - hangjára megálltam. Egy sóhaj után visszafordultam.

- csak annyit akartam, hogy...akkor nem mehetek el Jaehoval? - néztem a padlót. Sóhajtva tette le a tűt. Felállt a kád széléről és elém sétált. Tuti elpirultam, nagyon melegem lett.

- ezt már megbeszéltük, szerintem. - emelte fel a fejem államnál fogva. - nem akarom, hogy valamilyen bajod essen. - akkor vegyél fel egy pólót...

- tudom... legalább azt engedd meg, hogy itt legyünk. Nem megyünk sehova, bent leszünk a szobámban.

- nem szeretném, hogy ide jöjjön. Nem bízok a fiúban. Ha kiderül, hogy benne van, és tudja hol lakunk, nem lesz jó vége, Jia. - tette kezét a vállamra.

- de Jisoo is tudja hol talál minket. - néztem fel rá.

- és elég is, hogy ő tudja. Azt szeretném, ha biztonságban éreznéd magad itt. Remélem megérted, nem akarok vitát. - bólogatni tudtam csak. - okos kislány. - veregette meg gyengéden a fejem.

- nem fáj? - biccentettem válla felé.

- ki lehet bírni. - mosolygott. - de azért nyertünk valamit. - mosolygott diadalittasan.

- mit?

- egy doboz ingyen tejet. - halkan kuncogtam el magam.

- te vagy az első barátom. - néztem rá hálásan. Épp karjával vállamnál fogva húzott egy ölelésbe. Bizonytalanul öleltem vissza. Lassan váltam el tőle. - m-megyek csinálok valami vacsorát...- motyogtam a padlót nézve. Csak arra a csókra tudok gondolni, amit nem rég adott. Puha ajkai vannak. Most, hogy így jobban belegondolok...vele csókolóztam elsőnek...ebbe csak még jobban belepirulok. Miközben csináltam a vacsorát Minho sétált be. - kérdezhetek valamit?

- persze.

- miért nekem hittél, és miért nem neki?

- mert igaz az, amit mondtam. - értetlenül fordultam felé.

- sok mindent mondtál...

- nem baj, gondolkodj. - ült le az asztalhoz. Homlokomat ráncolva fordultam vissza a majdnem kész vacsorához. Hallottam, ahogy feláll az asztaltól, azt hittem, hogy kiment, de nem. - mit főzöl? - a hátam mögött állt meg, a gáztűzhely közé és a teste közé szorított be. Fejét a vállamra tette.

- r-ráment...- motyogtam.

- finom az illata. - aprót bólintottam.

Vacsora után mind a ketten a nappaliban ültünk. Minho a Tv-t kapcsolgatta valamilyen érdekes film után kutatva, én pedig a fejemet támasztva néztem unottan a képernyőt.

- állj Minho! - kaptam keze után, de mire kimondtam átkapcsolta. - kapcsold vissza! - izgatottan vártam, hogy jól láttam-e, ami a csatornán megy.

- miért?

- Csingiling! - görbült felfelé az ajkam. - kérlek, nézzük ezt ! Kérlek! - kulcsoltam össze a kezeimet és közelebb másztam hozzá.

- komolyan? Egy tíz éves nem néz ilyeneket. - nevette el magát, de lerakta a távirányítót. - tényleg kislány vagy. - rázta a fejét.

- inkább nézzed. - ültem törökülésbe. Kuncogás hallatszott mellőlem, amire dühösen néztem rá. - ne nevess...papi...- morogtam orrom alatt.

- Barbie babát véletlenül ne vegyek neked? - nevetett jó ízűen.

- maradj már csendben! Nem értem mit mondanak! - vágtam hozzá egy párnát, de folytatta.

- plüss állat kell az alváshoz, vagy meg vagy nélküle is? - fogta hasát a nevetéstől.

- befejezted? - fordultam felé komoran.

- esti mese nélkül is megvagy? - húzogatta szemöldökét vigyorogva.

- jól van, hagyjál békén! - fordítottam neki hátat.

- most komolyan ? Mint egy ovis. - nevetett még jobban.

- megyek fürdeni. - álltam fel és kimentem a nappaliból. Előszedtem a pizsamámat utána a fürdőbe cammogtam. A fürdőben felkapcsoltam a villanyt, a függönyöket elhúztam és levettem a ruháimat. Beálltam a zuhanykabinba és megengedtem a vizet. Tudom, én is szoktam kötözködni Minhoval a kora miatt, de nem vagyok már olyan kicsi. Bosszant, hogy gyereknek tart, jó az vagyok még, de akkor is... Miután végeztem felvettem a pizsamát és visszamentem a nappaliba.

- na megnyugodott a pici lelked? - kérdezte Minho telefonját bújva. Átmentem a konyhába, kezembe vettem egy almát, aztán újra a nappaliba csoszogtam. Leültem Minho mellé, kezemmel magam felé fordítottam a fejét, kinyitottam a száját, majd beletömtem az almát.

- csend, és egyél. - fordultam a Tv irányába. A testem mintha magától cselekedett volna. Megfogtam egy párnát, amit Minho ölébe tettem, azután rá hajtottam a fejem. Foggalmam sincs miért csináltam. Ő is, és én is meglepődtünk. Az almát kezdte enni. Egy idő után kezét éreztem meg a hajamban turkálni. Nem mondom azt, hogy rossz érzés volt. Ahogy simogatta a hajam egyre többet ásítottam. Annyit láttam még a meséből, hogy Csing megöleli Zúzmarát. De cukik.

Arra keltem fel, hogy Minho szólítja a nevemet, közben a vállamat rázta.

- mi az? - fordultam át a másik oldalamra.

- ki kell mennem a mosdóba. - szememet kinyitottam, de Minho övcsatjával találtam magam szemben.

- r-rendben...- pironkodva másztam le róla. Ő felállt és a fürdőbe batyogott. Szememet dörzsölve csoszogtam be a szobámba. Az ajtót csak behajtottam és belezuhantam az ágyba.

Reggel kómásan vettem magamra az egyenruhát. A konyhában Minho készítette a reggelit.

- jó reggelt. - motyogtam aztán leültem az asztalhoz.

- neked is. Narancslé vagy kakaó?

- kakaó. Fáj a vállad? - könyököltem az asztalon.

- nem aludtam valami sokat miatta. - fordult felém.

- tetszenek azok a táskák a szemed alatt. - kuncogtam. - ülj le, majd én megcsinálom. - álltam fel és mellé sétáltam.

- köszönöm. - adott egy puszit a homlokomra, amin nem kicsit lepődtem meg. Biccentettem egyet és átvettem a stafétát.

- elmenjek egyedül a suliba? Egy kézzel nem lenne biztonságos vezetni. - csuktam le a melegszendvics sütő tetejét.

- van jogosítványod?

- nincs, de tudok vezetni.

- elmegyünk akkor gyalog.

- ahogy gondolod. - reggeli után kapkodva pakoltam be a táskámba. Minho bezárta a bejárati ajtót, majd útnak eredtünk.

- honnan tudsz vezetni? Csak most kapcsolok.

- fázis késés. - nevettem el magam. - diákmunkán egy autósiskolában dolgoztam kisegítőként és ellestem ezt, azt. - vontam vállat.

- próbáltad is?

- igen, az egyik oktató felajánlotta, hogy megtanít, de anyáék nem engedték, így titokban járkáltam el az órákra. Ők úgy gondolták, hogy a vezetés nem a nőknek való, hanem a férfiaknak. - forgattam szememet.

- miért nem teszed le a jogosítványt? Már senki nem tud megakadályozni benne.

- szerintem majd, ha vége az ügynek, akkor talán megpróbálom. - az iskolánál Jiwoo és Hyoyeon beszélgettek. - ott vannak az osztálytársaim, bemutatlak nekik. - fogtam meg kezét és magam után húztam. - sziasztok! - köszöntem nekik amikor közvetlenül mellettük álltunk.

- szia..sztok. - döbbent le Jiwoo, de gyorsan mosolyt varázsolt arcára.

- lányok, ő itt Minho. - Hyoyeon direktből kezdett el köhögni. - Minho, ő Jiwoo, ő pedig Hyoyeon.

- sziasztok. - intett a lányok felé.

- szerintem ideje mennünk. - nézte az óráját Jiwoo.

- rendben. - Minho kezét derekamra vezette és közelebb húzott magához.

- délután itt várlak. - suttogta bele a fülembe.

- rendben, szia. - Hyoyeon és Jiwoo karomba karoltak és bekullogtunk a suliba.

- jaj lányok! A kocsiban hagytam a mobilom! Jövök mindjárt, addig menjetek nyugodtan! - rohant ki az épületből.

- akkor menjünk. - vont vállat Jiwoo.