Minho pov

Mielőtt a fiúk elmentek volna ahhoz a házhoz, bejöttek hozzám egy laptoppal. Kamerát raktak a ruhájukra, ami vette a hangot is, így hallottam mint mondanak, láttam, amit ők látnak.

A ház úgy nézett ki, mintha évek óta nem járt arra senki. A kaput benőtte a növény, az udvarban nagy a fű, az ablakok ki vannak törve. Az udvarban két lerobbant kocsi állt.

A fiúk biztonság kedvéért vittek magukkal fegyvereket.

- szerintetek zárva van ? - kérdezte Seungmin, ahogy a bejárati ajtóhoz értek.

- engedjetek ! - hallatszott Changbin hangja, majd neki futott az ajtónak. Újra, és újra megpróbálta, de az ajtó nem nyílt ki.

- talán, próbáljátok meg kifelé nyitni. - szóltam bele a mikrofonba.

- oké. - Chan lépett előre. Kezét a kilincsre tette, s húzni kezdte. Nem nyílt ki. - régi ajtónak tűnik, talán azért nem nyílik. - sóhajtott.

- próbáljuk meg mégegyszer. - állt az ajtó elé Jisung. Chan és ő próbálták kinyitni. Ketten már sikerült nekik. - te menj elsőnek. Te vagy az idősebb. - paskolta meg Jisung Chan vállát.

Mindannyiuk tett fel kamerát, így láthattam mindannyiuk szemszögét.

- szerintem váljunk ketté. - javasolta Jeongin. - túl nagy ez a ház.

- igazad van. Te, Felix, gyertek velem. Jisung, Seungmin, Hyunjin ti menjetek Channal. - osztotta fel őket Changbin. - tiétek a keleti szárny, miénk a nyugati. - indult el.

A ház aulájában ponyvával letakart bútorok voltak. A padló poros volt, újságok szétszórva.

- hyung, a lábad hogy van ? - kérdezte Jeongin.

- még két darabban. - nevettem el magam.

- vajon, Choi miért hagyta itt, ezt a nagy házat ? Még szép is lenne, ha nem lenne ilyen romos. - motyogta Felix.

- lehet a családja nem bírta fizetni a kölcségeit.

- szerintem, tudták. A családja gazdag, biztos, hogy történt valami a házzal. - egy helyiségbe léptek be, ami teljesen ki volt pakolva, csak egy szekrény volt benne.

- egyébként, ha nincs itt Choi, mit keresünk ? - kérdezte Jeongin.

- csak átnézzük a lakást, hátha találunk valamit ellene. - válaszolt Bin.

- és, ha ő talál meg minket, itt ? - fordult felé Felix.

- akkor elkapjuk. - a szemeim áttévedtek Chan kamerájára. Hyunjin, Jisung, Seungmin, és az ő kamerája sötét volt. Fény csíkok jelentek meg, néha.

- Chan, nálatok mi újság ? Sötét a kamerátok, nem látok semmit. - szóltam bele a mikrofonba.

- lent vagyunk a pincében. - válaszolt Seungmin.

- patkány ! - kiáltott Hyunjin.

- felvered a holtakat. - szólt neki Chan.

- vajon ebben a szekrényben, mi lehet ? - Jeongin hangjára Felix kameráját néztem. Ő állt abban a szögben, hogy láthassam a fiút.

- Innie, óvatosan nyisd ki. - szóltam neki, s szemem az ő kamerájára tévedt.

- csak nem egy mumus fog kiugrani. - nevetett, és kinyitotta. - azt a k....- Felix szemszögéből néztem. Kezét szívére kapta. Egy hulla esett ki a szekrényből.

- mi történt ? - kíváncsiskodott Jisung.

- találtunk egy hullát. - felelt Changbin. - egy szekrényben. - tette hozzá.

- várjatok, oda megyünk.

- aahh ! Hyung ! Szállj le rólam ! - kiáltott fel Seungmin.

- jesszus ! - kiáltott fel Chan is.

- mi a baj ? - kérdeztük egyszerre a többiekkel.

- rám esett Hyung. - nyöszörögte Seungmin.

- nem vagyok ott, és már egyből összefekszel egy másik pasival ? - kérdeztem Seungmintól.

- esküszöm, ő tepert le.

- Changbin, ki a hulla ? Férfi, vagy nő ? - kérdezte Hyunjin.

- férfi. Van nála egy fegyver is, nincs rajta sérülés, valószínűleg megfojtották. - jött a válasz.

- csináljatok róla egy fotót, és az őrsön kiderítjük, ki lehet az. - ahogy mondta, Felix már csinálta is a fényképet.

- akkor itt végeztünk ? - tette el mobilját.

- úgy tűnik igen. Mi nem találtunk semmit. Se papírok, semmi, ami Sanhoz kapcsolódik, se hulla, fegyver sincs. Megyünk fel. - mondta Jisung.

- kint találkozunk. Ezzel mit csináljunk ? - mutatott Jeongin a holttestre.

- tegyük vissza. - vont vállat Felix.