Miután hazaértünk én mentem a szobába tanulni. A telefonomat feltettem töltőre, utána vettem elő a tanulni valót. Telefonom csipogásba kezdett, ami felkeltette az érdeklődésemet. Kezembe vettem és feloldottam. Az osztály csoport. Dongho küldött egy hangüzenetet.

- halljátok...Jaehyun, Huijun és én sétálunk az utcán, és...- nem mondta végig, mert elnevette magát.

A többiek nyafgatták, hogy mondja már végig, így küldött egy másik hangüzenetet.

- és..basszátok meg, megláttuk a magyar tanárt a biosz tanárral kézen fogva sétálgatni. - nevette el magát.

A háttérben Jaehyun és Huijun nevetése is hallatszott. Megint küldött egy másikat.

- de a legjobb, az, az, hogy a magyar tanár férje pont befordult abba az utcába a biosz tanár feleségével. - konkrétan röhögő görcsöt kapott annyira nevetett.

Fejemet megráztam és újra a tanulni valóra figyeltem. Tanulásomat Minho szakította félbe.

- zavarok? - dugta be a fejét az ajtón, majd belépett egész lényével.

- nem. - a ceruzát letettem és felé fordultam.

- ma átjönne pár barátom...megígértem nekik, hogy bemutatlak téged nekik..ha nem baj. - vakarta meg tarkóját.

- nem baj, szívesen megismerem őket. - mosolyogtam rá.

- rendben, legalább így tudod is, hogy kinek a kocsijába kell beszállnod, ha esetleg nem tudlak elvinni, vagy elhozni. - bólintottam ő pedig kiment. Kapcsoltam zenét és folytattam a tanulást. Mikor végeztem összepakoltam és kimentem a konyhába segíteni Minhonak.

- tudok valamit segíteni? - álltam meg mellette.

- a salátát elkészítheted. - nézett rám, aztán a zöldségekre.

- rendben. - hajamat összefogtam és a zöldségekhez sétáltam. Megmostam őket, aztán felszeleteltem. A csengő megszólalt, amire Minho a kezét megtörölte és ment ajtót nyitni. Szerintem megjöttek a barátai. Beszélgetés ütötte meg a fülemet, ami közeledett. Nem foglalkozva vele vágtam tovább a zöldséget.

- Jia. - hangjára felé kaptam a fejem. Döbbenten pillantottam a mögötte álló hét fiúra. Nem gondoltam, hogy ennyien lesznek...- ők itt a barátaim, Chan, Changbin, Hyunjin, Jisung, Felix, Seungmin és Jeongin.

- sziasztok...- intettem feléjük bizonytalanul.

- szia. - köszöntek vissza kórusban.

- üljetek le, vagy segítsetek. - állt vissza Minho a félig kész ételhez.

- vendégségbe jöttünk, de azért főzzünk?- kérdezte Changbin.

- nehogy azt hidd ingyen kiszolgálás van. - dobott felé Minho egy kötényt.

- pff..- Felix, Chan és Changbin álltak még be főzni. A többiek leültek az asztalhoz, vagy a nappaliban foglaltak helyet.

- hyung, hozhatok italokat?- sétált be Jisung és Jeongin a konyhába.

- milyet és mennyit? - kérdezett vissza Chan.

- finomat, és sokat...? - válaszolt bizonytalanul Jeongin, amire kuncogni kezdtem.

- csak akkor, ha veletek megy Hyunjin. - Jisung egy sóhajt hallatott, majd beleegyezően bólintott.

- nem nagyon kéne inni, holnap munka. - húzta el a száját Felix.

- nem baj. - vont vállat Changbin.

- kész a saláta. - vittem Minhohoz a tálat.

- rendben, tedd az asztalra. - ahogy kérte letettem az asztalra, majd mellé álltam.

- tudok még valamit segíteni?

- nekem nem, kérdezd meg Felixet. Ő csinálja a desszertet. - bólintottam és a szőke hajú fiú mellé mentem.

- tudok segíteni? - kérdésemre rám nézett.

- kóstold meg a krémet, hogy milyen. - nyomta a kezembe a tál krémet. Egy teáskanálnyi adagot megkóstoltam.

- hmm...egy kicsit keserű még, de egész jó. - bólintott és tett még bele cukrot. A bejárati ajtó csapódása jelezte, hogy a három fiú visszatért a boltból.

- megyek ellenőrzöm őket mit vettek. - törölte meg kezeit Chan.

- ellenőrizni kell őket? - néztem Felixre.

- igen. - préselte össze az ajkait. - néha engem is. - suttogta fülembe, amire elnevettem magam.

- én kész vagyok. - vette le a kötényt Changbin.

- ez is kész lesz lassan. - sóhajtott Minho.

- húzzunk bele, mert még csak a krémet csináltuk meg. - nézett rám Felix. - meg tudod csinálni a tésztát?

- persze.

- kértek bort? - sétált be Chan kezében két üveg borral. A három fiú pohárral rohant hozzá. - Jia, te nem kérsz?

- nem bírom az alkoholt. - mosolyogtam szelíden.

- mi se nagyon. - nevetett Changbin. - csak egy pohárral. - mosolygott és felém tartotta a boros poharat. Tekintetem Minhora vezettem, aki bólintott. Apró mosollyal vettem át Changbintől a poharat.

- tegyünk a sütibe? - kapta fel az üveget Felix és a tészta felé indult.

- na azt már nem! - kapta ki a kezéből az üveget Chan.

- gyerekek! Játszunk felelsz vagy merszet? - rohant be Seungmin.

- ha nagyon akarsz. - vont vállat Minho. - Jiaval berakjuk a tésztát a sütőbe, utána mi is megyünk. - bólintottak, és kimentek.

- nem bírod az alkoholt? - néztem rá, majd a tésztára. Kinyitotta a sütőt, én pedig betettem.

- öt-hat pohár után néha megszédül a világ. Menjünk. - fogta meg a poharát.

A nappaliban a fiúk félre tolták a kanapét meg a dohányzóasztalt, és leültek egy körbe, középen egy üres üveg, meg egy, ami teli volt.

Szorítottak nekünk is helyet, Minho Seungmin és Jeongin mellé ült, én pedig Jisung és Hyunjin mellé ültem. Jeongin pörgetett elsőnek. Az üveg Changbint választotta ki.

- felelsz vagy mersz? - vigyorgott a fiú.

- merek.

- egyél meg egy egész citromot. - Changbin sóhajtva fordult Minho felé.

- van citromod?

- a konyhában találsz. - vont vállat Minho. - ha már ott vagy a sütit is megnézheted! - kiáltott a fiú után.

- bazdmeg, Jeongin, ez kurva savanyú! - hallatszott a konyhából szenvedő hangja.

- csapj a szádra! - szólt rá Chan.

- nem vagyok már kisgyerek. - jött vissza közénk. Leült a helyére és megforgatta az üveget. - Felix, felesz vagy mersz?

- merek. - préselte össze ajkait.

- keverd össze a sojut meg a vodkát és idd meg. - vont vállat. Felix felállt és kiment a konyhába. Pár perc múlva egy pohárral jött vissza, amiben összekeverte a két italt. Leült a helyére és a szájához emelte a poharat.

- ha rám mered köpni agyon nyakallak. - figyelmeztette Hyunjin.

- te úgy sem mersz bántani. - vont vállat és meghúzta a poharat. Szemei kipattantak és Seungminra köpte szája tartalmát. - bassza meg....ez nagyon rossz volt. - törölte meg a száját.

- nekem mondod? - kérdezte Seungmin, miközben arcát töröltette. Felix ránézett, majd vállat vont. Megpörgette az üveget, ami Minhot választotta.

- felelsz, vagy mersz?

- felelek.

- mi a legnagyobb titkod? - Minho arca egy pillanatra mintha lefagyott volna.

- a leges legnagyobb? - kérdésére mindannyian bólogatni kezdtünk. - ugh...um...tetszik egy lány...- nem csak én, mindenki meglepődött. Jisung még az italt is kiköpte.

- ki?- kérdezte legelsőnek Chan.

- nem ismeritek, a szüleim egyik barátjának a lánya...- hajtotta le a fejét.

- és mikor mondod meg neki? - kérdezte Hyunjin.

- még nem tudom. - az üvegért nyúlt és megpörgette. Rajtam állt meg. - felelsz vagy mersz?

- merek. - vontam vállat.

- tépd meg Felixet. - biccentett a fiú felé.

- miért pont engem??? - kerekedtek el a szemei.

- nem fogom bántani. - ráztam fejemet.

- akkor idd meg ezt. - tett elém egy sojus üveget. Ha ezt most megiszom...be fogok rúgni, nekem elég két pohár bor és már végem, nem hogy egy üveg soju.

- egyszerre? - bólintott. Elhúztam a számat és megfogtam az üveget. Csendben nézték ahogy megiszom az alkoholos italt. Megittam nagy nehezen, utána letettem az üveget és pörgettem. - Hyunjin..felelsz vagy mersz?

- merek. - ahj mit találjak ki neki?

- adj szájra puszit Jeonginnak. - jobb nem jutott eszembe. Hyunjin oda mászott a fiúhoz. Megfogta egyik kezével az arcát és adott neki egy gyors szájra puszit, utána gyorsan visszajött a helyére.

- megyek megnézem a desszertet. - állt fel Felix. Hyunjin pörgetett. - Seungmin, felelsz vagy mersz?

- felelek.

- mikor voltál utoljára együtt lánnyal?

- múlt hét hétvégén. - fütyültek a válaszra. Kezdem érezni a soju hatását. Seungmin is pörgetett. - Jia, felelsz vagy mersz?

- felel..ek.

- szűz vagy?

- ha..lak..vagyok...- Jisung és Chan nevetni kezdtek, amit nem értettem, de az üvegért nyúltam, hogy pörgetek. Ott volt a szemem előtt, de Hyunjin tette rá a kezemet, mert nem találtam a kezemmel. - Chan...fel vagy le?

- merek. - nevetett.

- kísérj mosdó. - a többiek felnevettek, velük együtt ő is, felállt, felsegített engem is és elkísért a mosdóba. Igaz néha neki mentünk a falnak, mert a lábamig alig látok, de sikeresen eljutottunk.

A wc elé letérdeltem, felhajtottam az ülőkét, a hajamat összefogtam és jött, aminek jönnie kellett. Chan az ajtóban várt. Elmásztam a mosdókagylóig, ott felhúztam magam és megmostam a számat.

Mikor visszaértünk Jisung és Hyunjin segített leülni. Jisungot le is fejeltem véletlen. Chan pörgetett, az üveg megint Minhot választotta.

- felelsz vagy mersz?

- felelek.

- hogy hívják azt, a lányt?