Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1.Fejezet ~3.rész

Hosszú szárú csizmája alatt ropogott a folyamatosan hulló hó mely egyre jobban terítette be a várost.
A nap sugarai minden erőt beleadva se tudott a vastag hófelhőn átjutni.
Komor,nyugodt hangulat uralkodott.A nép szép lassan kezdett felébredni az álmaikból.

A pékségből már szűrődött kifelé a friss pite,zsemle és kenyér illat.
Gyerekek tömegei szobroztak ott ,hogy a finom meleg pitéhez jussanak minnél hamarabb.Gyorsan kifosztják.
Másoknak már nem igazán jut áru.A pékség kinyitotta ajtaját, az ott lévők mind beözönlöttek.

Koda türelmesen beállt a kintig kigyozó sorba.
Gyorsan a kasszához ért.Csak egy zsemlét kért.Miután kifizette elhagyta az üzletet.
Az utcákon hamarjában megindult az élet.Nők és férfiak egyaránt kezdtek bele a hó elhordásába ami akadályozta a kényelmes vagy gyors tempót.
Koda nagy léptekkel gázolt át a hó tömegen mit sem törödve ,hogy ruhája mennyire ázik majd át.
-Uram.-szólt utánna egy idős asszony.-Kérem segítsen!-nyújtotta kezét.A nő a hóban feküdt nagy eséllyel elcsúzhatott.Koda azonnal megragadta a karját és óvatosan felsegítette.Meg se várva a nő hálálkodását újra elindult.
Zsebbe dugta átfagyott kezeit.Egy cél lebegett gyönyörű szemei előtt.
Minnél előbb elhagyhassa ezt a kínzó emlékekkel teli öreg,kifagyott várost.

Dél lehetett.
Koda már milliónyi lépéssel volt távolabb Snowpiertől.Egyszer se nézett hátra.
Hajthatatlanságának köszönhetőn egy kicsi Snowpiernél melegebb faluba kötött ki.
-Hook-partvidék.-olvasta le a táblán ékeskedő hatalmas betűket.
Őrők álltak a vándor fiú elé ,aki pimasz mosollyal kerülte válaszul ki őket.
-Állj te csirkefogó.-eredt útjába mindegyik.
Koda vihogva kezdett el szaladni a falu szívébe.Amint beért oda tekintete búvóhejt kezdett el keresni.
Szeme megállapodott egy régi,koszos hordon.Gyorsan bebújt mögé ,majd izgatottan várta a következményeket.
Eközben az őrök magukra vonzották a központban lévő nép figyelmét.Susogtak,mosolyogtak volt aki ilyedten vislatta a körülötte álldogálókat.
-Itt nincs!-nézett jól meg mindenkit.
Koda szájára erősen ráharapfa fülelt hátha megtud valamiféle infórmációt.
-Látátok erre futni azt a mihaszna kölyköt?--kérdezte felbőszülten az őr.
-A hordó mögé egy ifjú bebújt.-szólalt fel valaki a tömegben.
Az őr habozásnélkül a hordóhoz lépett és kirántotta a mögötte lapuló fiút.
-Megvagy!-vicsorított rá.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro