Szemeim tányér nagyságúra nőttek majd elengedtem a férfi torkát mire az fuldokolva kapott hozzá.
Egyre inkább hátráltam tőle míg el nem értem a sikátor falát.

-Honann tud Peterrel?- tettem fel a kérdést közben kezeimet ökölbe szorítottam.

-Régi barát.- jelentette ki közben nehézkesen, lassan felállt.
-Nemrég eltűnt. Találtam a telefonjában egy nevet és megkerestelek. Remélem tudsz segíteni.- Happy szemében félelmet fedeztem fel, tényleg fontos neki ez a srác.

-Segítenék de nem hiszem, hogy tudok.- mondtam majd elindultam az utca felé.

-Csak annyit mondj legalább, hogy merre ment!- kapott kezem után amivel sikeresen megállított engem.
-Azt mondta, hogy Furyval akar beszélni.- megbíztam benne, megbíztam Happyben.

-Induljunk!- mondta majd válaszomat meg sem várva bekötötte szememet majd elkezdett ráncigálni.

•

Amikor abbahagyta a rángatást levette rólam a kendőt. Mikor újból visszanyertem látásomat kezeim kigyulladtak és bosszúsan fordultam a mögöttem foglalatoskodó Happyhez.

-Hol vagyok?!- ideges voltam és féltem.
-A magángépemen.- ő is hasonló érzelmekkel küzdött.

-Valakinek le kell majd nyugtatni a srácot!- utalt Peterre.
Körbe néztem a repülőn. Egyébként nagyon otthonos kis jármű volt. Kis fotelek díszítették a bejárattól balra lévő helyet. Elől volt a pilótafülke mint minden normális repülőben. Leültem a tőlem jobbra lévő, fehér fotelba majd kinéztem az ablakon. Sosem ültem még repülőn, bár nem visel meg hiszen repülni már repültem. Happy lassan előre sétált a vezérlőhöz. Vajon mi lehet most a fiúval?  Egyszer csak jelzett a férfi telefonja. Az egyik kisasztalon pihent, fekete képernyővel. Ismét jelzett, a képernyő felvillant és megjelent rajta Parker neve.
Kezembe vettem a készüléket majd megnyitottam az üzenetet.

Peter Parker (talán): Üdv Happy! Itt vagyok Hollandiában azon belül pedig nem tudom, hogy hol. Viszont bekapcsoltam a nyomkövetőt amiről azt hiszi, hogy nemtudom, hogy rajtam van. Remélem mihamarabb megtalál. Előre is köszönöm!

Happy Hogan: Ne aggódj Pöcsi Parker! Úton vagyunk.

Happy beütötte a kordinátákat. Éppen az utolsó számot gépelte amikor ráraktam kezemet az ővére.
Abbahagyta a gépelést majd rámnézstt.

-Peter nem Furynál van!- lassan és tagoltan beszéltem, nem akartam elismételni.
-Peter Hollandiában van.- motyogtam és elengedtem a férfi kezét.

-Honann veszed?- kérdezte majd kitörölte azt a sok számot amit eddig beírt.

-Ez amolyan női megérzés.- rántottam vállat és kisétáltam a pilótafülkéből.

-Meg nem rég írt Parker!- szóltam vissza majd végleg elhagytam a fülkét.

Happy válaszul csak morgott egyet majd beütötte a kordinátákat és fel is szálltunk.