Végre (haikuk)
Égő kandalló
Üszkös fa sikolt benne
Talán ért engem
*
Pocsolya könnyes
Szemébe nézek mikor
Beletaposok
*
Aszfaltút mentén
Magányos napraforgó
Mégis oly büszke
A cím: végre képes voltam szenvedés nélkül haikukat írni.
Köszönjük ezt Ákosnak meg a random napraforgóknak az autópálya közepén.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro