Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

30. Fejezet

- Biztos, ne maradjunk itt veled?

- Nem Lily, menjetek le szépen a faluba. Elleszek a könyvtárban, hidd el. - biztosította Ash barátnőjét - Aztán majd mesélhetek. 

Ash elindult a könyvtárba, hogy befejezze a bájitaltan házi dolgozatát. Nem sokan maradtak a kastélyban, csak páran az ötöd- és hetedévesek közül, ezért a könyvtár szinte teljesen üres volt. 

Már vagy fél órája ücsöröghetett egyedül az egyik ablak melletti asztalnál, amikor hirtelen egy selymes anyagot érzett a karjain és valaki befogta a száját. 

- Ne sikíts, ne sikíts, csak én vagyok. - suttogta Sirius. 

- Mi a jó istent csinálsz? 

- Ezt én is kérdezhetném. Miért nem vagy Roxmortsban? 

- Nem kaptam engedélyt. 

- Király, akkor jöhetsz velem. - vigyorgott rá a lányra, és már karon is ragadta, hogy kivonszolja a könyvtárból. 

- De te mit keresel itt? Lent kéne lenned a faluban és amúgy sem mehetünk le, mert ellenőrzik és nekem még be kellene fejeznem a bájitaltan házimat és... 

- Befognád egy kicsit, ha szépen kérlek? - kérte Sirius épp jókor, mivel Frics fordult be a sarkon. 

A két gyerek néma csöndben, láthatatlanul álltak az egyik ablak mellett, és megvárták, amíg a gondnok elcsoszog a folyosón. Bár nem jártak tilosban, mind a ketten visszafojtott lélegzettel álltak a falhoz lapulva. 

- Miért vagy itt? - suttogta Ash.

- Anyámmal összevesztünk a nyáron, mert teleragasztottam a szobámat griffendéles zászlókkal, és úgy döntött, hogy megbüntet azzal, hogy nem enged le a faluba. Meg még pár dologgal. - húzta el a száját. 

- Bántott? 

- Csak amennyire szokott. - válaszolta komoran a fiú - Akkor jössz a faluba? 

- Én, mármint ez tilos, és még amúgy is... - dadogta a lány - Óh Merlinre, találkozzunk a nagyterem előtt, öt perc és ott vagyok. 

Ash felrohant a toronyba, lerakta a bájitaltan könyvét és felkapta azt a kis erszényt, amiben az a kevés galleon lapult, ami nyáron, az Abszol úton történt vásárlás után maradt meg. 

§

Hét perccel később már némán, a láthatatlanná tévő köpeny alatt igyekeztek le a faluba. Szerencséjükre senkivel sem találkoztak az út során egészen a vadkanos kapuig, ahol végre levehették a köpenyt és biztonságban elindulhattak Roxmorts főutcája felé. 

- Na, hova menjünk először? - kérdezte Sirius vigyorogva. 

- Nem'tom, innék valamit. 

- Király, gyere. - ragadta meg a lány karját - Tudok egy helyet, ahol biztos nem botlunk tanárokba.

Befordultak az egyik mellékutcába, végigmentek egy koszos sikátoron és megérkeztek egy másik mellékutcába, ahol egy lepukkant kocsma előtt álltak meg. 

- Ez mi? - kérdezte gyanúsan. 

- A Szárnyas Vadkan. Olcsóbb, mint a Három Seprű és kevesebb ismerős jár ide.

- És te, Sirius Black, akinek elméletileg eddig semmi dolga nem volt errefelé és nem járt a faluban, te honnan tudsz erről. - kérdezte komoly, számon kérő hangon Ash, és próbálta nem elnevetni magát. 

- Hát tudod, múlt évben párszor jártunk errefelé James láthatatlanná tévő köpenye alatt. - vallotta be egy félmosoly keretében Sirius. 

- Nem is ti lennétek. - forgatta a szemét Ash - Gyere, menjünk be. 

A kocsma belül is ugyan olyan lepukkant volt, mint ahogy kívülről kinézett. A csapost leszámítva alig ült valaki az asztaloknál, ezért, míg Sirius elment a pulthoz, Ash leült az egyik, roppant koszos ablak mellé. 

- Tessék. - tett le két palackot az asztalra. 

- Mi ez? 

- Vajsör. Kóstold meg, nagyon finom. 

Ash, ugyan gyanakodva, de belekortyolt az italba, ami ugyancsak nagyon finom volt. Egy ideig még beszélgettek, de egy idő után elkezdtek furábbnál furább alakok beszállingózni a kocsmába. De közülük két fickó szúrt szemet Ash-nek. Két csuklyás alak, akik a szemközti asztalhoz ültek le és valamiről beszélgettek. Nem sok látszott az arcukból, de annyi bőven elég, hogy a lány pár szót le tudjon olvasni a szájukról. Többek között a fogoly és a fiú szót. 

- Sirius, látod azt a két csuklyás alakot, akik velünk szemben a másik ablaknál ülnek? - kérdezte hirtelen Ash és fejével az említett irányba biccentett.

Sirius nem túl feltűnően odapillantott, majd bólintott. 

- Lehet, hülyén fog hangzani, de közelebb kellene mennem, hogy halljam, miről beszélnek. 

A fiú csak felvonta a szemöldökét, majd bólintott. Kiitta az utolsó korty vajsörét, majd felállt és intett Ash-nek, hogy kövessek. 

- Tessék, nyomta a lány kezébe a köpenyt - Amint kint vagy az ajtón, vedd fel, és amíg én kilépek, gyorsan surranj vissza. 

Ash bólintott, majd így is tett. Gyorsan felkapta a köpenyt, majd Sirius mellett visszaoldalazott a kocsmába és megállt közvetlenül a két csuklyás alak asztala mellett, épp elég közel, hogy véletlenül se vegyék észre, de ő minden szót halljon. 

- Meddig akarjátok fogva tartani őket? Értem én, hogy muszáj, meg ezzel zsaroljátok az öreget, de értsd meg, hogy ők is a népemhez tartoznak. Nem is értem, hogy Blackwater ebbe hogy ment bele. 

- Nyugodj le, nem sokáig lesznek már nálunk. Neked amúgy is az egyetlen dolgod az, hogy a suliból jelents. Jövő héten elvisszük őket Cardiff mellé egy kis faluba, aztán hamarosan szólunk Dumbledore-nak és az auror kutyáinak, hogy mit kell tennie, hogy visszakapja a kis tanulóit. 

- Minek viszitek ti őket Wales-be? 

- Van ott a Nagyúrnak egy védett háza. Ő döntött úgy, hogy vigyük át a foglyokat oda. Kevesebbet szaglásznak arrafelé az aurorok. Így is túl közel vannak már.

A két köpenyes alak hirtelen felállt, amitől Ash majdnem hanyatt esett. Mivel a két alak már nem váltott több szót egymás között, ezért a lány gyorsan eltűnt a helyiségből. Kiérve végigrohant a mellékutcán és csak a főutcára érve vette le a köpenyt. Megkereste Siriust a tekintetével, majd elindult felé. 

- Mi volt ez az egész? - kérdezte. 

- Damienről volt szó. Elrabolták. Eddig nem tudtunk nagyon mit tenni, de most az a két köpenyes arról beszélt, hogy jövő héten hova viszik el őket. Szólnom kell Dumbledore-nak minél előbb. 

- Hát akkor menjünk fel a kastélyba. 

- Várj, előtte beszélnem kell Lily-ékkel. 

- Ash, te hogy kerülsz ide? - kérdezte meglepetten Lily a Három Seprűben, ahol végül a lány megtalálta barátait. 

- Siriussal jöttem le, de most nem ez a lényeg. - lihegte Ash - Nem fogjátok elhinni, hogy mit hallottam a Szárnyas Vadkanban. Két alak arról beszélgetett, hogy Damienéket jövő héten elviszik Cardiff-hoz. Tudnak arról, hogy Dumbledore nyomoztat az aurorokkal utánuk és zsarolja őt, vagy valami ilyesmi. Elvileg az aurorok már közel járnak a jelenlegi búvóhelyükhöz, ezért rendelete el Voldemort, hogy vigyék el őket Wales-be.

- Ash, lassíts kicsit. 

A lány lassabban, szóról szóra elmesélte barátainak, hogy mit halott a koszos kocsmában. 

- Szólj Dumbledore-nak. - tanácsolta Perselus. 

- Megyek vissza a kastélyba, csak előtte szólni akartam nektek. 

- Még egy utolsó kérdés. - állította meg Lily - Hogy jutottál le a faluba anélkül, hogy észrevettek volna? 

- Majd a kastélyban elmondom. - vigyorgott a lány.

- Mehetünk? - kérdezte Sirius, aki a Három Seprű ajtaja mellett támaszkodott. 

- Persze. 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro