30. Fejezet
- Biztos, ne maradjunk itt veled?
- Nem Lily, menjetek le szépen a faluba. Elleszek a könyvtárban, hidd el. - biztosította Ash barátnőjét - Aztán majd mesélhetek.
Ash elindult a könyvtárba, hogy befejezze a bájitaltan házi dolgozatát. Nem sokan maradtak a kastélyban, csak páran az ötöd- és hetedévesek közül, ezért a könyvtár szinte teljesen üres volt.
Már vagy fél órája ücsöröghetett egyedül az egyik ablak melletti asztalnál, amikor hirtelen egy selymes anyagot érzett a karjain és valaki befogta a száját.
- Ne sikíts, ne sikíts, csak én vagyok. - suttogta Sirius.
- Mi a jó istent csinálsz?
- Ezt én is kérdezhetném. Miért nem vagy Roxmortsban?
- Nem kaptam engedélyt.
- Király, akkor jöhetsz velem. - vigyorgott rá a lányra, és már karon is ragadta, hogy kivonszolja a könyvtárból.
- De te mit keresel itt? Lent kéne lenned a faluban és amúgy sem mehetünk le, mert ellenőrzik és nekem még be kellene fejeznem a bájitaltan házimat és...
- Befognád egy kicsit, ha szépen kérlek? - kérte Sirius épp jókor, mivel Frics fordult be a sarkon.
A két gyerek néma csöndben, láthatatlanul álltak az egyik ablak mellett, és megvárták, amíg a gondnok elcsoszog a folyosón. Bár nem jártak tilosban, mind a ketten visszafojtott lélegzettel álltak a falhoz lapulva.
- Miért vagy itt? - suttogta Ash.
- Anyámmal összevesztünk a nyáron, mert teleragasztottam a szobámat griffendéles zászlókkal, és úgy döntött, hogy megbüntet azzal, hogy nem enged le a faluba. Meg még pár dologgal. - húzta el a száját.
- Bántott?
- Csak amennyire szokott. - válaszolta komoran a fiú - Akkor jössz a faluba?
- Én, mármint ez tilos, és még amúgy is... - dadogta a lány - Óh Merlinre, találkozzunk a nagyterem előtt, öt perc és ott vagyok.
Ash felrohant a toronyba, lerakta a bájitaltan könyvét és felkapta azt a kis erszényt, amiben az a kevés galleon lapult, ami nyáron, az Abszol úton történt vásárlás után maradt meg.
§
Hét perccel később már némán, a láthatatlanná tévő köpeny alatt igyekeztek le a faluba. Szerencséjükre senkivel sem találkoztak az út során egészen a vadkanos kapuig, ahol végre levehették a köpenyt és biztonságban elindulhattak Roxmorts főutcája felé.
- Na, hova menjünk először? - kérdezte Sirius vigyorogva.
- Nem'tom, innék valamit.
- Király, gyere. - ragadta meg a lány karját - Tudok egy helyet, ahol biztos nem botlunk tanárokba.
Befordultak az egyik mellékutcába, végigmentek egy koszos sikátoron és megérkeztek egy másik mellékutcába, ahol egy lepukkant kocsma előtt álltak meg.
- Ez mi? - kérdezte gyanúsan.
- A Szárnyas Vadkan. Olcsóbb, mint a Három Seprű és kevesebb ismerős jár ide.
- És te, Sirius Black, akinek elméletileg eddig semmi dolga nem volt errefelé és nem járt a faluban, te honnan tudsz erről. - kérdezte komoly, számon kérő hangon Ash, és próbálta nem elnevetni magát.
- Hát tudod, múlt évben párszor jártunk errefelé James láthatatlanná tévő köpenye alatt. - vallotta be egy félmosoly keretében Sirius.
- Nem is ti lennétek. - forgatta a szemét Ash - Gyere, menjünk be.
A kocsma belül is ugyan olyan lepukkant volt, mint ahogy kívülről kinézett. A csapost leszámítva alig ült valaki az asztaloknál, ezért, míg Sirius elment a pulthoz, Ash leült az egyik, roppant koszos ablak mellé.
- Tessék. - tett le két palackot az asztalra.
- Mi ez?
- Vajsör. Kóstold meg, nagyon finom.
Ash, ugyan gyanakodva, de belekortyolt az italba, ami ugyancsak nagyon finom volt. Egy ideig még beszélgettek, de egy idő után elkezdtek furábbnál furább alakok beszállingózni a kocsmába. De közülük két fickó szúrt szemet Ash-nek. Két csuklyás alak, akik a szemközti asztalhoz ültek le és valamiről beszélgettek. Nem sok látszott az arcukból, de annyi bőven elég, hogy a lány pár szót le tudjon olvasni a szájukról. Többek között a fogoly és a fiú szót.
- Sirius, látod azt a két csuklyás alakot, akik velünk szemben a másik ablaknál ülnek? - kérdezte hirtelen Ash és fejével az említett irányba biccentett.
Sirius nem túl feltűnően odapillantott, majd bólintott.
- Lehet, hülyén fog hangzani, de közelebb kellene mennem, hogy halljam, miről beszélnek.
A fiú csak felvonta a szemöldökét, majd bólintott. Kiitta az utolsó korty vajsörét, majd felállt és intett Ash-nek, hogy kövessek.
- Tessék, nyomta a lány kezébe a köpenyt - Amint kint vagy az ajtón, vedd fel, és amíg én kilépek, gyorsan surranj vissza.
Ash bólintott, majd így is tett. Gyorsan felkapta a köpenyt, majd Sirius mellett visszaoldalazott a kocsmába és megállt közvetlenül a két csuklyás alak asztala mellett, épp elég közel, hogy véletlenül se vegyék észre, de ő minden szót halljon.
- Meddig akarjátok fogva tartani őket? Értem én, hogy muszáj, meg ezzel zsaroljátok az öreget, de értsd meg, hogy ők is a népemhez tartoznak. Nem is értem, hogy Blackwater ebbe hogy ment bele.
- Nyugodj le, nem sokáig lesznek már nálunk. Neked amúgy is az egyetlen dolgod az, hogy a suliból jelents. Jövő héten elvisszük őket Cardiff mellé egy kis faluba, aztán hamarosan szólunk Dumbledore-nak és az auror kutyáinak, hogy mit kell tennie, hogy visszakapja a kis tanulóit.
- Minek viszitek ti őket Wales-be?
- Van ott a Nagyúrnak egy védett háza. Ő döntött úgy, hogy vigyük át a foglyokat oda. Kevesebbet szaglásznak arrafelé az aurorok. Így is túl közel vannak már.
A két köpenyes alak hirtelen felállt, amitől Ash majdnem hanyatt esett. Mivel a két alak már nem váltott több szót egymás között, ezért a lány gyorsan eltűnt a helyiségből. Kiérve végigrohant a mellékutcán és csak a főutcára érve vette le a köpenyt. Megkereste Siriust a tekintetével, majd elindult felé.
- Mi volt ez az egész? - kérdezte.
- Damienről volt szó. Elrabolták. Eddig nem tudtunk nagyon mit tenni, de most az a két köpenyes arról beszélt, hogy jövő héten hova viszik el őket. Szólnom kell Dumbledore-nak minél előbb.
- Hát akkor menjünk fel a kastélyba.
- Várj, előtte beszélnem kell Lily-ékkel.
- Ash, te hogy kerülsz ide? - kérdezte meglepetten Lily a Három Seprűben, ahol végül a lány megtalálta barátait.
- Siriussal jöttem le, de most nem ez a lényeg. - lihegte Ash - Nem fogjátok elhinni, hogy mit hallottam a Szárnyas Vadkanban. Két alak arról beszélgetett, hogy Damienéket jövő héten elviszik Cardiff-hoz. Tudnak arról, hogy Dumbledore nyomoztat az aurorokkal utánuk és zsarolja őt, vagy valami ilyesmi. Elvileg az aurorok már közel járnak a jelenlegi búvóhelyükhöz, ezért rendelete el Voldemort, hogy vigyék el őket Wales-be.
- Ash, lassíts kicsit.
A lány lassabban, szóról szóra elmesélte barátainak, hogy mit halott a koszos kocsmában.
- Szólj Dumbledore-nak. - tanácsolta Perselus.
- Megyek vissza a kastélyba, csak előtte szólni akartam nektek.
- Még egy utolsó kérdés. - állította meg Lily - Hogy jutottál le a faluba anélkül, hogy észrevettek volna?
- Majd a kastélyban elmondom. - vigyorgott a lány.
- Mehetünk? - kérdezte Sirius, aki a Három Seprű ajtaja mellett támaszkodott.
- Persze.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro