Bűn Bűnhődés Büntetés
*James*
-ÁHGGGGGGGGGGGGGGGGG ! - Száguldok be a Griffendél klubheilységébe .
-Ezt nem hiszem el!
Üvöltök, mert már nem tudok mit kezdeni magammal!
-A picsába a picsába a picsába!
-Vajon mi lehet a baja?
- Gőzöm sincs Holdsáp..
- Hogy mi a bajom? Hogy mi a bajom?! Ti ezt most komolyan gondolatátok?
-Hé haver nyugi cs--
-Nem nyugi kurvára nem nyugi van oké?!
-Hé! Ne beszélj így Remussal! Csak segíteni akart!
-Kösz Sirius, de rá jöttem! Nem vagyok fogyatékos mint azt Piton gondolja!
Lassan megérkezett Pettigrew is.
-Öhm... Mi a baj srácok?
James Peter felé fordul idegesen miközben Siruis és Remus Pitont utánozza próbálják el mutogatni.
-Perselus Piton a kurva bajom! Elegem van belőle! Elegem elegem és elegem!
-Miért?
-Miért?! Hol voltál az órán ha?!
-A feladatot csináltam.
-Vettem észre!
-Ágas elég lesz! Előbb Remussal kiabálsz most meg Peterrel! Elég volt! Senki elött nem alázott meg! Mond már meg, hogy mi a kurva bajod van!
-Az a kurva bajom, hogy rohadtul kurvára lecsesztem!
-De mégis mi a faszt, hogy a barátaiddal ordítozol meg seggfej vagy ha?!
-Elegem van abból, hogy úgy kezel mint egy értelmi fogyatékost!
-Akkor mutasd meg neki, hogy téved és nem vagy értelmi fogyatékos és ne ordítozál a barátaiddal!!
-Bocs skacok, de kurvára felbaszott.
-Ja kurvára felbasztad magad a semmin.
-Holdsáp...
-Nem James nem!
-Gyertek menjünk inkább enni...
-Ez egy jó ötlet Tapmancs..
Meg fogtuk magunkat és le vándoroltunk kajálni. A folyosón szálingóztunk nem szóltunk egymáshoz. Végig Perselus járt a fejembe. Annyira utálom! Azt hiszi mindent tud! Túlságosan is nagyra van magával meg a hülye könyveivel! A többiek el mentek enni, de én le szakadtam. Ugyanis megjelent az említett fiúcskánk. Befordultam a sarkon és követtem gyors léptékben, hogy ne vegye észre. Már az udvaron voltunk egyre közelebb az erdőhöz. Le akart ülni tanulni. De meg fogtam a karját és szembe fordítottam magammal.
-Rég láttalak.
-Mi? Mit akarsz?
Neki nyomtam a fának.
-Téged.
-Hogy.. Hogy mi?!
Tiszta vörös lett az arca.
-Mi?
...
...
..
-Jajj bazd meg most esett le, hogy milyen kurva félre érthető volt amit mondtam! Bocsi úgy értettem, hogy kerestelek, mert beszélni akartam veled.
...
-Lassú a felfogásod Potter mint mindig. *sóhajt* És mit akarsz? Miről akartál velem beszélni?
-Arról ami az órán történt!
-Miért mi történt?
-Megaláztál az egész osztály előtt!
-Hogy mi? Én nem aláztalak meg!
-De igen!
-De nem!
-De igen!
Meglöktem.
-De nem!
Meglökött.
De igen!
Megint meglöktem, de most hátra esett.
-Öh.. Bocs jól va--
-De nem!
Most én estem hátra. Ez már háború!
-De igeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeen!
Helyszín : Roxfort Varázsló és Boszorkány Képző Szakiskola, Dumbledore Professzor irodája. 18:47
-Meg kell tanulnotok együtt működni!
-Na de Professzor! - Mondtuk egyszerre.
-Nincs semmi, de!
A Professzor fel alá járkált az iródájában.
-Mr. Piton maga fogja korrepetálni Mr. Pottert amíg meg nem javul az átlaga 2 jeggyel! Mindenből!
-De Professzor! Akkor legalább 4-es nek kéne, hogy legyek!
-Te 2-es vagy mindenből?! Professzor erre egy élet is kevés!
-Lesz rá egy egész évetek. *kacsint*
-Na de Professzor az én jegyem se valami mesések! Én, hogy fejlesszem magam, ha vele is kell foglalkozzak?
-Nos neked nem megy ugye bár a repülés nem? Mr. Potter pedig ebből nem szorul korrepetálásra. Ezért önnek fog segíteni.
-Ez képtelenség! Látta már seprűhöz nyúlni?! Még meg se tudja rendesen fogni!!
-Biztos vagyok abban, hogy ti ketten meg tudjátok ezt a kis problémát oldani!
-Tiltakozom!
-Támogatom! Ez nem kis probléma uram!
-Ejnye Mr. Piton ne mondjon ilyet. Lehet, hogy most elég nagy problémának tűnik-
-Hatalmas. - Vágok az igazgató mondandójába.
-Hatalmas problémának tűnik még, de amint rá jönnek a kooperáció rejtélyeire már nem lesz olyan nehéz.
-Mi az a kooperáció? - Suttogom oda Pitonnak.
-Együtt működés. - Suttogta vissza nekem.
-Oh..
-Oh bizony...
-Most pedig távozzanak. Szóltam a manóknak, hogy maguknak még hadják ott a terítéket. Menjenek vacsorázni. Jó éjt!
-Köszönjük Professzor! Jó éjszakát!
Amint ki értünk az irodából el kezdtünk suttogni.
- Ez is a te hibád!
-Miért az enyém?!
-Ha nem kezdesz el lökdösni mondjuk?!
-De te is lökdöstél!
-De te kezdted!
-Te meg folytattad!
-De te löktél utoljára!
-De csak azért, mert te meglöktél!
-Én meg azért löktelek meg, mert te löktél meg előbb!
-De te - -
-James elég lesz!
-Szóval neked kell, hogy legyen az utolsó szó mi?!
Ebben a minutumban megfogta a kezem és a fal mellé nyomot. Ő pedig neki nyomta mágát nekem majd be fogta a szám a kezével.
-Shh! Halok valamit.
...
-Miáu.
-Baszki ez Mrs. Norris !
- Kuss már a végén észre vesz!
Halálos feszültséggel vártuk, hogy mi fog történni. A macska el ment. Amúgy mondtam már, hogy kurvára el húzódott a lecseszés a dirinél? Csak, mert fél kilenc múlt . 10 kor van ugyan takarodó, de 9-kor mindenkinek már nem hagyhatja el a klub helységet. És lassan kilenc!
-Mit keresett itt Mrs. Norris?
-Fogalmam sincs...
Miután Piton meggyőződött, hogy el ment körbe nézett majd ki ment. És végre elengedett. Eléggé fura volt ahogy a falnak simultunk. Bár szerintem csak a felállás miatt... Fhujj ez is milyen félre érthető már! Majd kiverem este a zuhany alatt. Vagyis.. Ahj olyan félre érthető az egész. Ráadásul én sem tudom... Hogy van ez....
-Baszd meg! James James James! Itt vagy?!
-Jajj bocsi el gondolkoztam..
-Hát én is és tudod mire jutottam?!
-Mire?
-Néz körül! Amíg mi vitáztunk nem vettük észre merre megy a lépcső és a tiltott részlegen vagyunk!
-Baszd meg! Ezért volt itt Mrs. Norris!
-Igen szóval húzás innen mielőtt idér
Filch!
-Van ott valaki?
-Baszki itt van! Most mit tegyünk James?
-Futás futás futás!
Megfogtam a kezét és húztam magam után. Mikor le ráztuk megálltunk szuszani.
Vagy is Perselus, mert nem bírja az iramot.
-Hé meg vagy?
- Aha...
-Nem úgy néz ki. Maradjunk itt pihenni?
- Á nem kell... Sétáljunk... El... A.. Nagyteremig...
-Okés..
Mikor be értünk a nagyterembe a Szuzit és a Tekergőt megirigyelő romantikus asztalt kaptunk egymással szemben.
-Mi a fasz?
-Jó kérdés... Öhm.. Üljünk le inkább...és együnk...
-Remek ötlet.
Le ültünk zabálni.
Én máris neki estem. Farkas éhes vagyok! Majd megkérdezem Remust ő is ilyen éhes szokott lenni mint mikor éhes. És mit mond akkor ha éhesebb?
-Jó étvágyat!
-Mivahn?
-Mondom jó étvágyat!
Nyeltem egy nagyot.
-Ja öhm neked is..
-Amúgy James... Nem tudom miért érezted úgy, hogy megaláztatás, de biztosíthatlak róla, hogy nem volt szándékos.
-Muszáj így beszélned velem? Komolyan olyan mint, ha egy formai nyomtatvánnyal társalognék.
-Bocs..általában akkor beszélek így ha zavarban vagyok. Amúgy meg tanárokkal szoktam beszélni illetve Luciussal, de az is olyan formai.. Így hozzá szoktam.
-Luciushoz vagy a beszédhez?
-Inkább a képedhez.
Fel nevettünk.
- Tudod ha még pár perccel valaki azt mondja nekem, hogy Perselus Pitonnal fogok felszabadulva társalogni akkor kiröhögöm.
-Dettó.
-Né má ezt a kifejezést is ismered Papi? Mikor is kell bevened a gyógyszereidet?
-Mit is mondtál mikorra jönnek érted a szüleid?
Erre nem bírtuk tovább. Ki tört belölünk a röhögés.
-Tudod.. Én tényleg nem akartalak meg sértené vagy megalázni... Miért érézted ezt?
-Hát.. Tudod... Néha annyira irigyellek..
-Engem miért?
-Hát, mert neked nem okoz nehézséget tanulni. Nekem kész kínzás! Egyszerűen nem megy!
-Barátaid nem segítenek?
-De igen... De egyszerűen... Ilyenkor mintha nem is egy nyelven beszélnénk. Mindent megpróbáltak, de egyszerűen nem megy... Ez van... Csak reménykedek abban, hogy nem bukik meg...
-Ilyen szar a helyzet?
-Ja...
-Amúgy nekem se könnyű tanulni. Főleg e repülést... De tudod én is irigyellek ám.
-Miért?
-Mert neked vannak barátaid akikre számíthatsz és ott vannak neked... Akiknek mindent elmondhatsz és megértenek...
-De hát neked ott van Lucius.
-Az nem ugyanaz.
-Mégis miért nem?
-Mert erőszeretettel zsarol és ki használ.
-De akkor miért barátkozol vele?
-Mert muszáj James. Muszáj..
-Semmi sem kötelező!
-De ez igen... Ha csak "arról" le tudnám szoktatni már boldog lennék...
-Ezt ezt hogy érted Perselus?
-James... Ez bizalmas... Ha ez kitudódik én.. Én nem tudom mi lesz velem...Örülök, hogy már kijövünk egy kicsit jobban mint eddig, de... itt még nem tartunk James. Erről nem beszélhet sz senkinek! Érted?! Senkinek! Se barátaidnak se Lilynek se senkinek!
-Te ezt akartam kérdezni is tőled... Neked mi dolgod van Lilyvel, ha? Ne talán nyomulszrá?! Vagy!
-Nem James! Ő a barátom! Végre van valaki megért engem! Tudod milyen rossz érzés ha megakarod vele osztani az ilyen dolgaidat, de tudod, hogy nem szabad, mert rosszul fog végződni?!
-Ó... Bocsi én.. Azt hittem, hogy...
-Tetszik? Nem. Csak barátként szeretem.
-Huh akkor bocsi..
-Ugye azt vágod, hogy az elmúlt 6 évet nem fogod tudni egy bocsival le rendezni?
-Igen... Na egyre faszábban beszélsz! Jó hatással vagyok rád!
-Igen. Végül is.. Tök jó veled dámálni... Ha van kedved máskor is majd.. Akkor.. Lenne kedved...
-Igen igen igen!
-Tényleg?!
-Na ná! Érzéseket viszek beléd meg minden! Úgy kinyílsz mint egy virág!
-Öhm... Oké..
-Baszod! Ez is félre érthető! Bocs haver!
-Haver...
-Ja ja érezd magad ám megtiszelve!
-Úgy érzem magam..
Innentől csak szemeztünk meg mosolyogtunk egymásra.
-Amúgy.. Hogy hogy nem a barátaiddal mentél enni?
-Össze vesztünk. Vagyis inkább én velük...
-Hogy hogy?
-Hát az órával kapcsolatban... Üvöltöztem velük. Meg minden... Nem tudom, hogy tegyem jóvá... Tényleg tök paraszt voltam.. Remusnak igaza volt a semmin basztam fel magam.
Nem tudom, hogy kérjek tőlük bocsánatott...
- Mond el nekik azt amit nekem is... Hogy miért érezted azt, hogy megaláztalak. Meg persze azt is, hogy egy nyomorék tetüláda seggfej voltál.
-*sóhajt* Igazad van..
-Amúgy.. Most mi a fasz legyen? Nem tudjuk a lemaradásom behozni! 3 nap is itt a nyár!
- A jövő évre gondolta te amikor a RAVASZokat is le kell tenni!
-Jaaaa. Azért mondta, hogy egy évünk lesz rá.
-Ahaa
-Így már érteeem.
-Még mindig lassú a felfogásod.
- De te majd teszel róla, hogy gyorsabb legyen mi? *kacsint*
-Ohh természetesen.
Megint el röhögtük magunkat.
-Amúgy... Hogy tudnánk megoldani, hogy Lucius leszáljon rólad?
-Ha lenne egy pasim..
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro