10. fejezet
Yui szemszög
Végre hétvége van azaz megyünk a moziba. Úgy beszéltük meg,hogy a plázában a mozi előt találkozunk.
A hajamat felkötötem ló farpok ba egy pasztel sárga bluzt egy barna dzsekit és egy farmert húztam fel. Fogtam a kis táskámat be dobtam a pénztárcám, a telefonom, egy pót szemcsit (hát ha kell), és a lakáskulcsomat. Mivel Kaede néni elvite a kocsit így,hát két választásom van. Gyalog vagy motor. Mivel közel lakunk a plázához gyalog megyek. Lassan elindultam.
Mikor oda értem észre vetem az osztálytársaimat Hiro-t ,és Hanae-chant. Oda mentem és közösen vártuk a többiaket.
-Yui-san.-kiabálta Hayate amikor közelebb ért.
-Szia Hayate.-köszöntem neki.-Hayate ők az osztálytársaim Inazami Hanae,és Saijo Akahiro. Hanae-chan, Hiro ő az egyik legjobb barátom Tsukishima Hayate.-mutatam be őket egymásnak.
-Nagyon örülök a találkozásnak Inazami-san Saijo-kun.-mondta.
-Elég a Hanae és a Hiro.-mondta Hanae-chan.
-Rendben. Egyébként kikre várunk még?
-Daichira,és Nao-ra.-válaszoltam.-Srácok én elmegyek a mosdoba mindjárt jövök.-mondtam és elmentem. Furcsa érzés járt át miközben a mosdó felé mentem. Mintha valaki követne. Nem igazán törődtem vele.
Nagy kár volt.
Miután elvégeztem a dolgom elmentem kezet mosni.
-No lám csak nem az osztály strébere Kiyoshi.-halódtam meg egy gúnyos hangot.
-Mit akarsz?-kérdeztem maga biztosan.
-Te megaláztál engem. Szóval most vissza kapod.-mondta és megütöt. Az ütéstől a földre kerültem. Próbáltam felkelni, de gyomorszájon rúgott. Majd még egyszer és még egyszer. Magzatpózban húzódtam.
-Te kis szemét!- mondta és mégegyszer meg rúgott. Megpróbálom még egyszer felállni, megint felpofozott. Most nem estem a földre de a szemüvegem vagy két métert repült. Az ütésektől a hajam szétjött, és így a szemembe lógott, de így is látta az arcomat.
-Yui!- rohantak be a mosdóba a barátaim.
-Tch. Megjöttek a nyomi barátai.-mondta Hitsu,majd mérgelődve ki ment.
-Yui-chan jól vagy?- kérdezte aggódva Hanae-chan. Könnyes szemekkel néztem rájuk. Meglepődve nézték az arcomat.
-Hanae-chan!- mondtam sírva majd hozzá szaladtam és megöleltem. Hátamat simogatva próbált megnyugtatni miután abbahagytam a sírást.Ránéztem a barátaimra.
-Yui te......-nézet meglepődve Hiro.
-TE VAGY KIYOSHI NANAMI?!!- kiáltotta egyszere Hiro, Hanae-chan, és Daichi.
- Ti nem tudtátok?- nézett rájuk Hayate.
-Mégis mit?-kérdezte a szőke szemüveges barátom.
-Nanami és Yui-san......nos, hát...
-Nanami az én ikertestvérem.-fejeztem be a mondatott.
-He?! Heeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee?!-kiáltoták.
Sziasztok sütikék. Itt a fejezet remélem tetszik. Egyébként meglet hírdetve egy nyeremény játék amir szívesen várom a jelentkezőket. Kitőltitek a kérdéseket és az aki jól válaszolt anak jutalma lesz. Amit ő választ ki. Szoval várom azokat a megfejtésekete. Mára enyi na meg egy kép sziasztok.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro