Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Tizenharmadik rész

Sophie szemszöge :

Ahh... - ültem fel az ágyban.
Mi ez? Ahh... Csak egy álom volt. De várjunk! Hol vagyok? Este van. Yoongi mellettem szuszogott.
- Yoongi! - öleltem át.
Akkor... Tényleg csak egy álom volt. De... Vissza kell mennem. Vissza Junkook - hoz.

***

Itt vagyok. Kicsit bűntudatom van . Otthagytam Yoongi - t. Biztos aggódni fog értem. Vettem egy mély levegőt, majd benyitottam. Az ajtó szokás szerint nyitva volt. Beljebb léptem és találkoztam Junkook ilyedt tekintetével.
- Nyitva volt... - utaltam az ajtóra. - De várjunk! Te mit csinálsz? 01:00 van - pillantottam az asztalon lévő whiskey - re.
- És te mit csinálsz?
- Visszajöttem... HOZZÁD - néztem a szemeibe. Junkook, szavak helyett egy öleléssel ajándékozott meg. Ezek szerint... hiányoztam neki?
Vagy csak részeg.
Junkook és én felmentünk a szobájába, és lefeküdtünk aludni.

6:00

Nagyjából kialudtam magam. Junkook még aludt. Nem akartam felébreszteni . Olyan cukin szuszogott. Óvatosan kimásztam mellőle,majd elmentem főzni valamit.
- Ahh... Jó reggelt - ölelt át hátulról.
- Neked is! - mosolyodtam el.
- Arra gondoltam... Ma elmehetnénk valahova.
- Hová?
- Majd megtudod.
- Hmm... Oké. Kész! - raktam elé a reggelit.
- Köszi, finom lett. Mehetünk! - rángatott.
Az ajtó előtt azonban váratlan meglepetés ért minket.
- Yoongi... - torpantam meg.
- Mit keresel itt?! - tette karba kezét Junkook.
- Sophie - ért jöttem.
- Ő nem megy innen sehova! Itt marad velem! - tiltakozott Junkook. - És csak, hogy tudd... Sophie önszántából jött vissza.
- Igaz ez? - nézett rám Yoongi.
Aprót bólintottam.
- Hát jó! Legyetek boldogok, vagy... mit tudom én Nem érdekel! - fordított hátat, majd elment.
Junkook sóhajtott egyet, majd rámnézett és elmosolyodott.
- Jaj ne! - kaptam észbe.

***

Nem tudom, hogy de túl éltem a motort. Ügyes vagy Sophie!
Junkook a tengerpartra hozott, majd leemelt a motorról.
- Most annyira megcsókolnálak...
- Kapj el ha tudsz! - futottam el előle.
Junkook kergetni kezdett,majd megfogta a karom, de valamiben megbotlott így elesett velem együtt. Junkook hol a számat, hol a szememet nézte.
- Szeretlek. Őrülten szeretlek! - csókolt meg.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro