Sophie Brown vagyok. Egy 15 éves, átlagos lány.

Most kezdem a gimit és nagyon izgulok.
Az első napom :
- Sophie! - integetett Amy.
Ő a barátnőm. Már kiskorunk óta legjobb barátnők vagyunk. - Várj meg!
- Szia! - köszöntem.
-Szia! Te is hallottad?
- Mit?
- Azt, hogy hét új gyerek csatlakozik az osztályhoz. És ők egytől egyig fiúk! - sikított fel.
- Nem, én nem hallottam ilyesm...
- Jellemző rád!
- Na! - vettem elő az egyik könyvemet.
- Ez mi?
- Miután. Az egyik kedvenc könyvem.
- Ahh... - sóhajtott.
- Tudom, hogy nem szereted a könyveket, de hoztam neked valamit...
- Ugye nem könyvet?
- Nem,nem azt. Hanem, kaját! - adtam oda neki. Egy ideig sikerült elhallgatattnom. Amint beértünk a gimibe görcsbe szorult a gyomrom. Ez az első napom itt. Mi lesz ha...
- Héj! Vigyázz már!! - förmedt rám egy férfi hang. Ez meg mi volt? A könyvtől nem láttam. Gyakran megesik...
- Sajnálom...
- Ez meg mi? - tépte ki  kezemből a könyvet. - Miután ? Ch...
- Add vissza!
- Nem - emelte a magasba.
Na ne! Megpróbáltam megszerezni, de reménytelen...
- Jól van! Nem érdekel! Tartsd meg! - vontam vállat.
Csak egy könyv. - gondoltam, miközben benyitottam a termembe.
- Na! Látom mind elfoglaltátok a helyeteket. Hét új fiú jött ebbe az osztályba. Kérlek fogadjátok őket szeretettel. Gyertek fiúk! Mutatkozzatok be! - hívta ki őket Miss. Harper.
- Sziasztok! Én Kim Seok JIN vagyok. Szeretek főzni és a rózsaszín a kedvencem.
- Helló! A nevem Min Yoongi  és... Éhes vagyok.
- Még valami? - kérdezte Miss. Harper.
- K**vára nem érdekel ez az egész! Csak had menjek már a helyemre, a ki*aszott életbe!
- Jó! Köszönjük! Ülj le a helyedre! - mondta Miss. Harper.
- Sziasztok! Én Yung Hoseok vagyok, de hívjatok csak J - Hope - nak.
- Én Kim Namjoon vagyok és... Szeretem a kávét.
- Én Jimin vagyok, de hívjatok CHIM - nek vagy Mochi - nak.
- A nevem Kim Taehyung és...
én egy jó fiú vagyok - mondta az éden barna hajú.
A következő fiú láttán még levegőt is elfelejtettem venni. Ő az... Akinek reggel neki ütköztem. A könyvem ott volt a kezében.
- Sziasztok! Én Jeon jeongguk vagyok. És Sophie! Azt hiszem tartozom valamivel - mondta. Igen! Szerintem is. De... Honnan tudja a nevem?
- Tessék! - dobta el a könyvet.
Mikor eldobta teljesen lesokkoltam. Már majdnem eltalált,mikor egy kéz megállította egy hajszállal az arcom előtt.
- Tessék - mosolygott rám.
Na ő ki volt.
- Amy neki mi is a neve? - suttogtam.
- Figyelsz te egyáltalán? Ő Teahyung - sóhajtott.
Szóval Taehyung... Hm...
- Jeon jeongguk!!! Hogy merészeled? És ha valami baja esik? - kérdezte a tanár.
- Szarok rá! - ült le Junkook.
Egész órán a telefonját nyomkodta, majd megszólalt a csengő.
Na végre!
- Amy! Szerinted miért ilyen elnéző velük a tanár? Az egyik csúnyán beszél, a másik  majdnem fejbedobott egy könyvvel...
- Szerintem gazdagok. Ezért kivételeznek velük - magyarázta meg.
- Igen az lehet - bólogattam, majd benyitottam a terembe, ahol a következő óránk lesz. És akkor egy vödör víz zúdult a nyakamba.
- Ahh...
- Sophie! Hát veled mi történt? Hát ki tehet ilyet? - kérdezte gúnyosan Yoongi.
- Na vajon ki?  - néztem dühösen Junkook - ra.
Yoongi és Jungkook lepacsiztak, majd leültek a helyükre.
- Sajnálom. Nem szokott így viselkedni - nyomott kezembe egy türülközőt.
- Taehyung igaz?
- Igen.
- Köszönöm. Megölelnélek, de akkor te is vizes lennél.
- Nincs mit - ölelt át, majd leült a helyére.
- Úúúúúú... - nézett rám Amy.
- Ne nézz rám így...
- De! Látom, hogy van valami köztetek...
- Ez butaság.
- Aha... - rázta fejét.
Lehet, hogy igaza van?
Tényleg....