Péntek

Reggel arra keltem, hogy a Krisi nincs mellettem. kivánszorogtam a konyhába szépen lassan és halkan. Nagy meglepetésemre.... mosogatott (???) Igen ezek szerint tegnap este elfelejtettünk elmosogatni. Halkan odamentem hozzá és hátulról megöleltem. 

- Jó reggelt hercegnőm.

- Jó reggelt- köszöntem neki majd megfordult és egy puszit nyomott a homlokomra, mert látta rajtam, hogy olyan vagyok, mint aki most kelt fel az egy éven át tartó alvásából.

Felöltöztünk majd indultunk az iskolába. Semmi kedvem nem volt ma  menni hiszen tegnap olyat tudtam meg az állítólagos barátnőmről amit még gondolni sem mertem volna. Tudom azt mondtam, hogy olyat tudtam meg, de ez alatt annyit értem, hogy mindenkinek kiforgatja a szavait meg mindenkiről ( rólam is khmm... khmm...) olyat állít ami nem igaz.

Suliba beérve nem nagyon foglalkoztam vele. Mentem köszöntöttem a lányokat és a fiúk egy részét. Mivel angol volt az első órám így csengetés előtt egy kicsivel lementem, de mikor mondtam a barátomnak furcsán nézett rám.

- Ne aggódj. Nem lesz semmi gond amíg a teremben van addig biztos, hogy nem - bólintott majd elindultam órára.

Az órák hamar elteltek semmi érdekes nem volt... addig amíg le nem értem az udvarra. A Kristóf egy kicsit lemaradt, mert a fiúkkal beszélgetett. 

- Állj csak meg te kis tanár kedvenc!!! - tudtam, hogy ki az így gyorsan elővettem a telefonomat és írni kezdtem:

Szivem: Siess!!!!!!

Csak ennyit írtam. Ebből már tudja, hogy sietni kell mert van valami gond. Ez esetben nagy gond.

- Mi van befostál??? Meg sem fordulsz és mondasz nekem valamit??? - hallottam, de már nagyon felhúzott ezzel a 3 mondatával is. Hallottam, hogy valaki fut és tudtam, hogy a Krisi lesz az és azt is tudtam, hogy a Patrik is jön mert olyan barátság van közöttük, hogy  ha az egyik mag akkor a másik is. És tudtam, ha a Patrik nem jön és a Kristóf nagyon ideges lesz akkor kettéveri vagy én nem tudom.

Krisi hozzám míg a Patrik a Petrához ment.

- Jól vagy??- csak ennyit kérdezett míg én jó szorosan megöleltem, de közben ennyit hallottam a Patriktól:

- Miért nem tudod már békén hagyni??? Hogy lehet valaki lány létére ilyen???

Csak ennyit hallottam. Szerencsémre pont akkor jött érte az anyja, hogy hazavigye és ezt látta, hallotta. Kiszállt az autóból üvöltött egyet a lányával majd elmentek. Én zokogni kezdtem és leültem a padra. A lányok is oda jöttek megkérdezni, hogy mi volt. Jobbomon a Krisi ült míg a bal oldalamon a Rebeka. A Patrik és a többe lány állt. Elmeséltem nagy nehezen, hogy mi törtét. Míg meséltem  a Krisi el nem engedett mert tudta és én is tudtam, ha elenged akkor elindul és megkeresi. Mindenki csak nézett, láttam a lányokon, hogy ledöbbentek a hallottak alapján. A két fiú meg hogy is mondjam egy kicsit ( jó nagyon) ideges volt. 

Délután indultunk edzésre. Először volt az enyém volt és egy fél óra eltéréssel a barátomé. Csendben  kézen fogva  mentünk. Az én edzésem lement már csak két óra és indulhatunk haza. Megjött a többi fiú is akik csak néztek rám és méregettek.

- Csáá Kris. Ki az a gyönyörűség - kezdte az egyik.

- A barátnőm. 

- És mit keres egy ilyen szép lány egy olyan helyen ahol focisták vannak???- kérdezte egy másik fiú.

- Hello Bogi vagyok és képzeld én is focizok.

- Ja bocs akkor nem szóltam- mondta és láttam, hogy a Krisi jól el van, de megjött edző és mentek edzeni, de előtte persze, hogy a drágának be kellett mutatnia az edzőjének.

-Jó napot. Bogi vagyok.

- Szia.  Zoli bá' vagyok. Tudom ki vagy. Sokat mesélt a Krisi mert hát volt egy két olyan edzés ahol maga alatt volt. Hallottam  te is focizol. Milyen poszton???- na erre a kérdésre a többi fiú is odajött.

- Hátvéd, de ha kell akkor kapus - ennél a válasznál az összes fiú álla leesett.

- Ha szeretnél állj be a fiúkhoz és bármikor szívesen látunk edzésen is.

- Rendben köszönöm. A mai edzést most kihagynám. Most volt nekem is, de ha úgy jövök akkor szívesen beállok - bólintott az edző és mondta a fiúknak, hogy egy nagy kör futás az egész pálya körül. Krisinek bólintottam, hogy minden rendben lesz és, hogy nem megyek el nélküle.

Már az edzés még csak 30 perce ment mikor megszólalt a telefonom: Ismeretlen szám 

Na ez már nem nagyon tetszik. Felvettem és Petra anyukája volt az.

- Igen tessék??

- Szia Bogi. Petra anyukája vagyok. Sajnálom ami történt délután. Elmesélte, hogy mi történt délután és, hogy mit mondott neked és azt is, hogy miért mondta. Sajnálom ami történt veled most ezen kívül.

- Köszönöm, de ezért nem kellett volna fölhívni.

-Nembaj. Ha még egyszer ilyen elő fordul akkor nyugodtan hívjál. Ezen a számon elérsz.

-Rendben és köszönöm- majd elköszöntem. A fiúk pont ittak. Az edző meg elment a hálóért a nagy kapura. 

- Kivel telefonáltál??- kérdi a Krisi

- A hülye lány anyja hívott, hogy elmesélte neki mi volt délután meg minden félét mondott ha még egyszer ilyet csinál akkor nyugodtan hívjam fel.

Az edző is egy 5-10 perc után vissza tért a hálóval. Felrakták a hálót és hozzám fordult az edző:

- Bogi ha már kapus vagy akkor nem állnál be a kapuba. Lőnének egy kicsit kapura a fiúk így olyan lenne nekik mintha meccs lenne.

- Persze, szívesen beállok. - a fiúk csak néztek, de a Patrik és a Krisi csak bólintottak. Tudták, hogy a suliba is ha focizunk akkor én vagyok a kapus és tudták, hogy milyen vagyok.

Míg egy feladatot megcsináltak addig én bemelegítettem és jöhetett a kapura lövés. Nem rúgtak erősen tudták, hogy lány vagyok és, hogy focizok, de azért nem voltak durvák. Kivéve a két drága osztálytársamat akik tudták, hogy nem ismerek lehetetlent így ők egy kicsit erősebben rúgták a bőrt. Edzés végén csak feküdtek a földön egy kicsit nagyon elfáradtak én csak álltam felettük. Nekem volt ma már egy edzésem, de nem voltam elfáradva egy kicsit sem. Bementek átöltöztem majd mehettünk haza.

Én már megfürödtem, fogat mostam é az ágyba feküdtem mikor csipogott a telefonom. A barátosném volt az a Lorina.

Tesó: Szia egész nap kerestelek. Hol voltál??? Láttalak mikor mentetek haza, de nem volt valami jó kedved mi történt??

Nővérkém: Szia bocsi csak edzésen voltam. És az lehet, hogy láttál....

Elmeséltem, hogy mi történt és már a Krisi is végzett.

Nővérkém: Na én megyek aludni. Húzós egy napom volt. 2 edzés meg hát a délután is hosszú volt.

Tesó: Jól van. Menjél csak. Jó éjt. Puszi. Szia.

Nővérkém: Jó éjt. Szia.

-Kivel beszélgettél???? - kérdezni csukott szemmel.

- Csak a Lorinával - bújtam hozzá. Örültem, hogy most már csak mi ketten vagyunk és végre nem cseszegethet senki.

- Jól van. De most aludjunk,  mert én hulla fáradt vagyok.

- Te vagy fáradt?? - kérdeztem csak hogy egy kicsit húzzam az agyát - én voltam ma 2 edzésen nem te.

- Tényleg??? - kinyitotta a szemét és elkezdett csikizni. Már vagy 5 vagy 10 perce csikiz mikor abbahagyta és én csak megcsókoltam majd lefeküdtünk aludni. Hosszú volt a mai nap és nem is a legjobb. 

Igen ez most egy kicsit hosszabb rész. Nincs iskola most ilyenkor lehet. Ez az eddigi leghosszabb, de  lesz még hosszabb is szerintem. Remélem tetszik.