Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

39.

Az elmúlt héten már mentünk iskolába rendesen, de csak egymással voltunk bár sokan megbámultak minket miután focizunk. Voltak államok is akik odajöttek hozzánk egy képért esetleg aláírásért. Természetesen megkapták akik kérték.

Ma szombat van és csak én vagyok otthon.  Szegény Krisit valahová hívták így egyedül maradtam így felhívtam a Rebekát videó chaten.

-Szia! - köszöntem.

-Szia hát rólad is hallani? - kérdezett.

-Persze, de ha a Partikoz kérdezed akkor sokat tudna mesélni, hisz minden nap beszélnek a Krisivel.

-Tényleg ő hol van? - csodálkozott, hogy nincs velem.

-Elhivták valahova így egyedül vagyok most és ebédet csinálok. Délután meg edzés.

-És milyenek a csapattársaid? Láttam Instán a képet.

-Jajj tudod, hogy nekem itt a Kris, de azért ők is jófejek meg a többi. - kezdtem el nevetni.

-Jó jó, tudom. Nem kell leharapni a fejemet.

Beszéltünk még egy órát aztán leraktuk és a Krisi is megjött.

-Szia hercegnőm. Merre vagy?

-Nappali. - rövid, tömör válasz - Szia hercegem. - álltam fela kanapéról egy csókra.

-Mit csináltál? Bár az illatok alapján tudom.

-Igen van ebéd is. Gyere együnk.

Elmentünk ettünk. Gondoltam én majd pihenni fogok egy kicsit így edzés előtt. Na ez így is volt 30 percig, mert utána drága barátom is jött és elkezdett csikizni. Szerintem negyed órán keresztül csikizett aztán én öt aminek őrült is egy kicsit, mert a csípőjére ültem amit meg nagyon szeret.

Egy idő után abbahagytam és míg ő a derekamnál fogott én a szemébe néztem. Lassan lehajoltam hozzá egy csókra. Levegő hiánya miatt elváltunk és én indultam pakolni.

Telkibe érve kézenfogva mentünk be a stadionba, átöltöztünk és mentünk a pályára egy labda kíséretében.

-Sziasztok. - köszöntünk a már kint lévőknek.

-Sziasztok. Titeket is látni? - kérdezte Bazsi.

-Lehet csak a héten a szóváltás miatt kellett egy kicsit hanyagolni az edzést. - válaszolt  a Krisi - Ja és rúgjunk kapura egy kicsit. Megint fel van pörögve ez a lány, fárasszuk le egy kicsit.

-Bene vagyok. - válaszolt Szalai.

-Hogy ti menyire szerettek engem. - mondtam la a kesztyűmet felhúzva indultam a kapuhoz.

-Mi is szeretünk Bogi!! - kiáltott utánam Böde.

Sokat lőttek, sokat védtem, sokat vetődtem és egyszer sem lett gól.
A fiuk már a pálya szélén fekszenek.

-Édeseim, látom elfáradtatok és még mindig nem. Ahogy elnézem, hogy egy gól sem született jó volt az edzőm. És ti nem tudtok célozni. - oltottam le őket.

-Várjál. Hogy van az, hogy nem fáradtál el? - kérdezte Gera.

-Mindent kivédtél, vetődtél sokat, mert nagyon sokat lőttünk, de te még mindig nem fáradtál el?! - dollars Gera gondolatát Némó.

-Hozzátok képest fiatal vagyok. Kivéve a Krisi és Nagyi, így még sokáig bírom. - adtam a választ és leültem a Krisi ölébe, mert már húzott magához.

-Majd este elfáradsz szívi. - suttogta a fülembe miközben átölelt.

-Úgy gondolog? - néztem szemébe.

-Majd meglátod. - csókolt meg.

Megjött a mi drága edzőnk. Itt volt mindenki így magyarázta, hogy milyen ügyesek voltunk multhéten, hoyg nagyon szépen védtem és még sok más dologról magyarázott, aztán egy kis játék edzés képen.

Persze kapuban álltam és még mindig nem fáradtam el.

Edzés végén már megint a pálya szélén feküdtek.

-Bogi tudod, hogy szeretünk? - kérdezte Dzsudzsi.

-Igen tudom, én is titeket, de még mindig nem fáradtam el. És mit szeretnél? - kérdésre kérdés.

-Semmit, csak megkérdeztem. - nevetett.

-Na én mentem öltözni, majd gyertek ti is. Puszi. - és elindultam az öltözök felé.

Gyorsan lezuhanyoztam, átöltöztem és indultam ki a kocsihoz. A fiuk már felkeltek a földről és indultak be az öltözőbe.

-Kocsiba várlak. - adtam egy puszit a barátomnak.

Sokat nem kellett várnom csak fél órát és jöttek kifele.

-Még mindig nem hiszem el, hogy Bogi ez a te kocsid. - mondta Lang.

-Pedig az enyém.

Beszálltunk és elindultunk haza. Miután hazaértünk bejártam a kocsifelhajtora és bementem a lakásba.

Fent a szobámban átöltöztem az edzős ruhámba és egy labda kíséretében mentem ki a kertbe. Ott van egy kisebb focipályánk. Igen nekünk a kertben focipálya van.

Elkezdtem kapura lőni majd dekázni és mind ne féle cselt csináltam. Egy szép lövésnél tapsot hallottam és a Krisit láttam a hátsó ajtónál mikor megfordultam.

-Gyere lassan be, már este van. - mondta.

-Jó bemegyek. - nyújtotta a kezét amit elfogadtam.

Labdát a helyére raktam, levettem a stoplimat majd elkezdett a hálószoba fele húzni.

16+

Bent az említett helységben ledöntött az ágyra, rámmászott és elkezdett csókolni majd egyre lejebb halatt. A pólómat közben levette, rajta meg nem is volt csak egy boxer.

Nyakamat egy kicsit megszívta és ment tovább a kulcscsontomhoz. Majd a melltartómtól is megszabaditott ami valahol meglesz a szobában.
Elkezdte kén
yeztetni és közben a nadrágomat is levette a bugyimmal együtt. Itt fordítottam a helyzetünkön és én voltam felül.

Elkezdtem a nyakát puszilni majd egy-két helyen meg is szívtam. Felnéztem és jó munkát végeztem.

Kulcscsontjánál folytattam, egyre lejebb haladva. Közben -boxra is valahol a szoba egyik sarkában talált magának, helyet.

Tovább nem is kel mesélnem, hogy mi volt hisz mindenki tudja, hogy mi lehetett.

16+ vége

Lihegve feküdtünk egymás karjaiban.

-És már elfáradtál? - kérdezte miközben a hátamat simogatta, fejem meg a mellkasán talált helyet.

-Kicsit, de még tudnék futni öt kört a pályán.  - mondtam és ez tényleg így is volt.

-De szeretlek én téged! - húzott magára és szorosan ölelt.

-Én is szeretlek! - öleltem vissza és megcsókoltam majd a mellkasát kezdtem el puszikkal behinteni.

-Ha azt akarod, hogy ne történjem meg az ami 10 perce kor most bejezed.

-De úgy szeretlek, hogy nem akarom abbahagyni. De csak, mert tudom, hogy álmos vagy és szeretnél aludni így befejezem. - és visszafektettem a  fejemet a mellkasára.

-Így már jobb.  - remediation a hajamba és nemsokkal később hallottam egyenletes szuszogását. Szóval elaludt.

Én még egy órát fent lehettem és csak utána ludam el én is.



Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: #nagyadam