Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

34.

Ma költözünk. Én már régóta fent vagyok. Ááá csak öt óra óta és most hét óra van. Fel kéne kelteni a Krisit, de nincs szívem.

-Jó reggelt hercegem. - adtam neki egy puszit a szája szélére, mert tudom, hogy nagyon nem szereti.

-Neked is hercegnőm.  - mutatott a szájára, hogy puszit kér. De azért sem oda adtam. Kinyitotta a szemét és mérgesen nézett rám. - Na, ide kérek. -mutatott megint a szájára.

Most megkegyelmeztem neki és oda adtam.

-Ezt már szeretem. - mosolyodott el - El kéne mennem tankolni.

-Akkor kelj fel és menj el. - mondtam neki és már fel is ültem az ágyra.

-Mi van? Elküldesz?

-Nem csak nem akkor kéne elmenni mikor már indulni kéne Pestre.

Többet nem is vitatkozott velem felöltözött és 10 perc alatt megfordult. Én addig összepakoltam a maradék holmit és ami még hozzám az autóba befért azt beraktam. Egy bőrönd befért és még egy doboz is.

-Sziasztok. - nyitottam ajtót a többieknek. Sorba bejöttek és mindenkit megöleltem.

Bementünk a szobába, mindenki ahol helyet talált oda ült le. Beszélgettünk, de hamar letelt az idő és már indulniuk is kellett.

-Köszönöm, hogy eljöttetek.

-Ugyan értetek bármit. - mondta a Lilla.

Megöleltünk mindenkit és vártuk a költöztetőket. Hamar ideértek.
Bepakoltunk mindent, mondtam a költöztetőknek a Pesti címet és ők elindultak.

-Hát Kris legyetek boldogok. - mondta a Patrik, mert ő ott maradt.

-Köszi tesó.

-Aztán szólni, ha egyszer nekem gyereket csináltok. - nevetett.

-Patrik, te leszel az első akinek elmondjuk. - nevettem vele együtt - Tudod jól, hogy mindig mindent neked mondtunk el először.

Megöleltük egymást és ő elindult.

-Bogi, legyünk mindig hívásban. Nem akarom, hogy valami bajod essen. - ölelt meg a Krisi.

-Rendben.

Beültünk az autóba és már el is indította a hívást. Elindultunk és egész úton nem volt semmi baj. Mindig beszélgettünk vagy csak hallgattunk. Már mikor beértünk Pestre akkor bontottuk a hívást hisz a ház a város szélén van Telkihez közel. Már  költöztetők vártak minket.

Kocsi felhajtóra beálltam és kinyitottam a lakást. Elkezdték a Krisivel behordani a cuccukat. 1 óra alatt bent is volt utána kifizettem őket (természetesen a Krisit nem, őt másba fizetem).

-Örülök, hogy itt vagyok veled. - ült le mellém a kanapéra és magához húzott.

-Én is örülök. - csókoltam meg. Miután elváltunk neki háttal ültem és a mellkasának döntöttem a hátamat. 10 perc után megszólaltam - Megyek elkezdek kipakolni a konyhában és a fürdőben.

-Hol segítsek? - kérdezte. Örülök neki, hogy nem hagyja rám és mindig segít még akkor is ha nem lenne rá szükség.

-Konyhában először.

Megkerestük a dobozokat és elkezdtük kipakolni. Természetesen én mondtam, hogy mit hova, mert én főzök a legtöbbet. Igaz, hogy az elején még én is keresgetni fogom, de akkor is. Másfél óra alatt elpakoltunk mindent  a helyére.

-Most mehet a fürdő.

Oda szerencsére csak 1 doboz volt plusz ami a bőröndünkben volt, mert kellett tegnap este vagy ma. Ez 45 perc alatt meg volt és azt vettük észre, hogy már fél öt van.

Krisi elment a nappaliba tv-t nézni addig én nekiálltam még egy-két helyen pakolni. Ruháimat is elkezdtem. Már 1 bőröndömet kipakoltam mikor két kar fonódott a derekamra és felegyenesedtem, neki döltem. Átölelte a derekamat én meg a kezére raktam a kezemet.

-Miért nem szóltál, hogy jöjjek pakolni? - kérdezte.

-Mert tudom, hogy elfáradtál. Majd a tied kipakolod holnap. - fordultam vele szembe és a nyaka köré finom a karom.

-Rendben. - és megcsókolt.

-Hallod. - kezdtem bele miután elváltunk - Ott az ajtó mellett ami van szekrény. - mutattam az említett tárgyra - Úgysem rakunk oda semmit. Rakjuk oda a focis cuccainkat. Cipő, sipcsontvédő, edzősruhák.

-Ahogy szeretnéd. Nekem úgy is jó.

Nekiálltam azokat is elpakolni. Tudom, hogy melyik bőröndjében van ezért az övét is kipakoltam.

Már 7 óra van és végeztem a pakolással. Elmentem fürödni és lementem a nappaliba a tv-t néző barátomhoz. Háta mögé osontam és hátulról befogtam a szemét.
Levette a kezemet jobbról maga mellé húzott és kaptam egy nagy puszit. Leültem mellé és néztük a tv-t.

-Szarinted most mikor kell mennünk legközelebb edzésre? - kérdezte.

-Nem tudom, de holnap felhívom Storkot, hogy akkor mikor.

-Oksi. - megpuszilta a homlokomat - Megyek fürödni.

-Én meg aludni.

Lekapcsoltunk mindent tv, villany, bezártam az ajtót és mentünk fel ki-ki a dolgára.
Már majdnem elaludtam mikor besüppedt mellettem az ágy. Átkarolta a derekamat, adott egy puszit a homlokomra és úgy feküdt mellém, hogy a fejem az ő nyakánál legyen.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: #nagyadam