34.
Ma költözünk. Én már régóta fent vagyok. Ááá csak öt óra óta és most hét óra van. Fel kéne kelteni a Krisit, de nincs szívem.
-Jó reggelt hercegem. - adtam neki egy puszit a szája szélére, mert tudom, hogy nagyon nem szereti.
-Neked is hercegnőm. - mutatott a szájára, hogy puszit kér. De azért sem oda adtam. Kinyitotta a szemét és mérgesen nézett rám. - Na, ide kérek. -mutatott megint a szájára.
Most megkegyelmeztem neki és oda adtam.
-Ezt már szeretem. - mosolyodott el - El kéne mennem tankolni.
-Akkor kelj fel és menj el. - mondtam neki és már fel is ültem az ágyra.
-Mi van? Elküldesz?
-Nem csak nem akkor kéne elmenni mikor már indulni kéne Pestre.
Többet nem is vitatkozott velem felöltözött és 10 perc alatt megfordult. Én addig összepakoltam a maradék holmit és ami még hozzám az autóba befért azt beraktam. Egy bőrönd befért és még egy doboz is.
-Sziasztok. - nyitottam ajtót a többieknek. Sorba bejöttek és mindenkit megöleltem.
Bementünk a szobába, mindenki ahol helyet talált oda ült le. Beszélgettünk, de hamar letelt az idő és már indulniuk is kellett.
-Köszönöm, hogy eljöttetek.
-Ugyan értetek bármit. - mondta a Lilla.
Megöleltünk mindenkit és vártuk a költöztetőket. Hamar ideértek.
Bepakoltunk mindent, mondtam a költöztetőknek a Pesti címet és ők elindultak.
-Hát Kris legyetek boldogok. - mondta a Patrik, mert ő ott maradt.
-Köszi tesó.
-Aztán szólni, ha egyszer nekem gyereket csináltok. - nevetett.
-Patrik, te leszel az első akinek elmondjuk. - nevettem vele együtt - Tudod jól, hogy mindig mindent neked mondtunk el először.
Megöleltük egymást és ő elindult.
-Bogi, legyünk mindig hívásban. Nem akarom, hogy valami bajod essen. - ölelt meg a Krisi.
-Rendben.
Beültünk az autóba és már el is indította a hívást. Elindultunk és egész úton nem volt semmi baj. Mindig beszélgettünk vagy csak hallgattunk. Már mikor beértünk Pestre akkor bontottuk a hívást hisz a ház a város szélén van Telkihez közel. Már költöztetők vártak minket.
Kocsi felhajtóra beálltam és kinyitottam a lakást. Elkezdték a Krisivel behordani a cuccukat. 1 óra alatt bent is volt utána kifizettem őket (természetesen a Krisit nem, őt másba fizetem).
-Örülök, hogy itt vagyok veled. - ült le mellém a kanapéra és magához húzott.
-Én is örülök. - csókoltam meg. Miután elváltunk neki háttal ültem és a mellkasának döntöttem a hátamat. 10 perc után megszólaltam - Megyek elkezdek kipakolni a konyhában és a fürdőben.
-Hol segítsek? - kérdezte. Örülök neki, hogy nem hagyja rám és mindig segít még akkor is ha nem lenne rá szükség.
-Konyhában először.
Megkerestük a dobozokat és elkezdtük kipakolni. Természetesen én mondtam, hogy mit hova, mert én főzök a legtöbbet. Igaz, hogy az elején még én is keresgetni fogom, de akkor is. Másfél óra alatt elpakoltunk mindent a helyére.
-Most mehet a fürdő.
Oda szerencsére csak 1 doboz volt plusz ami a bőröndünkben volt, mert kellett tegnap este vagy ma. Ez 45 perc alatt meg volt és azt vettük észre, hogy már fél öt van.
Krisi elment a nappaliba tv-t nézni addig én nekiálltam még egy-két helyen pakolni. Ruháimat is elkezdtem. Már 1 bőröndömet kipakoltam mikor két kar fonódott a derekamra és felegyenesedtem, neki döltem. Átölelte a derekamat én meg a kezére raktam a kezemet.
-Miért nem szóltál, hogy jöjjek pakolni? - kérdezte.
-Mert tudom, hogy elfáradtál. Majd a tied kipakolod holnap. - fordultam vele szembe és a nyaka köré finom a karom.
-Rendben. - és megcsókolt.
-Hallod. - kezdtem bele miután elváltunk - Ott az ajtó mellett ami van szekrény. - mutattam az említett tárgyra - Úgysem rakunk oda semmit. Rakjuk oda a focis cuccainkat. Cipő, sipcsontvédő, edzősruhák.
-Ahogy szeretnéd. Nekem úgy is jó.
Nekiálltam azokat is elpakolni. Tudom, hogy melyik bőröndjében van ezért az övét is kipakoltam.
Már 7 óra van és végeztem a pakolással. Elmentem fürödni és lementem a nappaliba a tv-t néző barátomhoz. Háta mögé osontam és hátulról befogtam a szemét.
Levette a kezemet jobbról maga mellé húzott és kaptam egy nagy puszit. Leültem mellé és néztük a tv-t.
-Szarinted most mikor kell mennünk legközelebb edzésre? - kérdezte.
-Nem tudom, de holnap felhívom Storkot, hogy akkor mikor.
-Oksi. - megpuszilta a homlokomat - Megyek fürödni.
-Én meg aludni.
Lekapcsoltunk mindent tv, villany, bezártam az ajtót és mentünk fel ki-ki a dolgára.
Már majdnem elaludtam mikor besüppedt mellettem az ágy. Átkarolta a derekamat, adott egy puszit a homlokomra és úgy feküdt mellém, hogy a fejem az ő nyakánál legyen.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro