Szerda délelőtt van. És éppen készülök, hogy felhívom Stork-ot csak, hogy délután elkérjem magam az edzésről. Szerencse, hogy délelőtt 8 van és a Krisi még alszik ilyenkor. Lementem a konyhába és hívtam a szövetségi kapitányt.

-Jó reggelt! - köszöntem.

-Szia Bogi. Miben segíthetek?

-Csak azt szeretném mondani, hogy a mai edzést kihagyhatnám-e vagy nem lenne gond, ha csak a második órára érnék oda, mert egy kis elintézni valóm van.

-Persze nem gond. Majd érkezel mikor tudsz.

-Rendben nagyon szépen köszönöm. Visz hall.

-Szia. - köszönt el és bontotta a vonalat.

Gyorsan felmentem a szobába és visszafeküdtem az ágyba. A Krisi nekem háttal volt így átöleltem és szorosan hozzábújtam.
Így feküdhettünk vagy 30 percig aztán felkelt.

-Jó reggelt! - köszöntem.

-Neked is. - fordult felém és megkaptam a reggeli szokásos csókomat. -Sajnos ma nem leszel veled végig edzésen.

-Miért? - nézett elm szomorúan.

-Van egy kis elintézni valóm, de elviszlek a stadionba és amikor végeztem én is megyek utánatok edzésre. De ha azt akarod, hogy minnél hamarabb érjek edzésre ahhoz az kell, hogy minnél hamarabb elvigyenek Telkibe.

-Na akkor mikor indulunk? - kérdezte.

-Lassíts, de elviszlek akkor hamarabb.

Ebéd után egy kicsivel elindultunk és a stadionhoz vezetett az utunk ahol én indultam vissza Pestre.

Kerestem egy fotós boltot ami a legközelebb van. Bementem és a pendrive-on rajta lévő montázst hívattam elő. Szerencsémre most meg is tudták csinálni így vettem hozzá egy keretet is és hazavittem. Elrejtettem egy olyan helyre ahol nem is keresné és meg sem találná.

Felvettem az edződ cuccomat és indultam vissz Telkibe. Az edzés még csak 30 perce ment. Szerencsére időben visszaértem.

-Sziasztok. - köszöntem.

-Aggódtunk érted te lány. Hol voltál? - kezdte a drámát Szalai.

-A Krisi nem mondta, hogy dolgom van. - kacsintottam rájuk.

Ők ugye tudják, mert mondtam nekik a négy éves évfordulónk miatt az ajándékot és leesett nekik.
Az edzés jó volt és sokat nevettünk.

Otthon szerencsére nem faggatott, hogy hol voltam. Egyszer azt mondta amig vigyázok magamra és nem a kórházban kell látogatnia addig soha nem faggat ki, ha magán dologról van szó vagy ha olyan ami nem rá tartozik. Örülök, hogy ilyen barátom van.

-Szeretlek és örülök, hogy ilyen vagy. - mondtam neki, de már az ágyban fekszünk, bámuljuk a plafont. Fejem a mellkasán van, átkarolja a vállamat és simogatta a hátamat.

-Én is szeretlek. De, hogy érted, hogy ilyen.

-Hogy ha azt mondom, hogy magán dolog vagy ilyesmi.Nem kezdesz el egyből faggatni.

-Hát, ilyen a természetem. De a tied jobb.

-Tudom és köszönöm.

Szorosan hozzábújtam és úgy aludtunk el egymás karjaiban.

⚽⚽⚽⚽

Csütörtök délelőtt van. Ma elvileg délelőtt nem lesz edzés. Így most a konyhában ülök és kávézok délelőtt 11-kor.

Ismeretlen: Értesítjük önt, hogy a csomagja holnap kerül kiszállításra  délelőtt 10 és 11 óra között.

Kaptam az SMS-t, hogy mikor ne engedjem meg, hogy ajtót nyisson a Krisi. Ugyanis holnap jön meg a rendelt ajándéka.

Nekiálltam ebéd gyanánt palacsintát sütni. Volt egy érzésem, hogy valaki figyel.

-Jó reggelt! - köszöntem hátra sem fordulva.

-Neked is. Honnan tudtad, hogy itt vagyok? -  kérdezte.

-Az legyen az én titkom. - ültem le az ölébe mikor kész lettem a palacsintával.

-Mit eszünk? - nézett rám, mint egy kisgyerek.

-Palacsintát.

Több nem is kellett neki. Megvárta míg felállok és  az ételre vetette magát. Én nem ettem. Nem voltam éhes.

Miután ebédelt elkészültünk az edzésre és még maradt időn egymásra. Leültünk a kanapéra és csak élveztük egymás társaságát.
Mikor idő volt elindultunk.

A stadionhoz érve nem volt ott senki, átöltöztünk  és kimentünk a pályára. Beváltam kapura és kaptam pár lövést. Az egyiknél olyan szépen védtem. Vetődtem a labdáért amit kivédtem és a kipattanót rúgta a Krisi kapura amit egy újabb vetődéssel elkaptam és még egy bukfencet is megcsináltam  kezemben lévő labdával. Felálltam és tapsot hallottam.

-Szép volt. A védés is és a rálövés is. - mondta Király miközben tapsolt és felénk jött.

-Köszönjük. Volt kitől tanulja. - mondtam.

-Sziasztok. - köszöntek a többiek.

-Sziasztok. - köszöntem nekik. Rohantam feléjük mindenkit megölelni.

Először Nagy, Szalai, Gera és szépen sorban mindneki. Majd elkezdődött az edzés. Ma is állhattam kapuba szerencsére. Sok lövés volt, de talán 1 kivételével mindet kivédtem. És ma cska én álltam kapuban. Gabinak fájt a keze, de eljött megnézni az edzést. Tanácsot is adott néha.

Otthon már csak vacsoráztunk és elindultunk sorban fürödni. Alig vártam, hogy az ágyba feküdhessek. Befeküdtem és csak arra emlékszek, hogy kapok egy puszit és elalszom.