Kedd

Végre ez a nap is eljött mikor megyek haza, de nem egyedül hanem a barátommal. Hosszú egy nap elé nézünk hiszen nem elég, hogy utazni is kell, de még a mamáékhoz is bemegyünk és csak utána megyünk a nyaralóhoz.

Reggel nyolc óra van és még nincs minden bepakolva.
-Jó reggelt! - keltettem fel a Krisit.
-Neked is. Mennyi az idő?
-Pontosan nyolc óra. Lassan neki kéne állni pakolni, mert tízkor indulunk.

Nagynehezen felkeltünk, felöltöztem, mert én mentem valami reggeliért a boltba. Visszaértem a boltból, de a Krisi vissza aludt.

-Hát ezt nem hiszem el. - mondtam magamban. - hétalvó kelj fel.
-Fent vagyok.

Felöltözött és reggeliztünk. Reggeli után neki álltunk pakolni, hogy minden meglegyen. Ruha, töltő, laptop...... meg még egy pár dolog.

Tíz órakor lesétáltunk a kocsihoz. Még a fiúk nem voltak ott. Csak 5 perc múlva jöttek.
Beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Sokat nem beszélgettünk. Igazából mi hátul aludtunk. Tegnap este későn feküdtünk le. Csak éjfélkor. De semmi baj. Félúton felébredtem és a Gergő is észrevette.

-Jó reggelt! - köszöntem - hol vagyunk?
-Lassan otthon. És mit terveztél? Hova mentem majd ebben a pár napban.
-Hát szeretnék majd elmenni vele a Sümegi várba, a Balatonba egyet fürödni, akkor a Tavas-barlangba, a tópartra. A többit majd még kitalálom, de ez is elég lesz.
-És mind ide, hogy juttok majd el?
-Beszéltem a mamával ő meg beszélt ismerőssel és ő azt mondta, ha kell akkor elvisz minket.

Az út többi része csendben telt. Sümeg előtt a Krisit is felkeltettem. Nagy nehezen.

-Sziasztok. - köszöntem a mamáéknak mikor fél egykor haza értünk. A mi cuccunkat a kocsiban hagytuk. Minek vegyük ki ha 2 óra múlva megyünk tovább.
- Sziasztok. - köszöntek a nagyszülők is. Ismerik már a Krisit amióta együtt vagyunk és anyáknak is bemutattam szinte ők is azóta ismerik. Apák is ismerik, de ők már személyesen, mert egyszer jött értem akkor a Krisi nálam volt.

Illedelmesen bemutatkozott. És jöhetett az ebéd.

- Mama valami nem kell a nagy boltból?
-Hát a papának kéne egy két megyes vagy citromos üdítő. - mondta meglepődötten.
-Ebéd után lemegyünk és hozunk.
- Jajj nem kell. Most a fiúk is itt vannak majd ők hoznak.
- Nem baj. Majd mi is hozunk. Meg akkor majd ők is hoznak.

Ettünk. Kaptunk pénzt és, hogy mennyit vegyünk. Szépen lassan elindultunk.

-Hova megyünk? -kérdezte kíváncsian.
-Boltba. Veszünk invalót a papámnak.
-Most legalább megtudhatom, hogy hol lakott az én barátnőm.
-Nem megyünk messze.

Bementünk, megvettünk mindent. Visszafele a Sárával találkoztunk.

-Szia Bogi. Hát te?
-Szia. Nyaralni jöttünk most így a szünetben. Sára ő itt a barátom.

Bemutatkoztak egymásnak. Még egy kicsit (15 percet) beszélgettünk és mentünk haza. Még elbeszélgettünk a nagyszülökkel.

A nyaralónál

-Köszi, hogy kihoztál minket.
- Szívesen. Máskor is.

Elköszöntünk szeretett unokatesómtól és bementünk a házba.
Amintbeléptünk jóbra egy nagy konyha fogadott minket egy étkezővel balra egy nappali. A földszinten volt még egy fürdő és egy szoba. Az emeleten volt még 3 szoba és mindegyik szobához tartozott egy fürdő. Az udvaron van egy nagy medence is.

-Azta. Bogi ez nagyon szép.
-Gondoltam, hogy tetszeni fog. Gyere menjünk fel a szobába. Pakoljunk ki egy kicsit.

Felmentünk és kipakoltunk. Végeztünk a pakolással és a telefonom kezdett el csörögni. Apa volt az.

-Szia. Miújság?
-Szia semmi különös. Nemrég értünk a nyaralóhoz.
-Az jó. Mentek valamerre majd?
-Igen én azt terveztem, hogy először a Sümegi várba megyünk holnap.
-Mi is gondoltunk arra, hogy tesóddal elmegyünk. Menjünk együtt és akkor ki tudlak vinni titeket kocsival. Akkor jönnek a Kittiék is, de akkor jön még az anyós is és akkor elférünk két autóban.
- Rendben. Délután kettőkor??
-Nekem jo.

Elköszöntünk és letettük. Holnapra van progi. Ezt megbeszéltük. Elmentünk fürödni.
Befeküdtem az ágyba és csak azt éreztem, hogy besüpped mellettem az ágy és a derekamra rakta a kezét és elaludtunk.