Csütörtök

Megébredtem hajnali 3 órakor. Mivel nem tudtam aludni így kimentem a konyhába és elkezdtem nézni a facebookot. Arra eszméltem föl, hogy háromnegyed négy van. Hoppá!!! Vissza kéne menni aludni.

Na, de reggel nyugodtam felkeltem.
- Jó reggelt -suttogtam a Krisi fülébe, hogy tudassam vele keljen már fel ő is.  - Még öt percet. Köszi -mondta mint ha egy kis óvodás kérne meg rá, de hát én így szeretem. Ott hagytam had aludjon még egy kicsit.
10 percel később mentem csak be hozzá, hogy lássa törődök vele.
-Na mostmár ideje lenne fellelni-álltam meg előtte.
-De nem szeretnék.
-Akkor is kelj fel.
Ott akartam hagyni, de gyorsan felült az ágyra és az ölébe ültetett ja és úgy aludt volna tovább, de elkezdtem csikizni. Mondta hogy hagyjam abba, de ha nem akar felkelni annak ez az ára.
Erre ezért már felkelt. Szerencséje van.
A reggelei készülődés után indulhatunk iskolába.
-Menj el a Patrik elég ma is - mondtam neki.
-Szeretnéd?
- Hát ma nem lesz suliba úgyhogy nagy gond nem lehet-mondtam neki, hogy megnyugtassam.
-Jó elmegyek elé. Úgy is mondtam neki, hogy elmegyek.
-Ezt úgy mondod mintha tudtad volna, hogy úgy is mondani fogom neked.
- Na megyek akkor.
Adott egy gyors csókot és én indultam be a kapun míg a Krisi a Patrik elé.
Felmentem az osztályba, köszöntem mindenkinek majd a Lilla jött oda hozzám.
-Szia-ölelt meg.
- Szia - öleltem vissza.
-Na hogy vagytok? Hogy mennek dolgok?
- Jól vagyunk. Egész jó minden. Csak az a hülye lány bosszant fel mindig-kezdtem, de nem húztam fel magam rajta.
- Jajj ne törődj vele. Az a csaj azt gondolja, hogy minden csak körülötte forog. Nem veszi magát észre, hogy ezzel megbánt valakit - mondta és megfogadtam, hogy nem veszek róla tudomást. (Mármint a Petráról a Lillát szeretem.)
- Igazad van-adtam meg magam.
-Na látod. Így kell hozzáállni. És a focistád is megjött.
- Sziasztok-köszöntek a fiúk. A Krisi felénk míg a Patrik a helyére ment.
Oda jött szerelmem hozzám és megölelt majd sorba a lányokat és a fiúkkal is kezet fogott. Patrik is oda talált hozzánk. Először a Lillát majd engem ölelt meg köszönés kép.
-Mi lesz az első óránk?- ült le elém a Krisi, mert én a padon ültem mint általában minden szünetben.
- Nekem angol neked matek - adtam meg neki a választ kérdésére. Ekkor már a Lilla elment. Ment a Rebekáékhoz, de helyette jött a Lorina.
-Ne má'. Nem szeretem ha nem vagy mellettem - nyavajgott, mint egy kislány és az ölembe hajtotta a fejét.
- De sajnos ez lesz. Utána tesi lesz. Meg szünetben írok vagy majd írj. De most mennem kell, mert becsöngettek - hajoltam le hozzá és adtam neki egy gyors csókot és mentem órára. A teremből csak egy hangos "húúú"-zást hallottam.

Átöltöztem testire és már írtam is.

Szívem: Én már átöltöztem. Mikor érsz ide?

Kicsim: Most indulok a büfétől 4 perc és ott vagyok.

Erre már nem válaszoltam. Kimentem az üvegajtóhoz és csak vártam rájuk. Megjöttek. Majd a tanár is nem sokkal később.
- Gyerekek ma páros fogóval kezdünk, mint bemelegítés. Utána akinek kell a talajtornát még leosztályzom. Addig a többiek játszhatnak.
A két fogó a Rebeka és a Patrik volt. Engem a Rebeka fogott meg először. Utána megfogtuk a Lillát és a Krisit. Mivel 2-2 emberré kellett szakadnunk így alap dolog volt, hogy én a Krisivel leszek.
Fogóztunk még egyet majd kértünk labdát és a terem másik felében passzolgattunk.
A többi óra unalmasan telt el. Majd jött az erkölcstan.
- Megyek majd írok - köszönt el a Krisi és adott egy puszit a homlokomra.
-Rendben.
- Ma gyere te hős szerelmes. - mondta a Lilla és a Viki helyeselve bólogatott.
Megnéztük órán a filmet. Majd indultunk. Haza.
-Sziasztok. - az udvaron jöttek szembe a hittanosok.
-Órán majd írok. - súgta a fülembe drága barátom. Ilyenkor neki lyukas órája van mikor nekem erkölcstan, de most neki van órája és most én megyek a könyvtárba. Nem szeretem ha egyedül megyek valahova így nekem kell mennem a könyvtárba.
Szerencsére hamar elment az óra és.már csak azt vettem észre, hogy csörög a telefonom. Így mentem ki, mert tudtam, hogy mehetünk végre haza.

Délután nem volt kedvem semmihez sem. Az idő sem volt olyan, hogy most happy legyek. Szívem szerint aludtam volna, de még csak 15:05 volt. Nekiálltam tanulni holnapra mert hát néha olyat is kell csinálni. Tanultam másfél órát majd a Lorinával beszéltem.

Tesó: Mizu?

Nővérkém: Nincsen semmi különös. Most hagytam abba a tanulást.

Tesó: Kellene tanulni holnapra??

Nővérkém: Hát kéne mert holnapra kell a töri fogalmazás.

Tesó: Akkor megyek tanulni. Én még nem csináltam meg. Mentem. Cőőőőh.

Nővérkém:  okés szia.
 
Fogtam a fejemet az ágyon ülve. Majd elém ült a Krisi.
- Mivan Bogi?!?! Miért fogod a fejed?- kezdett el röhögni és ezért én is elkezdtem. Feloldottam majd odaadtam neki a telefonomat. Elolvasta és már egymás mellett feküdtünk az ágyon és nem.bírtuk abbahagyni a nevetést.

Este olyan nyolc körül elmentünk egymás után fürödni.
Befeküdtem az ágyba, hogy akkor én elalszok amíg szerelmem fürdik, de ez nem jött össze. Mikor befeküdt mellém csak annyit súgott a fülembe, hogy:
-Jó éjt hercegnő!- majd átkarolta a derekamat és szorosan mellém bújt.
Így aludtunk el. Rá kellett jönnöm, hogy nekem van a legjobb barátom.

Éjjel hallottam olyan tizenegy körül, hogy megszólal a telefonom. Hupssz...
Nem halkítottam le.
Megnéztem, hogy ki az. Hát ki más lehetne, mint dobpergés............... Petra.

Petra: Gondolom örültél, hogy ma nem voltam suliban. És most gondolom megölnél, hogy ilyenkor írok neked, de ez van. Ha valakit nem kedvelek ezt teszem. Sokáig már ez nem lesz. Amikor.már leszek suliban akkor majd csak a suliban foglak csesztetni. Na de további szép estét.

-Ki volt az??- kérdezte a drágám álmában.
- Szerinted?
-Hülye ez a  Petra, hogy ilyenkor ír neked.
-Nemtudom. Na, de most aludj.
- Rendben. Gyere ide - húzott oda magához.
-Pillanat. Még írok valakinek.
Gyorsan írtam az anyjának, hogy irt nekem a lánya. Csak annyi volt a válasz, hogy holnap délután suli után találkozzunk kettőkor a suli előtt, mert beszélni akar velünk. Erre már nem.írtam vissza inkább oda bújtam a Kristófhoz és elaludtam.

Remélem tetszik. Ez nekem olyan mint a cím is álmom is meg ez majdnem, hogy a valóság is. Csak keverve van a kettő.
Jó olvasást.