- Ryan még figyel minket. - suttogtam.
- Csókolj meg.

Andy nem kérdezett semmit, csak az ajkamra, majd újra a szemembe nézett.. végül, alig pár másodperc múlva ajkaink összeértek. Csupán egy pillanatig, de ismét megtörtènt.

Az út alatt egyikőnk sem szólt semmit, ám amikor megérkeztünk Andyhez, ő mélyet sóhajtott és felém fordult.

- Szeretném, ha..
- A mai nem ismétlődne meg. Rendben, vettem. - bólintottam. - Azért köszönöm, hogy ilyen nyugodtan kezelted a helyzetet.
- Nem vagyok vadállat aki mindenkit kinyír.
- Nem is úgy értettem. Viszont, szeretnék kérni valamit. - a szemébe nézni most kissé nehezemre esett, de nem tudom, hogy miért.
- Beszéljük meg bent.
- Oké.

Andy hozta a bőröndömet és bementünk a házba.
A nappali felől lépteket hallottam és megpillantottam Rubyt.

- Andy, új infókkal jöttem.
- Mivel kapcsolatban? - a kérdésre Ruby Andy kezébe nyomott egy aktát, amin mintha egy Z betűvel kezdődő név lenne.
- Aurora, megtennéd, hogy..
- Nem. - vágtam bele Andy szavába.
- Miért volt ez az egész ha kizársz mindenből? - a megérzésem nagyon azt súgja, hogy Ruby Zoe halála miatt van itt.
- Azt a követelőzős mindenit. - mormogta Andy, majd intett a nappali felé.

Mind átmentünk a szobába, majd helyet foglaltunk.
Az aktán valóban Zoe neve állt.

- Úgy tűnik sikerült. Nyomon vagyunk. - kezdte Ruby. - A pasas aki megölte a lányt, egy sorozatgyilkos.
- Mi? - kaptam fel a fejem.
- A rendőrök már 10 éve nyomoznak a pasas után, de nem jutnak egyről a kettőre. Ezt az aktát a zsaruktól kaptam. Minden ami benne van, másolat.
- Azoktól akik engem is kihallgattak?
- Igen, azoktól. - felelt Andy. - Ugye nem hagytak nyomokat?
- Nem. Leellenőriztem.
- Rendben, nos lássuk. - Andy olvasni kezdett, de amit talált, az arcából ítélve igen kevés volt.
- Azt mondtad nyomon vagytok. - pillantott Rubyra. - Olvastad az aktát?
- Igen, olvastam.
- Remek, akkor tudod, hogy itt mindössze annyi van, hogy milyen testalkatú a férfi, illetve az áldozatai és a módszere.
- Igen, de Ashley pár napja ráállt az ügyre és..
- Micsoda? - vonta fel a szemöldökét kissé meglepetten.
- Ashley elutazott, mert a környező államokban is voltak gyilkosságok és lehetséges, hogy van egy informátorunk.
- Miért csak most szerzek tudomást erről?
- Mert nem akartunk zavarni, hisz sok dolgod volt mostanság. Na és, nem voltunk biztosak benne, hogy találni is fog valamit.
- Ennek még lesz következménye. Semmit sem tudtam erről. - fújta ki mérgesen a levegőt.
- Tudom, és sajnálom, de lásd be, nem volt hiába.
- Azt majd én mérlegelem. Most mond el amit tudtok. - hangja utasító volt.

Ez az a pillanat amire már vártam. Végre talán van valami információ Zoe gyilkosának a kilétéről.

- Az egyik áldozat húga látta a gyilkost és hajlandó nyilatkozni, ha meg lesz bosszulva a nővére halála.
- Remélem tudod, hogy ettől még nagy hibát követtetek el, hisz engem megkerülve intézkedtetek. - Ruby épp meg akart szólalni, de Andy megelőzte.
- Ashley mikor tér vissza?
- Még ma éjjel.
- Remek, mond meg neki, hogy még a délelőtt folyamán beszélni akarok vele.
- Rendben. Akkor, én most megyek.

Andy bólintott, Ruby pedig elhagyta a házat.

- Nocsak, nocsak. Valami fontos dolog amiről a nagy Andy Black nem tudott.
- Ennyire vicces kedvedben vagy? - mordult rám.
- Nem.
- Lezuhanyzom. Utána megbeszéljük azt amit akartál.
- Oké.

Amint Andy elment és tiszta volt a terep, elővettem az asztalon heverő aktát.

" Rendőrségi közlemény: Egy a negyvenes évei közepén járó férfit keresünk aki feltehetően több nőt is meggyilkolt. Testalkata átlagos, és feltehetően a nyakán található egy tetoválás, de a kinézetéről többet sajnos nem lehet tudni. Felhívjuk a nők figyelmét arra, hogy a férfi roppant veszélyes, így ha valakit gyanúsnak vélnek azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket. "

8 név és 8 kép. A nők, akiket kiválasztott egy dologban hasonlítottak, mindnek sötét volt a haja.
Az összeset megfojtotta, de előtte közösült velük.
Ondót találtak több helyszínen, de a mintát nincs mivel összehasonlítani.

- Te meg mit csinálsz?

Nem hallottam, Andyt közeledni, így igencsak megijedtem.

- Jézusom, a frászt hoztad rám. - becsuktam az aktát és visszaraktam az asztalra.
- Még mindig te akarod elintézni? - sétált mellém így megláttam fedetlen felsőtestét. Csupán egy törölközőt csavart a teste köré.
- Igen. - feleltem kissé zavarban.
- Ez egy sorozatgyilkos. Zoeval együtt az áldozatainak a száma kilencre nőtt.
- Igen, tisztában vagyok vele. De megfogadtam, hogy megölöm. - határozott voltam annyira amennyire csak lehet. Ezek a tények nem változtatnak semmin.
- Jól van, erre még visszatérünk. Miről akartál beszélni? - a vitrinből elővette a whiskyt és két poharat.
- A suliról.
- Na, mesélj. - leült és töltött egy kis italt.
- 2 héten belül el akarom végezni a sulit. Az osztályfőnöktől tudom, hogy van ilyen lehetőség.
- Tessék? - vonta fel a szemöldökét.
- Jó tanuló vagyok, le akarom zárni az életemnek azt a részét és ha az megvan, akkor tudok koncentrálni az itt betöltendő feladataimra.
- Meglepsz, de legyen ahogy akarod.
- Viszont kérnék egy kis szivességet. - pillantottam rá.
- Mond, mi kéne? - dőlt hátra elégedetten és belekortyolt a pohárba.
- A vizsgáig egy kis nyugalom.
- Rendben, 2 hét szabi. De akkor menj is át a vizsgán.
- Úgy lesz.

***

Másnap reggel minden cuccomat kipakoltam a bőröndből és kikészítettem mindent amiből tanulnom kell, majd amikor elindultam a konyhába, hogy csináljak valami reggelit, megtorpantam az ajtóban.

- Hogy mertetek helyettem meghozni egy ilyen döntést? - hangzott el a kérdés.
- Nem akartunk ezzel is még több feladatot akasztani a nyakadba. - felelte egy számomra még ismeretlen férfihang. Gondolom ő Ashley.
- Évek óta ha ilyen akcióba kezdtetek engedélyt kértetek, nem igaz?
- De igen, sajnálom főnök.
- Szeretném ha még egy ilyen eset nem lenne. Megértettétek?
- Igen. - hangzott egyszerre vagy 4 ember szájából a válasz. Akkor ez azt jelenti, hogy itt van Ruby, Ashley, Jake és Mark is.
- Most pedig, hallani akarok mindent amit megtudtatok.

Átsétáltak a nappaliba, így, hogy kissé jobban halljam a dolgokat elindultam lefelé a lépcsőn és megálltam félúton.

- Az egyik áldozatnak, aki 2 óra távolságra lakott Chicagótól, van egy húga.
- Eddig én is képben vagyok.
- A lány először nem akart beszélni, de miután megígértem neki, hogy a nővére gyilkosa meg fog halni, elmesélt mindent.
- Várj. Hol van ebben a buktató? - kérdezte Andy. - Ha látta a gyilkost, a rendőröknek többet kellene tudniuk róla.
- Annyira megrémült, hogy nem mondta el nekik azt amit nekem. Én is úgy lettem figyelmes erre a 14 éves lányra, hogy szemet szúrt a kihallgatása. Elenyésző infót mondott csak, aztán amikor elsőnek felkerestem, tudtam, hogy elhallgat valamit. Két napba telt, de kiderítettem mit tud.
- Értem, de azért ez egy kicsit még akkor is gyanús, na de folytasd.
- Az a gyilkosság 4 hónapja történt. A kiscsaj akkor ért haza amikor a nővérét épp meggyilkolták. Felment az emeletre és az ágyon már egy hullát talált. A pasas akkor még ott volt és hátulról a lányhoz lépett. Eltakarta a szemét, hogy ne lássa a hullát, de az asztalon lévő tükörben a lány meglátta a pasas nyakán lévő nagy, fekete tetoválást. Azt mondta, talán valami halat és pikkelyeket ábrázolt. Megfenyegette a lányt, hogy ha eljár a szája akkor idő előtt megöli, majd mielőtt távozott volna, ígéretet tett arra, hogy eljön érte is ahogy a testvéréért. Gondolom túl fiatal volt ahhoz, hogy most megölje és kiélje rajta perverz vágyait.
- Ennyi? - kérdezte Andy.
- Ezt a helyszínen hagyta.

Gondolom Ashley átadott valamit, mert vagy fél perc csend következett.

- Ez az éjjeli klub itt van.
- Igen.
- Azt hiszem fel kell keresnem Patricet. Ilyenje csak a régi vendégeknek van.
- Ez nagy előrelépés. - Andy hangjából elégedettség hallatszódott. - Rendben, megteszem a szükséges lépéseket, ti pedig térjetek vissza az eredeti feladatotokhoz.
- Rendben főnök.

Nem kapcsoltam időben, így amikor már hallottam a lépteket, nem volt időm, hogy felszaladjak. Úgy döntöttem, hogy nyugodtan lesétálok a konyhába.

Még mielőtt leértem volna a lépcsőről láttam Andy embereit kilépni a nappaliból. Meg is lepődtem, mert Ashley és Jake bólintottak egyet üdvözlésképpen, míg Ruby felém se nézett, Mark pedig egy lenéző pillantást küldött.

- Nocsak, kit látnak szemeim. - nézett végig rajtam Andy.

Amikor szemei kicsit tovább időztek a mellkasomon, akkor jöttem csak rá, hogy a kissé kivágott fekete, pántos hálóingemet nem vettem át.

Mind a négyen elmentek, én pedig besétáltam a konyhába és hallottam, hogy Andy jön utánam.

- Nem szeretnél mondani valamit? - kérdezte.
- Nem, nincs mit mondanom. - elővettem egy tányért és egy pogácsát, majd az asztalra pakoltam és arra lettem figyelmes, hogy Andy engem néz.
- Szeretnék enni, ez probléma? - vontam fel a szemöldököm.
- Nem, nem az. - felelte könnyedén majd sarkon fordult és felment az emeletre.

Nos, az előbb hallottak azt hiszem pár dolgot megváltoztatnak. Úgy hiszem, maximum pár hét és Andy a gyilkos nyomára bukkan.
Valamiért izgatottan, mégis félve várom azt a napot, hogy végre szemben állhassak azzal az alakkal.

Miután végeztem elpakoltam magam után és felmentem a szobámba. Ám Andy ott állt velem szemben az asztalomnak támaszkodva.

- Segíthetek valamiben? - kérdeztem meglepetten.
- Hallgatóztál, igaz? - indult meg felém.
- Mi? Én? Dehogy. - el akartam menni mellette, de ekkor a kezem után kapott és visszarántott.

A mellkasának csapódtam, majd hátrébb léptem, hogy a szemébe tudjak nézni ami most azt sugallta, ideges.

- Mit hallottál?
- Andy én.. - kezdtem volna a magyarázkodást, de ő ekkor pofon vágott.
- Az igazat akarom hallani.
- Mindent hallottam, na és akkor mi van? - tártam szét a kezemet.
- Ha mégegyszer ilyenen kaplak, nem állok jót magamért. Ugye megértetted?
- Meg hát. - fontam össze a karomat magam előtt.

Andy tekintete a melleimre siklott, ugyanis az előző tettemmel csak még jobban közszemlére tettem őket.

- Tovább bámulsz, vagy kimész, hogy tanulhassak? - kérdeztem kissé pimaszul, hisz ki ne használná ki az ilyen helyzeteket.
- A harmadik opciót választom. - lassan elindult felém, én pedig ösztönösen hátrálni kezdtem.
- A felsorolásomban nem volt harmadik opció. - a fenekem az asztalnak nyomódott, innen nem volt már hova hátrálni.
- Az enyémben viszont van. - szemeiben égett a vágy és amikor teljesen elém lépett, ennek "hangot" is adott. Kezét a tarkómhoz vezette, majd belemarkolt a hajamba.
- Húha, Andy Black bekeményít, mi? - néztem fel rá mosolyogva.
- Nos.. - húzta apró mosolyra a száját, majd a hajamat elengedte és  felkaromnál megragadva belökött az ágyba.

Hasalva estem a puha takarók közé, majd amint megfordultam, láttam, hogy Andy megválik a felsőjétől és az ágyra térdel.
Fedetlen felsőteste igencsak megmozgatta a perverz fantáziámat és elöntött a vágy.
Ahogy feljebb került az ágyon, a lábaim közé térdelt.

- Hiányzik már, igaz? - húztam huncut mosolyra a számat.
- Ne mond, hogy neked nem. - kapta el a csuklómat, majd a másikat is és a kezeimet a fejem fölé nyomta. Szorítása kissé fájt és egyből bevillant az az éjjel amikor apám..
- Ne, ne kérlek. Várj.
- Mi van? - kérdezte kissé értetlenül és ingerülten.
- Ne így. - mozgattam a csuklóimat mire Andy észbe kapott, hogy mire célzok és elengedett.
- Sajnálom. - pillanatokon belül felállt az ágyról és felvette a felsőjét.

Nem tudom, hogy mit kellett volna mondanom, de még ha tudtam volna, úgyhiszem, egy szó se jött volna ki a számon. Csak feküdtem az ágyon és néztem a plafont, Andy pedig elhagyta a szobámat.

Időt kell hagynom arra, hogy túl legyek ezen.
Talán elég lesz pár nap, talán egy hét vagy kettő, pontosan nem tudom. Majd kiderül, azt viszont remélem, hogy Andy nem vette magára a dolgot.