Mikor Brooklyn, és Lisa elértek a teremhez az ajtó elé pakolták cuccukat, és leültek mivel nem volt nyitva a terem.
- Fenének nem raknak ide legalább 1 padot - motyogta Lisa magában.
Hirtelen az osztály többi tagja jelent meg a folyosón a terem felé tartva. Brooklyn egészen meglepődött mikor az osztály odaért, hiszen a szőke hajú szemüveges tanár, a Lisa által szólított Mr.Jóképű jött oda. Flora, az egyik osztálytársuk halkan megjegyezte, hogy helyettesítés lesz. Flora mindig is egy csendes lányka volt, csendben rajzolgatott, sosem volt olyan barátkozós típus. Rövid barna hajában rózsaszínre festett tincsek voltak. Soha senkivel se beszélt, Talia szerint unalmas lány volt. Brooklyn se beszélt vele, de többi osztálytársával is alig váltott pár szót. A tanár kinyitotta az ajtót, a többiek pedig beözönlöttek, majd az asztalhoz sétált.
Történelem órájuk lett volna, Brooklyn kíváncsi volt mit taníthat ez a tanár.
- Üdv osztály. A nevem Ronald Knox, én vagyok a mai helyettes tanárotok - mondta mosolyogva Mr.Knox. Kezében laptopot tartott. Szőke haja volt, ami hátul barnára volt festve, vastagkeretes szemüvege mögött pedig a szinte hipnotizálóan zöld szemei végigfürkészték a termet. Fiatalos öltözete sok embert egy modellre emlékeztett. Több lány is nyáladzott róla nem véletlenül. Brooklyn egy pillanatra elveszett a zöldes szemeiben, majd egy órának tűnő másodperc múlva megrázta a fejét, és helyet keresett magának, ahova letette a táskáját. Lisa is követte. Brooklyn a szeme sarkából látta, hogy Talia is leül, közbe beszélget valakivel. A tanár közbe letette laptopját, és felnézett az osztályra.
- Mivel nem hiszem, hogy szeretitek a történelmet, ezért szabadfoglalkozás van - mondta kacsintva, mire az osztály lány tagjai kissé elpirultak. Brooklyn meglepődött a férfi közvetlen viselkedésén, de végül inkább csak vállat vonva rajzolgatni kezdett. Végigmérve szemlélte végül fekete fehér rajzát Ronald Knoxról. Lisa halkan kuncogva nézte a a művet. Brooklyn a szemeket vélte a legszebbnek, így azt színezte ki először.

- Meg kéne mutatnod Mr.Knoxnak - mondta Lisa, szeme ravaszul csillogott. Brooklyn elpirult a gondolatra.
- Mitől vagy olyan piros kisasszony? - kérdezte hirtelen Mr.Knox, mintha csak róla lenne szó. Brooklyn csak lefagyva ült ott. Osztálytársai kíváncsian méregették, főleg Talia. Lisa azonban kikapta a lemerevedett lány kezéből a rajzot, és odanyújtotta a tanárnak.
- Nagyon szép lett szerintem - fűzte hozzá a lány. Brooklyn arcszíne már gyakorlatilag egy paradicsoméval vetekedett. A tanár kissé meglepődött mikor a rajzot Lisa odarakta elé.
- Szerintem igen tehetséges vagy kisasszony - mondta lágyan, és odasétált Brooklyn padja elé. Talia szemében féltékenység csillogott. Mr.Knox végül zsebéből egy igen kicsi, szórólapszerűséget húzott ki, majd Brooklyn elé tolta.
- Várlak téged a rajzklubban. Majd Lisa megmutatja merre kell menni - mondta a férfi, majd asztalához ült megigazítva a nyakkendőjét, majd ingjének fehér gallérját. Brooklyn nyelt egyet, és táskájába tette a szórólapot. Lisa mellette ülve kissé felnevetett.
- Ja, amúgy elfelejtettem szólni, hogy ő tartja az összejöveteleket rajzklubbon, ő az elnök - mondta mosolyogva.
- Pedig jó lett volna szólnod - Brooklyn ránézett az asztalán lévő rajzára, és felsóhajtott. Igaz, szeretne menni a klubba, de mit mondana Talianak? Mindenképp találkozik vele, ugyanis egy házban laknak. Brooklyn szereti azt a kis házat, még ha Taliaé is. Mindketten kapnak pénzt, hogy kényelmesen tudjanak élni. Brooklyn egy munkát is elvállalt régebben, egy kisállatboltban. Szeretett ott dolgozni, de mivel már nem volt ideje, és Talia is mindenfelé elrángatta úgyhogy felmondott. A lány sokszor gondolkozott azon, hogy külön költözzön álbarátnőjétől, de vagy Talia tartotta vissza, vagy pedig a magány lehetősége. A csengő váratlanul megszólalt, ami kirázta Brooklyn gondolataiból.
- Gyere Brooklyn! A 102A terembe leszünk - mondta Lisa gyorsan felkapva táskáját, azonban türelmesen megvárta a lányt, aki még elpakolta a rajzát, és tolltartóját, majd elindult az említett terem felé. Hirtelen eszébe jutott a tegnapi eset, mikor a parkban kellett találkozniuk.
- Lisa, úgy érzem hogy valamit még nem beszéltünk meg - szólt a lány halkan felsőjét gyűrögetve. Lisa kérdőn felvonta a szemöldökét miközben megálltak az iskolafolyosón.
- A tegnapi esetről lenne szó...
- Ja igen, valamit el akarok mondani neked - mondta Lisa - Talia nem azért hazudott, hogy ne találkozzunk. Még ha ő ezt is mondta, nem ez az igazság - magyarázta kis csalódással a hangjában.
- Csak szeretném tudni az igazságot - motyogta Brooklyn szomorúan. Talia hazugságai már meg se lepték, rengetegszer hazudott már neki a lány.
- Igazságszerint azért mondta ezt neked, mert látott a rajzklubbosokkal, és úgy gondolta ez egy olyan hazugság lesz ami nem derül ki - mondta a lány. Brooklynnak elkerekedtek a szemei.
- És mindezt azért tette, hogy nehogy össze barátkozzunk - folytatta a lány.
- Mondd csak, szeretnél egy valódi barátot? - kérdezte Lisa - Nem tudom mennyire tölteném be az ehhez megfelelő posztot, de reménykedek... - mosolygott Lisa félénken. Brooklyn meglepődött egy pillanatra. Soha nem ajánlott fel senki se ilyen ajánlatot. Majd ajka meglepően mosolyra húzódott.
- Igen - mondta határozottan.
- Akkor oké - mondta Lisa nagy mosolyra húzva a száját.
- És a rajzklub? - kérdezte hirtelen Brooklyn. Hirtelen gondolatai közé férkőzött az elnök, rögtön érezte, hogy arca elpirult.
- Haha, látom már fülig beleszerettél Ronaldba - mondta Lisa nevetve.
- Hogy tudnék egy nap alatt beleszeretni valakibe? - kérdezte Brooklyn - Ez nem egy romantikus könyv.
- Honnan tudod, hogy milyen egy romantikus könyv? - kérdezett vissza Lisa kacsintva.
- Egyre több olyan dologra jövök rá veled kapcsolatban amit nem gondoltam volna - folytatta a lány a piszkálódást. Brooklyn elmosolyodott. Talia nélkül valahogy az élet nem volt annyira nehéz a lány számára.