Transylvania szemszöge

Nem hiszem el hogy azt hitte komolyan barátságot akarok. Nem csináltunk azóta hogy ideérkeztünk semmit sem közösen! Romania, néha annyira fáj az én ostobaságom és a te hiszékenységed kombója. Az hogy még este is a szoba másik felében vagy, egy dolog, este úgyis odagurulok hozzád véletlen. Azt hiszed hogy nekem az a két hét elég is volt ahhoz hogy én beteljesüljek? Hát nem, ettől csak nem úszod meg, már az én kábítószerem vagy ettől!

Bár mit panaszkodok ha te nem is hallod meg, az én hangom így úgy sem ér el hozzád. Azt se várd el hogy feléd is regéljek majd hogy milyen jó volt veled kettesben addig. Mert az volt, igazán jó volt. Csak ketten, utcán élve a megvilágításokban látva egymást este, és azzal szórakozva hogy a muslincák a telefonunk zseblámpája fényére jöttek, illegálisan tüzet rakni a Duna partján, szemetesből kaját lopni, vagy hogy a kagylók megvágták a lábadat a folyóban. Legalább nekem ízlettek, az pótolta a károdat.

Most is megkívánom azt a folyami kagylót, mégha azt is mondod hogy a beszívott homok miatt túlságosan is serceg a fogak alatt.
...Megint jobb lenne mindet ha ismét csak egy kicsit is közelebb lennél.

Na meg itt van Hun is. Azóta hogy megházasodott, mindenkinek az anyjaként viselkedik. És nem tudhatjátok milyen idegesítő. Ilyen még Austro idejében sem volt teljesen, így viszont kijött rajta. Mint egy szétszórt kicsit felelőtlen kismama. Eközben meg ne is nézzük el azt a tényt hogy legtöbbek még nem is fiatalabbak nála, legtöbbször a korában vagyunk pár száz év különbséggel legfeljebb. Kivéve Germany, de mivel már a kétszáznál több év az ő korszakának mondható, nem lehet mondani hogy hatalmas különbség egy amolyan kilencszáz év köztük.

Engem is elküldött most fürdeni a tó megjárása után így este, miután Lithuania hatszor átmosta a kezeit. Utánam meg rögtön betódult a háromméterszer egyméteres fürdőbe a három német.

Talán el is kellene mondanom hogy milyen hely is ez. Két emelet van, lent egy nappali ami egyben étkező, két háló egymás mellett, egy kis konyha, két terasz, egy nagyobb, amiből néhány lépcsőfokkal megy ki az udvarra és a kövezett utcára, ráadásul van egy hintaágya, és egy kisebb, ami egy lépcsőből áll szintén az udvarra. A nappaliban ott a felkanyarodó lépcső épp a ház közepén, ami felvezet a második szintre, és rögtön a lépcső tetején ott a kis fürdő, ahol gyanúsan démoni hangok jönnek fel napközben. A két oldalán még két háló, a tető formájában ugye, háromszög szerűen. Itt alszok én is, a háromszög egyik oldalában, ahol még egy erkély is van, kinyílva az utcára.

És így hogy most a hálónk közepén vagyok törülközőbe csavarva, félek ezek után lemenni a lépcsőn, ugyanis a németek [^^"]sztak arra hogy a lábukat is letöröljék, és mintha kisgyerekek lennének, nudista módon rohangáltak fel-le ott még vizesen. Lehet csak beleélik magukat hogy Hungary egy szülőtípus lett. Főképpen mert ebbe még egy ezt elmondó mondatban Slovakia is csatlakozott hozzájuk. Nem tudom, lehet hogy Hungary megetette őket valami fűvel, ami biztosan nem Czech volt, mert ő tudhatott volna erről a hatásáról bármilyen kábítószernek és ilyet ez esetben senkinek sem adott volna. Ő pont az a személy akinek ha csak hátához érnek már sikítana ha lenne olyan aki sikítana. De ő inkább az aki az egy tenyerével és az ő valamennyi erejével megoldja.

- Megvagy? - hallottam meg mögöttem Romania.
- ...Nos, igen, megvagyok. - kaptam fel a fejemet. - Csak... Elbambultam.
- Ismerős... - üllt mellém. - Künnyű dolog önmagadban ellenni míg a legtöbbek hát... Elvannak.
- ...Eddig hol voltál? - érdeklődtem.
- Odakint... Elvoltam a lábam lógatva magamba mélyedve. - Hunnak igaza volt azzal hogy ezt a szóhasználatot szerezte magának. - Rájöttem hogy ismét kapargáló lettem egy társ után, és másfél év alatt ugyanott vagyok...

- Rájöttél? Nem inkább feleszméltél rá? - kuncogtam csak egy aprót. - ...Igaz, én is jobban voltam mikor két hetet ellehettem társaságban veled...

- Az két hét volt... Az egész nekem olyan volt mintha csak három nap lenne. - vallotta be. - De átgondolva, valóban két hét eseménye zajlott le akkor... Vajon itt is a tóban van kagyló?
- Nem, nem igazán hiszem hogy lenne tóban folyami kagyló...! - nevettem fel feléfordulva. - A szóval, átgondolva... Nem vagyunk mi síkbuták hogy akkor nem vagxunk többször egymás mellett?

- Milyen módon? - döntötte a fejét a könyökére egyenesen a szemembe nézve.
- Hát, ehm, nyilvánvalóan, nos, barátilag, vagy szobatársilag, hálótársaknak- de ugye érted hogy értem hogy hálótársak? - hadartam idegesen.
- Értem én, értem... - nyugtatott le. - ...A hálótársak jól hangzik...!~
- Alvás ügyileg, persze! - löktem el az kezeimmel úgy hogy én is felé boruljak parancsolóan és fenyegetősen. Nem mintha segített volna a helyzetemen. - Nos, izé, igen, a hajam... A hajam még vizes.

Azt mondtam hogy vizes, ahelyett hogy nedveset mondtam volna... Beszélni sem tudok már szépen banyek! Így már azt sem tudom mit gondoljak magamról.

- Úgy értem, nedves, igen. - ülltem fel, kijavítva magamat.
- Hagyd csak vizesen, másra fejezném ki azt hogy nedves. - vigyorgott.
- Na most eltakarodsz innen. - vágtam rá elkomolyodott arccal.
- Természetesen, megyek is az én saját helyemre... - állt fel elsétálva az ágyáig. - Addig leszek távol tőled ameddig csak akarod!
- Ezt tetted az utóbbi időben és épp azt magyaráztuk hogy okosabb döntés lenne ha maradnán közösen... - motyogtam ahogyan ő kényelmesen elhelyezkedett. Nem is bírtam tovább egy másfél percig nézni őt, felálltam és egy lábammal bevágtam az ajtót ami a fürdő előtérjébe nyílva volt ott magányosan. Nem volt rajtam sokminden, elég az a kettő dolog ami kellett Romania elé hogy odamehessek; szőr és bőr. Hiszem is hogy milyen meglepődött volt hogy így közelítve jöttem meg neki csak hogy egy ágyban legyünk.

- Heh, látom nem is akartad igazán bírni... - vonta meg a vállát.
- Tudod, átgondolva... - bújtam hozzá olyan közel hogy igazából a nyakának beszéltem. Nem is lehetett volna jobb, legalább azt akartam már rejteni hogy belevöröslök. - Mind a ketten elég ostobák vagyunk. Miért ne lehetne akkor hogy a nem annyira idióta tervünket mondjuk kipróbálnánk és egymás hálótársai lehetnénk igazán mi ketten...?

957 szó.

Azt hittem hogy pocsék rész lett, és igazam is volt, eddig valóban ez a legrosszabb, de legalább nem is leggyatrább rész amit írtam-

Jobb is volt a megfogalmazás, elindítottam (mégha egy mondatrészben is volt csak) egy történetszálat, éééés hosszúra sikerült!-

Na igen, itt a "Na" volt az ezredik szó-

Egyébként úgy sem fogjátok kitalálni hogy melyik hat szó az ami vezet történetre, hehehe-

No shitpost, sorry-

A Nyeh legyen veled!