Titkolódzás
[Egyeseknek kifogásolhatóak lehetnek a következő rész tartalmai, 13 év alatt talán nem is érdemes olvasni!]
Poland szemszöge
Még egy fény csíkra már kinyitottam a szemem.
- Hm... Mit nézel kicsim? - fordultam felé.
- Oh... Jó reggelt Poland... Vagy mondjam úgy... Jó délutánt. - mosolygott mellettem Hungary.
- Hol vagyok? - kérdeztem tőle magamhoz húzva a takarót.
- Finland meghívott hozzá, ezért vittelek magaddal, kiestél a szaunázás közben, ezért magamhoz vettelek, és most nézem a TV paprikát. - dőlt hátra. - Finn meg épp részegesen ír valamit Estoniának hogy ő is jöjjön.
- Oh... Értem... - bámultam ki a fejemből. - Nem emlékszem rá, de... Én még mindig aludnék...
- Hát jó, nyugodtan aludhatsz még... Ha zavar, akkor ezt ki is kapcsolom. - a fény megszűnt ismét, és visszaaludhattam...
- Eh!? Máshol vagyok? - pillantottam fel. El voltam zárva, és a kezeimet épp megbilincselték, csak úgy mint a lábaimat. - És... Nem is hordtam valaha ilyen ruhát?
- Badarság édes [^^"]rvám. Talán agyadra meg a sok [^^"]ci? - hajolt hozzám Hun. - Nem is kellene mást hordanod, nagyon is illik hozzád ez a farmer rövidnadrág rövid trikóval, és azzal hogy minden [^^"]szt megnyertél~ - nyalogatta az arcomat.
- Nem értem mit mondassz? Miért nézel ki másképp is? - nem sokkal rövidebb feketébb haja felfogva csiklandozta a nyakam, és sokkal férfiasabban is nézett ki.
- Kis [^^"]csa korom óta nézek így ki. De egy mindegy is [^^"]rva. Hiszen már várnak~
Újabb rémálom... Mindegy is, legalább itthon vagyok má-
- Poland? - jött mögülem a hang, majd megragadták a vállam. - Hála égnek még itt vagy!
- Miért is? - fordultam meg, mire rá kellett jönnöm hogy ez sem más. Mert hogy Hunnak két szeme van, az már biztos álom.
- Gyere csak. - emelt fel a földről, és elkezdett rohanni velem el egy fal nagy repedésébe, alig eltakarva láthatóan. Az otthonom talán sosem volt ilyen romos, hacsak...
- Mi folyik itt? - ülltem le átölelve a térdeim.
- Nem sokáig menekülhetek. [^^"]zi még ma meg fog találni minket biztosra, szóval csak annyit akartam volna tőled Poland... Vagy nevezhetlek akár szerelm...
...Meddig folytatom ezt? Vagy már vége is van...?
Ez már Hungary otthona. Telefonom a kezemben, amiben tükröződve látom hogy a hajam vége olajzöldre van festve és teljesen kibontva.
- Hun itt is talán meglesz? - néztem fel. Szintén takaró volt rajtam.
- Mondtál valamit? - jött ki a konyha kapujából Czech. Valójában csak hangról ismertem meg hogy Czech az, teljes hajstílusa más volt befonott hosszabb hajával, és hogy sokkal inkább egy szülőnek nézett ki.
- Czech, hol van Hun? - néztem felé.
-
...Tudod jól hogy én sem tudom... - sóhajtott. - Már nyár óta eltűnt, csak úgy mint Lithuania... De ne aggódj, vigyázok rád és a ti gyereketekre...
Ugye ennyi volt? Jesszus, az utóbbi...
Hm. Most levél van nálam. Újabb furcsa öltözetben vagyok, ezt már megszokhattam.
Valami az van írva...
"Szia Pol!~
Mennem kellett, ezért elraboltalak ezúttal hogy vigyázz a házra miközben flörtölök Ro'val~
Köszi szivi!~ ♥
U.I.: Ha Slovik átjön, küld el az anyjába, és ne hagyd hogy Czech és Transyl' bohóckodjon!"
Remek, egy teljesen más személyiségük nekik. Nem hiszem hogy ez is valóság...
Hééé, Poland! - ölelt át Transylvania. - Látom ma is te vagy itt, tehát ő vele... Ne igaz... Nem látja Hungary hogy nem csak az a pókerarcot lehet szeretni?! És is szerethető vagyok...
Mi a- Testvérszere-
- Hm? Oh, ébren vagy már! - fordult felém Hun. - Jó reggelt Poland... Vagy mondjam úgy... Jó délutánt.
- Eh, már megint? - dőltem mellé. - Ez legalább normálisabb...
- Hé, máris visszaalszol? - karolt át. - Már kezd sötétedni, kibírhatod egy időre.
- Miért, szeretnél mondani nekem valamit? - pislogtam. Kicsit mintha elgondolkodott ezen.
- ...Nem, nem szeretnék. - mosolygott. - Aludj csak...
- Köszönöm Hun. - öleltem át. - Holnap csütörtök, tehát ki kell pihennem magam politikára...
Hun, szerintem rejtessz valamit előlem. És lehet csak velem, mivel másként gondolsz rám mint bárki másra gyerekkkorunk óta. És szerintem ennek ellenére tudnom kellene erről. Gyakran elmész, de nem látom hogy mással ápolnál kapcsolatot. Már jobban átlátok dolgokat mint mikor csak kivirágzott a kapcsolatunk. Ez más... Magaddal rejted el a dolgokat...?
629 szó.
Nem is tudjátok mennyire részletes ez a rész...
De aki nem értette;
- Jelen
- Dark Alternatív Univerzum
- Múlt (Második világháború kezdete)
- Jövő (kb. 2022 Augusztusa, BÉTA)
És mitől olyan részletes?
Minden egyes rész pontosan száz szavas-
Igen, kitalálhattátok volna, de nem lenne annyi türelmetek hogy megszámoljátok-
A Nyeh legyen veled!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro