Gyönyörű Ellenség 1/???

Hungary szemszöge

- Ébresztő! Srácok, keljetek fel! - ébresztettem őket összekocogtatva két serpenyőt amit Erdélynél találtam.
- ...Milyen nap van....? - emelte fel a fejét fáradtan Estonia.
- Szombat, második tanítási napunk, és utolsó a héten. - hagytam abba az ébresztési módszeremet.
- Mennyi az idő? - kérdezte Finn is.
- Kemény hat óra! - vágtam rá. - Egy órával később keltem a szokásosnál...
- És legalább Vöci lesz az első óra? - ült fel Estonia nyújtózkodva.
- É.V. lesz. - mondtam visszaemlékezve.

- Na azt legalább úgy mindenki kívülről tudja... - sóhajtott Finn. - Hol a sapkám?!
- Itt van, nesze! - nyomtam a fejébe.
- Heheh, köszönöm... - igazította meg. - Félsz hogy elkésel ismét?
- Én? Chö, dehogy, örömmel kések! - legyintettem. - De azért korán szeretünk kelni, ugye?
- Hát... Nem igazán.
- Miért ilyen lusta mindenki a körzetemben...

Románia szemszöge

Reggel jöttem csak rá hogy mennyire szerencsés is vagyok. Együtt lehetek egy szobában a majdnem normális val'szeg-féltestvéreimmel. Mármint, Italy... Hát, számomra túl nevetséges és ártatlan.
Főleg hozzám képest aki állítólag részegen képes megtoszni két csajt.
Na, álljak le, kezdek cigányosodni...

Még egy óránk volt a sietős elindulásig, viszont mivel jobb volt otthagyni a társaságomat, és ezzel sokan így vannak, minél hamarabb végeztem magammal. Akartam volna már az első naptól a hajam idegesítő tincseit, de mivel nem igazán zavarta őket a meggondolásom, most sem akartam ezzel vesződni.
Pár nap alatt úgy is visszanőtt volna hála a genetikámnak és anyámnak...

Amint kiléptem a folyosóra, már láttam hogy mennyivel nőttek meg a létszámok.
Még a saját kis csapatom tagjait is alig láttam még a tömegben.
Az elsők akiket megláttam az Japan és Slovakia volt ahogyan valami szórólap szerűségeket osztogattak egy vörösesbarna hajú lány társaságában, aki a maradékokat tartogatta. Majd megláttak mint ismerőst, és Slovakia is rohant is már hozzám egy papírral.

- Ro', akarsz venni egyet? - mutatta fel izgatottan az orrom elé.
- Mutasd. - kaptam ki a kezéből. Színes volt, és tele volt amatőr pletykákkal, meg nevekkel kettesével.
- Japán nyomtatta és illusztrálta, én kiválogattam, Canada még segített velem együtt keresgélni, és kamerákat is szerelt fel!

- Ehm, kösz, de nem érdekel hogy ki szórakozott az ágyban nélkülem. - adtam vissza neki.
- Jó, nem csak az van! - forgatta a szemeit. - Friss pletykák, jövőbeli események iratok, satöbbi! Egy kétoldalas papíron!
- Sok sikert hozzá.... Gondolom... - vontam vállat.
- Vegyél egyet. Ingyen van. - nézett bele a lelkembe.
- Jézus-...Oké... - vettem le egyet, hogy aztán begyűrjem a zsebembe.

Pár órával később már mindenki elég éber volt hogy tudjunk kicsit összeülni egy félórás szünetre.
Vagyis, Vezt elrabolták az ausztrálok, Slovakia és Japan meg úgy döntöttek hogy tettetik a félórás beteget, és meglógtak már az óráikon.

Egy ideig csak beszélgettünk mindenféléről, mikor észrevettem hogy Japan nagyon figyel valamit minden mondata után. Én néztem kit nézhet, de csak egy barnahajú lányt láttam hennával tele ahogy nézi Hungary minden porcikáját.

Mikor percekig figyelte, odamentem hozzá, és kedvesen megkérdeztem...;
- Hé, mit akarsz Hunnal?

- Hogy én? - fordult felém. - Csak nézem milyen bájos...
- ...Ugye hogy az...? - lágyultam meg, visszaemlékezve hogy vajon Hunnak ezt hányszor említettem már.
- Persze nálam messze nem szebb ugye? - hé, most ez elakar csalni?!

- Bocs, de az ő természetes szépsége messze viszi a tiédet. - közöltem vele keményebben.
- Mit is mondtál, nem hallottam rendesen... - szerénykedett álszenten.
- Ismétlem, hozzá képest egy senki vagy. - morogtam.
- Vagy úgy... Kihívás elfogadva...! - most ő valami Hófehérke mostohaanya akar lenni?
- Mit akarsz? - emeltem fel a hangom.

- Nyugalom, csak nem szeretnék veled haverkodni aki crusholja "Hunt". - vont vállat mosolyogva. Valahogy pillanatokon belül sikerült neki elég idegesnek kreálni engem.
Biztos ki is fejezem rajta amit érzek.

- Oh, igazán?~ - ragadtam meg a vállánál és a nyakánál oldalról. - Ez esetben akár lehetnénk igazi ellenségek!
És igen...
Olyan vad voltam hogy képes voltam egy idegent kiszívni.
Őszintén reméltem hogy nem látják meg, de a ribi rögtön felsikkantott, így többszáz szem szegeződött rám egy pillanat alatt, mire rögtön elejtettem a zsákmányom.

Azt is reméltem hogy nem lesz ebből komolyabb baj. Elég fárasztó volt eleve a mai nap az É.V. kezdésével.

Persze, mintha nekem lenne annyi szerencsém...

Eltelt két óra...
Az utolsó előtti is lassacskán...
Azt hittem már megúszom!
A második szünetünk előtt hallottam csak meg hogy; "Rares Tepest és Tala Mangahast várjuk a kontinenseknél! Most azonnal!"

Nem tudom ki az a „Tala Mangahas”, de sejtésem hogy az az általam sebesült lány. Tehát már beparázva pillantottam hátra a többiekhez, akik amolyan "túl fogod élni. Értünk." arcot vágtak, amik talán egy kis motivációt kaptam.

Mikor benyitottam a megbeszélt helyen, megláttam a vattával a vállán ülő lányt, és velem szemben EU-t.
- Szóval... - kezdte EU. - Philiphines elmondása szerint kis rövid párbeszéd után ok nélkül rátámadtál.
- Sajnálom, ideges lettem... - vonultam volna ki a teremből.
- Megállj! - állított meg. - Kíváncsi vagyok a te szemszögedből...

Most mit kéne mondanom?
- Tudom jól hogy én voltam az első a bántalmazásban. Csak olyanokat mondott amitől ideges lettem és csak így akartam levezetni. - próbáltam korrekt lenni.
- Értem... Elmehettek. Romaniával meg találkozni akarok még a pótórán. - állt fel, mi meg ketten kiléptünk a folyosóra.
Pótóra? Azon szokott Hun is lenni egyedül, és azt mondja hogy tényleg az ami a neve. Nos, legalább nem lesz egyedül, és én vele...

- ...Philiphines, hah? - szólítottam meg végül álldogálva az ajtó előtt.
- Talált. - válaszolt vigyorogva. - Alias a te saját gyönyörű ellenséged...

835 szó.

Oké, a profilom meg lett hackelve, illetve a Watty is buggolt.

Szóval ha tönkremegy a hároméves telefonom, attól tartok hogy a profil halott lesz.

De igazából két és fél éve haldoklik a telefon, szóval lehet ezt még kibírja...
Egy háromnegyed évet... Remélem...
Ha szerzek neki tokot, és nem törik tovább-
Illetve a másik profilomon akarok egy ilyen könyvet publikálni:

A Nyeh legyen veled!