Austria szemszöge

- Switzerland! - rohantam a szobánkba. - Switzerland...!
- Baj van? - kérdőjelezte meg Germany a berontásomat.
- Oh, hát... Azt hittem hogy ti itt vagytok mindketten... - halkultam el megszeppenve. - Tudod esetleg hol van Switzerland?
- Tudtommal kint van, és tölti az ingyen gyászidős függőágy idejét. - mutatott ki az ablakon, mire kihajoltam.
Viszont hiába néztem nem volt ott közülünk senki. Csak egy feketés-barnahajú nő, a hárpia, volt ott egy csoportban a maradék országokkal, akiket vagy ignoráltunk, vagy csak nem ismertünk. Mire visszafordultam volna, zuhantam ki az ablakon már egy lökés erejével, és az ablak szélén Germany állt Hungary elmosódott alakja mellett. Miközben estem, kétszer akkora lettem, és könnyezni kezdtem szintúgy kétszer olyan sokat.

- Hm, fura, nincs ott pedig. - nézett ki Germany is. - Miért vágsz ilyen ilyedt képet?
- Áh, semmiség, történnek ilyenek velem. - legyintettem, de sejthette hogy még ha történt is párszor meg velem, nem lehet annyira semmi, ha elkezdtem bőgni hozzá.
- Hé, gyere. - karolt át, de többet nem mondott ennél, nem is vártam el tőle. Akkora hiba fog történni a végén valamivel kezdve amit most csinálok, és nem tudom megállítani. Biztos vagyok benne hogy Eurasia keze lesz a dologban, de hogy hogyan, és mivel... Annyit tudok még nem is biztosra hogy engem fog használni. Gyenge láncszeme lehetek az ellenségeinek? Vagyis, a barátainak. Pontosabban, velünk, az én barátaimnak. De ez így sem teljesen tökéletes, melléérthető inkább.
- Meg tudod mondani? - kérdezte nagysokára Germany. - ...Mik történnek veled?
- Nem, nem tudom. - nyugodtam meg egy parányit. - És nem is mondhatom meg amit tudok.
- Igen, erről tudok. - válaszolt tömören.
- Figyelj...! - emelkedtem fel a szorításából, a nadrágzsebemből kiszedve rengeteg papírpénzt. - Ha megtalálod Switzert, ezt odaadhatod neki. Ez itt majdnem negyvenezer forint, nemrég gyűjtöttem neki, amennyi frankot veszített, ezzel lehetne pótolni.
- Hm. - vette ki a kezemből az összeset, lapozgatva benne, majd belenyomta a kezeimbe a maradék hétezret. - Switzerland körübelül 100 frankot veszített el, és bőven kitetted a részét, a maradék lehet még a tied. Viszont megkérdezhetem hogy honnan szerezted ezt a rengeteg forintot?

Nem akartam megmondani, így csak ráztam a fejemet.
- ...Kisebb utcazenéskedésekért. - végül csak kinyögtem, és rögtön bele is vöröslöttem. Biztos vagyok benne hogy rosszul mondtam ezt a ragasztó nyelvű magyar nyelvet annak ellenére hogy én azért helyesen is sokszor hallhattam, illetve már alapjából hogy mikre vállalkoztam. Ráadásul szerencsém hogy nem voltak ott rendőrök ahol én, mivel a facsar énektudásomat a maszk is akadályozta volna.

- Viszont mit kezdjek ennyi pénzzel? - néztem a tenyeremre. - Vajon tartsam meg a nyárra, vagy-

Hirtelen eszembe jutott hogyan használhatom el. Egyértelműen nyárra lesz, hiszen tavaly is így volt. Nyáron ebből tudok rengeteg zenedobozt venni, és zaklatni a többieket, miközben én csak élvezem az egészet...

Illetve, ott a mai... Egy újabb jóslás, vagy nem is tudom minek is hívjam... Talán megérző álom. Legtöbbször mintha ellenem uszítana mindenkit, főleg Hunt és Lithuaniát. Mindenkit láttam már hogy utál a csapatunkból, az akit még nem, az csakis Vezlania. De ha utálna is a jövőben, biztos elrejtené a hazudási képességeivel.

Esetlegesen még egy hiúzt látok meg néha visszaidézve ezeket. De ez is olyan, amire szerintem nem fogok valaha választ kapni valószínűleg, mivel jelképes alakja lehet...

Megzörrent a telefonom.

Neutrál Kiskirály(még Hungary adta ezt a nevet Switzernek):
Hé
Köszönöm hogy vissza szerezted a pénzemet
Persze, csak a forint értéke miatt kicsit hiányos, de, heh...
Azért úgy érzem meg kell köszönnöm ezt bratyó
Tudod mi az ami engem boldogít

Ezek szerint Germany elmondta hogy én voltam...
Szívesen öcskös, örülök ha még tudok jókat tenni...

565 szó.

Heh... Elég rövid, de most nem volt elég motivációm, na!

Illetve, a másik profilomon találhatjátok az új rajzos füzetem tartalmait, itt kikereshetitek; Vegzetlany2

Nos igen... Ki van húzva a mai teendők is!

A Nyeh legyen veled!